Az állatok világnapja - október 4.

Állatbarát Webkuckó:
http://www.zug.hu/

WWF:
http://www.wwf.org/

Greenpeace:
http://www.greenpeace.org/international/

Born Free Foundation (oroszlánok, tigrisek, leopárdok, jegesmedvék, delfinek, elefántok mentése):
http://www.bornfree.org.uk/

PETA állatvédő alapítvány:
http://www.peta.org/

ARKive program - A Sir David Attenborough-féle "online Noé bárkája":
http://www.arkive.org/

Veszélyeztetett nagymacskák mentése:
http://www.bigcatrescue.org/

Hópárducmentés:
http://snowleopard.org/

Október negyedikén ünnepeljük az ember legkedvesebb, leghűségesebb barátainak világnapját. Ilyenkor talán eszünkbe jut, hogy az állatok szeretetet, tiszteletet érdemelnek; életükért, jólétükért felelősséggel tartozunk, elvégre éppoly élőlények, mint mi magunk: éreznek, gondolkoznak, a különbség csupán az, hogy nem szavakkal fejezik ki magukat. Az állatok szebbé, gazdagabbá teszik életünket - ki ne tudná, mennyi ragaszkodás lakik egy doromboló, ruganyos cica szívében, ki ne hallott volna a kutya példátlan (emberek részéről sosem tapasztalható) hűségéről, önzetlenségéről?

Október negyedike - amellett, hogy kedvenc Harry Potter szereplőm, Minerva McGalagony születésnapja - az állatok védőszentjének, a természetkedvelő Assisi Szent Ferencnek az ünnepe, amit 1931-ben Olaszországban tartottak meg első ízben. Eredeti célja a vadon élő állatok védelme - napjainkban ugyancsak nagy szükség van arra, hogy odafigyeljünk erre a kérdésre, akárcsak a haszonállatok tartására (hogy milyen körülmények között élnek a feldolgozásra váró állatok vagy épp a kísérleti állatok, arra jobb nem gondolni).
Mára a házikedvencek védelme is nagy jelentőséget kapott, talán az október 4-i ünnep legfontosabb részévé vált.

Egyéb állatvédő világnapok:
Kísérleti állatok világnapja: április 24.
Madarak és fák napja: május 10.
Hontalan állatok világnapja: augusztus 16.
A ház körül élő állatok világnapja: október 2. (az utóbbi dátum a vegetáriánus Mahátma Gandhi születésnapja)

Szerencsére a legtöbb országban bűncselekménynek számít az állatkínzás. Állatkínzásnak minősül az is, ha valaki otthonából elűzi a megunt négylábút.

Ne felejtsük el, mi is sokat tehetünk szőrös, tollas, pikkelyes barátainkért.

• Civil kezdeményezéssel, összefogással "állatsimogató" napokat szervezhetünk lakóhelyünkön (ilyen rendezvények alkalmával találhatnak gazdára a magányos cicák, kutyák)
• a feleslegessé vált állatokat újsághirdetés útján ajándékozzuk el (s nem eresztjük szélnek, mint sokan teszik)
• lelkiismeretesen beadatjuk a kötelező és nem kötelező oltásokat (macskák esetében is!)
• ha ivartalanítjuk kedvenceinket, nem kell azon törni a fejünket, mi történjen a nem kívánt szaporulattal, kevesebb kóbor állat kerül az utcára
• állatmenhelyeket, állatvédő alapítványokat támogathatunk
• nem viselünk prémből készült ruhadarabokat
• a téli hónapokban madáretetőt helyezünk el kertünkben, ablakunkban
• ha saját állatot szeretnénk, menhelyről is örökbe fogadhatunk egyet
• ha visszaélést tapasztalunk - akár "hüllőshow-k" esetében -, jelentsük a cég telephelyeként feltüntetett város önkormányzatánál.

