Kétszeres költséggel készül a Transformers 2.

Mivel a Transformers c. film nem várt sikert aratott (s nem utolsósorban meglepően magas bevételt produkált), az alkotók úgy döntöttek, kétszer annyi pénzt szánnak majd a folytatásra, mint ahogy eredetileg tervezték. Egyébként sem olcsó filmről lett volna szó, s ha valóban megkétszerezik a ráfordított összeget, akkor a Transformers 2 a maga háromszázmillió dolláros költségvetésével az eddigi legdrágább filmalkotás lesz.

A Transformers második részét (Transformers 2 - The Revenge of the Fallen) a következő év nyarán mutatják be Magyarországon. A főszereplők - akárcsak az első részben - Megan Fox, Shia LaBeouf és John Torturro; s - a hírek szerint legalábbis - a szép ausztrál színésznő, Isabel Lucas is feltűnik a filmben. A rendező ezúttal is Michael Bay, míg Steven Spielberg producerként működik közre (ami önmagában is garancia a sikerre).

Arthur Herzog - Örülök, hogy itt voltál

Többször leszögeztem már, hogy kedvenc műfajom a fantasy (elsősorban a dark fantasy) és a horror; egyértelműen előnyben részesítem az ilyen stílusú könyveket a krimikkel vagy sci-fi művekkel szemben.
A kiváló amerikai író, Arthur Herzog kivételt képez - azonnal a szívembe lopta magát, amint elolvastam Örülök, hogy itt voltál c. regényét. Az is igaz, hogy a könyv a zseniális Tandori Dezső fordításában jelent meg magyarul; a Kossuth-díjas szerző és műfordító szójátékokkal tűzdelt, humoros és egyéni nyelvezete határozottan a javára válik bármely írásnak.

Az utópisztikus regény a távoli jövőben játszódik New Yorkban, főszereplői egy maroknyi csapat tagjai: az Egyesült Államok tinikorból alig kilépett elnöke, Bil; jóval idősebb, talpraesett felesége, Alce; öreg tanácsadójuk, Ralp Nadir; az úgynevezett szexolimpiák veterán bajnoknője, Dicici Toffler és MultiTop, a titkárnői szerepkörre alkalmazott robot.
Míg megpróbálják megmenteni a világot és helyreállítani a rendet a nemrég lezajlott, pusztító háború után (pl. rávenni az amerikaiakat, hogy ismét próbáljanak kőkorinak tartott, rég elfelejtett módszerekhez folyamodni, mint a szeretkezés), felüti köztük a fejét a viszály és a rivalizálás: Dicici építgetni kezdi saját politikai karrierjét (aminek következtében ellepik New Yorkot a "Dicici Toffler a példaképünk!" feliratú ingekben járkáló, deviáns külsejű fiatalok), míg Alce egyszerűen átveszi a hatalmat férjétől (ettől fogva Felcének hívatja magát).
A "négyek" hamar rájönnek, hogy áruló van köztük: valaki titokban több alkalommal is fegyverbe szólította a forgalomból kivont, veszedelmes Robotrendőrséget (tanácskozás Bil és Nadir közt: "Szerintem Dicici Toffler sem ártatlan..." "Ártatlan? Az a ribanc? Na de hogy ebben is sáros legyen...!").
Persze kiderül, hogy ki a valódi bűnös - megfelelő büntetésben részesítik.
Az író humora sosem tűnik erőltetettnek, a cselekmény mindvégig megőrzi vidám és hangulatos voltát. Az Örülök, hogy itt voltál Herzog (Földmoraj, Hőség, 17 nap) talán legjobb írása.

Mick Jagger 65 éves

1943. július 26-án született az angliai Dartfordban Mick Jagger.
Mostanában leginkább Carla Bruni egykori párjaként hallhatunk róla - pedig méltán szerzett világhírt a Rolling Stones énekeseként. Igaz, változatos szerelmi élete sikerei csúcsán is elég témát szolgáltatott a sajtónak, Jaggert mindig botrányhősként emlegették; az együttes szimbóluma (az élénkvörös száj a hosszúra nyújtott nyelvvel) szintén felháborítónak számított. Míg a Beatles tagjai a jól nevelt úriembereket alakították, a Rolling Stones zenészei vállalták illedelmesnek nem mondható magánéletüket, s ebből jócskán kivette a részét Jagger is. A hűvös angolok mára azért rájöttek, hogy büszkék lehetnek híres honfitársukra - a rockénekes 2003-ban lovagi címet kapott; hivatalos neve Sir Michael Philip Jagger.
Az együttes frontembereként olyan slágereket adott elő, mint az As Tears Go By, The Last Time, a Sweet Neo Con, a Let's Spend the Night Together vagy az I Can't Get No Satisfaction.
Szólóénekesként is szép sikereket ért el, ezenkívül számos filmben szerepelt - ez utóbbi műfajban Golden Globe-díjat nyert, míg zenészként két ízben jutalmazták Grammy-díjjal.

80 éve született Stanley Kubrick

Pontosan nyolcvan éve, 1928. július 26-án született New Yorkban Stanley Kubrick amerikai rendező.
Első nagy sikerét negyedik filmjével, a Dicsőség ösvényeivel aratta 1957-ben; három évvel később ő rendezte a Kirk Douglas nevével fémjelzett történelmi klasszikust, a Spartacust. 1962-ben merész kézzel nyúlt egy olyan témához, ami máig tabunak számít az Egyesült Államokban: filmre vitte Vlagyimir Nabokov Lolita c. regényét.
Legismertebb munkája az Arthur C. Clarke forgatókönyvírói közreműködésével elkészült 2001: Űrodüsszeia (2001: The Space Odyssey) 1968-ból. A film érdekessége, hogy zenéjét a Kossuth-díjas magyar művész, Ligeti György szerezte.
Kubrick belekóstolt a horror műfajba is: Stephen King egyik legjobb munkáját, a Ragyogást filmesítette meg. Ugyan a horrorszerző azt állította (nem is ok nélkül), hogy az alkotás nem éri el a regény színvonalát - de ez rendszerint jellemző a King (és a legtöbb szerző) munkái alapján készült filmekre; pl. a Hasznos holmik filmváltozata aligha éri el azt a hatást, amit a regény keltett az olvasóban. A Ragyogás filmadaptációja esetében a feszültség hiányára nem lehet panasz.

Jókai Mór: Gazdag szegények

Jókai Mór nagy sikerű kalandregényét, a Szegény gazdagokat (ami akár az első magyar thriller lehetne) 1860-ban adták ki először. A nagy mesélő pontosan harminc évvel később, 1890-ben írta meg a Gazdag szegényeket. Az utóbbi kevésbé fordulatos ugyan, s kicsit sok jutott a műbe a moralizálásból, de színes és eleven.
A cselekmény központjában egy főúri származású lány áll, aki megszökik otthonról, miután vőlegénye az (egyébként még mindig szép és fiatal) anyját vette feleségül helyette. Zola, Maupassant vagy más realista szerző könyveiben ekkor venne pikáns fordulatot a történet; nem így Jókai esetében: a lány varrónőnek áll, vállalja a legnagyobb ínséget (kiváló írónk ezúttal is a lírai leírásokban és az érzelemkeltésben remekelt; a valósághű történetvezetést meghagyta a realista stílusban alkotó külföldieknek).
A lány új barátai, szomszédai a 19. század Budapestjének alacsony sorsú polgári rétegét képviselik - a társadalomábrázolás hangulata rögtön magával ragadott.
Jókai esetében nem meglepő, hogy a mellékszereplők - a szeretetre méltó, idős házaspár vagy a szikár, egyenes jellemű közrendőr (aki a kritikusok szerint akár Gogol egyik figurája is lehetne) - hitelesebbek a főhősnél.
Legrokonszenvesebbnek (és legvalósághűbbnek) az egyértelműen negatívan ábrázolt vén virágárusnőt vagy a főszereplő anyját találtam.

Mi legyen a Turul-szoborral?

Jogerős bírói döntés született arról, hogy el kell távolítani helyéről a hegyvidéki Turul-szobrot (az igazság az, hogy eleve engedély nélkül épült fel). Sokaknak nem tetszett az ítélet - csütörtökön mintegy másfélezer tüntető tiltakozott a szobor lebontása ellen.
Szomorú, hogy már egy képzőművészeti alkotás is veszélyes jelkép lehet. Kár volt kompromittálni a nemzeti öntudatot azzal, hogy kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre használták fel. Most talán nagyobb súlya volna mindazon emberek szavának, akik azt állítják, hogy ne kelljen lebontani a szobrot (legfeljebb katonai emlékművé átnevezni).