Mabon - az őszi napforduló ünnepe

Mabon, szeptember 21-e az őszi napforduló és a termés második betakarításának ünnepe, a nyolc pogány Szabbat egyike. Ekkor egyforma hosszúságú a nappal és az éj. Az Isten felkészül arra, hogy elhagyja ezt a világot, hogy aztán újjászülessen kedvesétől és anyjától, az Istennőtől, aki érzi az Isten jelenlétét, közelgő eljövetelét.
A Mabon szó egy walesi istenség nevéből származik, aki a fiatalság, a vadászat, a szerelem istene. Más elnevezések: Meán Fómhair, Ingathering, Harvest Home.
Az ünnephez társított kövek: lapis lazuli, karneol, zafír.
A Mabon jelképe az alma, a gabonafélék, bor. Színei: vörös, barna.
Hagyományos ételek: gabonafélék, alma, dió, mogyoró, burgonya, szőlő.
Szokás ilyenkor sétát tenni a természetben, lehullott faleveleket gyűjteni.

Nemcsak Gyurcsány táncol

http://

Mint a fenti felvétel bizonyítja, nem egyedül a mi miniszterelnökünk perdült táncra a kamera előtt.
Barack Obama táncát az amerikai közönség jóval lelkesebben fogadta, mint a hazai nézők a Gyurcsány-tánc néven elhíresült produkciót.

A demokrata elnökjelölt nem csupán táncol, de lelkesen folytatja Obama '08 elnevezésű kampányát. Nemrég bejelentette, Joe Bident nevezte ki alelnök-jelöltjének. Pár nappal ezelőtt a republikánus McCain is bemutatta a közönségnek saját jelöltjét, Sarah Palint (aki a legjobb példa arra, miért ne szavazzunk politikus hölgyekre mindössze női voltuk miatt, elvégre az adott politikus nézetei is fontosak).
A karizmatikus Bill Clinton néhány napja arra biztatta régi (és mostani) híveit, hogy Obamára voksoljanak a novemberi választásokon. Hillary Clinton (a demokraták korábbi elnökjelöltje, aki visszalépett Obama javára) nagyvonalúan szintén erre kérte mindazokat az amerikaiakat, akik őrá szavaztak volna.

Jillian Beyor képei

Az angol modell-színésznő, Jillian Beyor korábban rendszeresen indult szépségversenyeken, idén őt választották az év Playboy-modelljének.

Drogfogyasztók - bűnösök vagy betegek?

Az egész országot megrázta a tragikus hír: az elmúlt napokban több fiatal vesztette életét kábítószer-túladagolás miatt. Felmerült az örök kérdés: hogyan lehetne, kellene elejét venni a hasonló eseteknek?
A kormány saját szakértői tanácsadó testületének javaslatait figyelembe véve fog intézkedni, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő.
Az MDF az országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának összehívását sürgeti.
Az SZDSZ ifjúsági tagozata, az Új Generáció már kifejtette álláspontját: a drogkereskedőket kellene büntetni, nem pedig az áldozataikat.
Konzervatív körökben felháborodást keltett az egyébként ésszerű javaslat. Pedig a függőséget leküzdeni nem tudó, tönkrement egészségű kábítószer-"élvezők" valóban inkább orvosi segítségre, semmint rendőri felügyeletre szorulnak. Nehezíti a helyzetet, hogy maguk a drogfogyasztók - míg a szervezetük nem jelzi: nagy a baj - kevéssé törődnek azzal, hogy gyógykezelésre van szükségük; ráadásul ma hazánkban a kábítószer-használat bűncselekménynek számít (ezek után próbáljanak csak segítségért folyamodni...). S akkor még nem említettük a "drogosokat" övező előítéleteket.
Külföldön már bevett gyakorlat a "belövő szobák" alkalmazása. Idehaza - míg a drogfogyasztás is büntetést von maga után - egyelőre esély sincs ilyesmire.
Abban azonban egyetértenek a politikusok, hogy fontos a megelőzés, a különféle felvilágosító programok.

Átköltözöm

Szeretném leszögezni, a blogom nem szűnik meg, igaz, nyilván kevesebb bejegyzést írok majd, mint eddig.

Ezenkívül folytatom a hírek írását az eddig megszokott stílusban, de más webcímen, és angol nyelven.

Olyan típus vagyok, aki nem szívesen változtat - nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, de ma már örülök, hogy megtettem.

Amire viszont igazán büszke vagyok: egy másik - pontosabban harmadik - blogban folytatásos történetet osztok meg az olvasóközönséggel, szintén angolul; egy önéletrajzi elemekkel tarkított dark fantasy írást. A műfaj kedvelői bizonyára szeretni fogják (el ne szóljam). Az angol nyelvet mindig is gyönyörűnek tartottam, sosem tekintettem "idegen" nyelvnek, de el kell ismernem, magyarul jobban, szebben tudom kifejezni magam, mint angolul. Mindazonáltal igyekszem csiszolni a nyelvtudásomat, s megteremteni a dark fantasyhoz (horrorhoz) szükséges borzongató hangulatot.
A magyar nyelv tanulásával, magyarul írt művek olvasásával töltött huszonkét évet természetesen nem pótolhatom néhány hét alatt; de ami fontos - élvezettel, örömmel írom a történetet, igazi kihívást jelent.

Mint mondtam, bejegyzések továbbra is lesznek; ezenkívül aki megszerette a stílusomat, az bizonyára a későbbiekben is fog találkozni az írásaimmal.

Lugnasad - az első betakarítás ünnepe

Az augusztus elsejére eső Lugnasad (Lughnasadh) vagy Lammas az első betakarítás ünnepe, a pogány vallás nyolc Szabbatjának egyike, az első a három aratóünnep közül; a kelta év utolsó negyedének kezdete. A nyár végét és az ősz beköszöntét jelzi. A középkori Anglia lakói ilyenkor gyűjtötték be a learatott gabonát és a leszedett gyümölcsöket, hogy elraktározzák télre; ekkor hajtották be a nyájakat a mezőkről; ekkor mondtak köszönetet a termésért.
Ebben az időszakban az Isten, ahogy ereje egyre hanyatlik, felkészül arra, hogy távozzon a világból, hogy aztán megújulva térhessen vissza. Az Istennőt felvidítja a tudat, hogy párja tavasszal újjászületik, s addig tovább él benne és közös gyermekeikben. Egy görög legenda szerint Démétér (Ceres), a termés és földművelés istennője ekkor kezdi keresni elrabolt lányát, Perszephonét (míg a tavasz és a nyár az évnek azon időszaka, míg visszakapja a lányát). A kelta mondakörben Lugnasad a kelta nap- és gabonaisten, Lugh (a római kultúrában Merkúr) halálának és feltámadásának ünnepe; innen ered az elnevezés is.
Ettől kezdve a nappalok egyre rövidebbé válnak, s egyre hűvösebbek az éjszakák.

Az ünnep egyéb elnevezései: a kenyér ünnepe, augusztus előestéje, Lambess, kelta nyelven Lunasduinn, míg skótul Lunasdál. A Lugnasad szó a gael nyelvben augusztust jelent.
Lugnasadhoz az elemek közül az ónt, a cinket társítják. Szimbóluma a kenyér, a gabona. Színei a zöld, az arany, a sárga.
Hagyományos ételek: gabonafélék, földieper, szeder, makk.
Szokás ilyenkor az ünnepi szertartás során egy friss gyümölcsöt elfogyasztani, s utóbb annak magvait elültetni.