Maga a szobor a második világháború áldozatainak tiszteletére készült. Természetesen szükség van arra, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak - néhányan csupán azt kifogásolják, hogy a turul a harmincas években a szélsőjobboldal egyik jelképe volt (akkoriban is készültek róla szobrok).

A turulmadár ősi magyar szimbólum a honfoglalás előtti időkből. Sajnálatosan keveset tudunk turáni eredetű népünk múltjáról - az államalapítás után a kereszténységet felvett királyok mindent megtettek azért, hogy a nyomait is eltöröljék a pogány magyar vallásnak. A történészeknek, néprajzkutatóknak és nyelvészeknek csupán annyit sikerült kideríteni, hogy europid-mongolid elődeink a finnugor, türk és mongol népekkel álltak rokonságban; Közép-Ázsiából, a Turáni-alföldről, az Ural hegység déli részéről illetve a Volga és a Káma folyó közti vidékről vándoroltak Baskíriába, Levédiába, Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe. A magyar törzsek a napot istenségként tisztelték, vallási vezetőiket sámánnak vagy táltosnak nevezték. Totemállataik közé tartozott a turul (a mitikus madarat néhányan a kerecsensólyommal azonosítják), ami hadi jelképnek számított.

Paul Klee művei Bécsben

A svájci festő és grafikus százötven munkájából nyílt kiállítás május elején az osztrák fővárosban, a híres Albertina múzeumban.
A művész valamennyi alkotói korszakából láthatnak képeket az érdeklődők - a kiállított festmények és grafikák közt megtalálhatók Carl Djerassi feltaláló magángyűjteményének darabjai vagy a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumának tulajdonai; ezeket tartják Klee leglényegesebb munkáinak.

Klee alapító tagja volt a Die Blaue Vier nevű négytagú csoportnak, eleinte elsősorban grafikákat készített, később áttért az akvarellekre, pasztellképekre, rézkarcokra, olajfestményekre. Csatlakozott a Der Blaue Reiter művészcsoporthoz, s 1920-tól az egy évvel korábban megalakult weimari alkotóműhelyben, a Bauhausban tanított, majd a Düsseldorfi Akadémia tagja lett. A fasiszta mozgalom erősödésekor távoznia kellett professzori állásából, s Németországból is - ekkor visszatért Svájcba.
Az expresszionizmus, a kubizmus, a szürrealizmus jegyében alkotott. Nem csupán a festészet foglalkoztatta, érdeklődött a zene, az irodalom és a történelem iránt is.
2005-ben Bernben múzeumot nyitottak meg a művész tiszteletére, ahol Klee mintegy négyezer munkáját tekinthetik meg a látogatók.

109 éve született Hemingway

109 évvel ezelőtt, 1899. július 21-én született Chicagóban Ernest Hemingway amerikai szerző.
Még húszéves kora előtt újságíróként kezdett dolgozni; később regényeinek szövegét is a hírlapi stílus - kurta, lényegre törő mondatok, letisztult kifejezések - jellemzi (a magam részéről hiányolom is munkáiból az érzékletesebb, kifinomultabb megfogalmazást).

Hemingway ápolóönkéntes volt az első világháborúban - ekkor szerzett élményeinek hatására írta Búcsú a fegyverektől c. munkáját 1929-ben -, utóbb újságíróként dolgozott Európában.
Első irodalmi sikerét 1926-ban aratta A nap is felkel (The Sun Also Rises vagy Fiesta) c. regényével.
1944-ben haditudósítóként tért vissza Európába, részt vett a normandiai partraszállásban.
Járt Afrikában, Kínában, Kubában, Spanyolországban - műveiben rendszerint az utazásai alatt szerzett benyomásairól írt.
Legismertebb munkái: Akiért a harang szól; Az öreg halász és a tenger. Az utóbbiért 1953-ban Pulitzer-díjjal tüntették ki. 1954-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Mint oly sok tehetséges szerző, Hemingway is depresszióval küzdött. Életét öngyilkosként végezte.