"Gyurcsány a hibás"

A jobboldali Fidelitas szervezet felszólította szimpatizánsait, hogy "Gyurcsány a hibás" feliratú matricával lássák el mindazokat a (közterületeken található) tárgyakat, amik a rossznak tartott kormányzati döntésekre emlékeztetik őket. Az elmúlt héten már el is kezdték kiosztani a matricákat.
A tanulság: mostantól a miniszterelnököt tehetjük felelőssé minden fiaskóért. Ha például egy utcai telefon tönkremegy, rögtön ráragaszthatjuk az említett feliratot, nehogy elfeledjük, kinek a hibájából következhetett ez be (igaz, ettől a telefon nem fog működni).
Politikai elemzők szerint az elgondolás könnyen a visszájára fordulhat, nemtetszést válthat ki az emberekből. A szocialista párt híveinek zöme elutasítja, ahogy a jobb- és baloldal közül választani nem tudó bizonytalanok nagy része is. Még az ellenzékre szavazók közt is csaknem ugyanannyian helytelenítik ezt a megoldást, mint ahányan egyetértenek az ötlettel.
Ráadásul a szlogen azt hiteti el az emberekkel, hogy személy szerint a miniszterelnök okolható a kormány valamennyi intézkedéséért, ami nem nyerte el a lakosság tetszését - de ettől az MSZP (egy új miniszterelnök-jelölttel) még felveheti a versenyt a társadalom széles rétege által támogatott Fidesszel.

Sziget - A Magyar Dal Napja

Elsősorban a zeneszerző-énekes Presser Gábor dicséretes kezdeményezésének köszönhető, hogy augusztus 11-én - hagyományteremtő céllal - megrendezik a Magyar Dal Napját. Az alapötletet sajnos nemcsak a közös ünneplés, éneklés iránti igény, hanem inkább a hazai zene jövőjéért érzett aggodalom adta. Ma, amikor a magyar zenészek, művészek erkölcsi és anyagi megbecsülése messze elmarad a nemzetközi átlagtól, valóban nagy szükség van erre. Látták ezt a Sziget Fesztivál szervezői is, s támogatták az elgondolást, így megvalósulhatott Presser január óta emlegetett javaslata.
A magyar könnyűzene legjobbjai a rendezvénysorozat első napján, hétórás koncert keretében lépnek a közönség elé.

A fellépők névsora önmagáért beszél: a fesztivál Nagyszínpadán ott lesz - hogy csak néhányat említsek - Rúzsa Magdi, Deák Bill Gyula, Hobó, Nagy Feró, Somló Tamás, Vikidál Gyula, Geszti Péter, Dés László, Frenreisz Károly, Zorán, Fenyő Miklós és Szikora Róbert, s megjelenik a legendás Szörényi-Bródy páros is (noha a viszonyuk nem volt épp felhőtlen az utóbbi években; az egyébként zseniális Szörényi Levente máig nem bocsátotta meg Bródynak a már közös munkájuk során is vitára okot adó, eltérő zenei ízlést, s persze a liberális politikai nézeteket).
A zenészek saját dalaikat adják majd elő, de akad közös produkció is: pl. a Rock Allstarnak nevezett felállásban nyolcan fogják énekelni egymás slágereit.

Vanessa Hudgens új albuma

A kaliforniai lány a Disney csatorna sorozatában, a High School Musicalben tűnt fel tinisztárként, azóta mind színésznőként, mind énekesként bizonyított; az elmúlt évben a legjobb kezdő énekesnőnek választották a tengerentúlon.

Vanessa új lemeze, az Identified július elején került a boltokba az Egyesült Államokban, s mindjárt megjelenésének első hetében előkelő helyet foglalt el a Billboard kétszázas listáján. Az albumról származó első kislemez, a Sneakernight szintén nagy siker az angolszász országokban.
Hamarosan mozifilmekben is találkozhatunk a fiatal tehetséggel: szerepet kapott a Rock On c. vígjátékban és a High School Musical filmváltozatának harmadik részében.

Digitális könyvtárat hozott létre a Google

2004 decemberében digitális könyvtárat hozott létre a Google, amiben a tervek szerint a világ csaknem valamennyi könyve szerepel majd. A kezdeményezés dicséretre méltó - hihetetlen mennyiségű tudásanyaghoz férhet így hozzá az internet olvasóközönsége.