Budapesten forgat Lenny Kravitz

A rockénekes nagy sikert aratott keddi koncertjén; a magyar közönség olyan slágereket hallhatott tőle, mint a Love Revolution vagy a Fly Away.
Kravitz európai koncertkörútja keretében látogatott el hazánkba, melynek során bemutatta új lemezét (a nyolcadik albuma, It Is Time For a Love Revolution február 5-én jelent meg, s rögtön a Billboard kétszázas listájának negyedik helyére került).
Új klipjéhez egy budapesti klubban forgatott néhány jelenetet.

Az amerikai énekes első albuma 1989-ben jelent meg. 1993-ban megkapta az MTV legjobb férfi előadónak járó díját, az elmúlt tíz évben négy alkalommal nyert Grammy-díjat (a szakma Fly Away, American Woman, Again és Dig in c. számait jutalmazta az elismeréssel); míg 2002-ben az American Music Awards legjobb rockzenésznek járó díját ítélték neki. Pályafutása során olyan zenészekkel működött együtt, mint a Guns 'N Roses gitárosa, Slash, Mick Jagger, P. Diddy vagy Jay-Z. Kevesen tudják, hogy nemcsak énekesként tevékenykedik: dalszövegíró és producer is.

Divattá vált a gyűlöletkeltés

Míg Európa nyugati részein békésen és jó hangulatban zajlottak a meleg büszkeség napján tartott ünnepségek (gondoljunk a németországi városok fesztiváljaira, vagy arra, hogy London konzervatív polgármestere rózsaszín kalapban vezette a felvonulást), idehaza minden korábbinál ijesztőbbé vált a radikális jobboldal vélemény-nyilvánítása.
A rendzavarók - a bíróság szerint - ezúttal is csupán rongáltak, legfeljebb garázdaságot követtek el (az pedig rejtély maradt, kik támadtak rá Lévai Katalinra és Szetey Gáborra, kik dobáltak tégla nagyságú köveket a felvonulókra és a rendőrökre, kik helyeztek el robbanóanyagokat egy elhagyatott lakásban).
A melegek úgy vélik, azóta megengedetté, már-már divatossá vált utálni az azonos neműekhez vonzódókat; sokan fontolgatják, hogy más, liberálisabb és elfogadóbb országba költöznek - nyilatkozta Kuszing Gábor, a Gay Pride felvonulás egyik szervezője, a Patent Egyesület tagja. (Igaz, hazánk eddig sem az átlagpolgárok kivételesen nagy toleranciájáról volt híres; erről a kisebbségek mesélhetnének.)
Eközben külföldön - ahová szintén eljutottak a melegfelvonuláson készült képek, felvételek - "tojásdobáló, jakhús-zabáló barlanglakókként" jellemzik a magyarokat. Ezt már csak jobban kellene szégyellni, mint a melegeket vagy a biszexuálisokat...
Ezúttal saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy kellemetlen, ha pár száz ember kirívó viselkedése miatt pár milliót ruháznak fel hasonló negatív tulajdonságokkal. Furcsa érzés külföldieknek magyarázkodni, hogy nem minden magyar kődobálással fejezi ki, ha helytelenít valamit (érvelni is tudunk, ha már ellenkező véleményünk van... és Magyarországon csak az állatkertben élnek jakok).

Amondó vagyok, ha létezik olyan ország, ahol az ember nyíltan felvállalhatja szexualitását, politikai nézeteit, vallási hovatartozását, mégpedig anélkül, hogy ezért hátrányos megkülönböztetés érné - akkor én szívesen költöznék oda.

Veszprémi Ünnepi Játékok

Július 23-án veszi kezdetét a veszprémi várban az ötnapos rendezvény, a Veszprémi Ünnepi Játékok.
A koncertsorozat első napján az érdeklődők Mozart és Beethoven műveit hallhatják a Nemzeti Filharmonikusok előadásában; vezényelni Kocsis Zoltán fog.
A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal Herbie Hancock tarthat számot. A világhírű amerikai jazz-zongorista csütörtökön lép színpadra, s új, Grammy-nyertes albumának (River: The Joni Letters) dalait is bemutatja.
A továbbiakban külföldi művészek lépnek majd fel, többek közt a martinique-i Gerald Toto vagy a kongói Lokua Kanza.