Mindeddig húszezer kiadó és huszonnyolc nagy könyvtár egyezett bele, hogy köteteik felkerüljenek az Internetre. Az Oxfordi Egyetem és a New York-i Könyvtár a kezdetektől együttműködött a céggel.

A Google-féle elektronikus könyvtár állománya mára egymillió, negyven nyelven írt kötet, s folyamatosan bővül.
Külön ki kell emelni, hogy az alkotók tiszteletben tartják a szerzői jogokat, amiért minden elismerést megérdemelnek; manapság sajnos már ritkaságszámba megy ez a fajta korrektség. Az is igaz, hogy előzőleg kaptak némi figyelmeztetést: néhány nagyobb kiadóház, mint pl. a Penguin Groups, beperelték a Google-t, mivel engedély nélkül tettek közzé egyes írásokat.

Valóban jó odafigyelni arra, hogy az elektronikus könyvtár ne sértse az írók érdekeit (akik egyébként is ki vannak szolgáltatva a kiadóknak, a könyvterjesztőknek).
Tény, hogy egy szerző műveinek eladási statisztikáit jelentősen javítja, ha az adott író egy-egy műve megjelenik a világhálón, s így olyan olvasókhoz is eljut, akik egyébként sosem hallottak volna róla. De nem árt mértéket tartani. Elvégre ki akar majd könyvet venni, bármi írásért fizetni, ha valóban minden eddig megírt kötet felkerül az Internetre. Ezért kell(ene) először is a szerző beleegyezését, engedélyét kérni, mielőtt bárki közzétenné egy-egy munkáját.

A Google-könyvtár alapja a Google Book Search, amin keresztül számos külföldi szerző digitalizált könyveit megtalálhatják az érdeklődők (vagy, abban az esetben, ha még nem került a könyvtárba, netán jogvédelem alatt áll, információkat nyerhetünk róla, megtudhatjuk, mely könyvtárban, boltban férhetünk hozzá).
Hasonló célt szolgál az Online Books Page, a Gutenberg-projekt, az Internet Archive, s természetesen a Magyar Elektronikus Könyvtár.

Brandi Corbin képei

A szőke floridai lány, Brandi Corbin nem csupán Playmate-fotózásokra jár, énekel is (igaz, egyelőre az előbbiben ért el jelentősebb sikereket).

Billentyűsök a Sportarénában

Szeptember 26-án különleges és újszerű rendezvényt tartanak a Budapest Sportarénában. Hat - más-más stílust képviselő - billentyűs adja elő saját szerzeményeit, többek között külön erre az alkalomra írt dalokat.
A koncerten fellépő zenészek közt ott lesz Benkő László, Gidófalvy Attila, Berkes Gábor és Pálvölgyi Géza.

Benkő László a Benkó Dixieland Bandben kezdett zenélni. 1962 óta az Omega együttes billentyűse (igaz, időközben szólólemezeket is megjelentetett). Zeneszerzőként is közismert (az ő munkáját dicséri a space-rock műfajban írt Űropera, amit 1980-ban hallhatott először a közönség a Planetáriumban). A zenészt 1986-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.
Gidófalvy Attilát a Karthago zenekarból ismerjük. Az 1979-ben alakult együttes a nyolcvanas években élte fénykorát; nemcsak a hazai, de a külföldi rockrajongók is hamar megszerették.
Berkes Gábor, az egykori gyerekszínész 1992-ben alapította meg a Geszti Péter nevével fémjelzett Rapülők együttest.
Pálvölgyi Géza a Tátrai Band tagjaként vált ismertté.

Domingo újra Magyarországon

Hatodszor is fellép hazánkban Plácido Domingo. A spanyol tenor ma este a pécsi Expo Center szabadtéri színpadán áll majd a közönség elé a Pannon Filharmonikusokkal és Eugene Kohnnal, aki a New York-i Metropolitan Operaház karmestere.
Előadásukban Verdi, Puccini és Mascagni néhány áriáját hallhatják az érdeklődők.

A spanyol születésű Domingo az egyik legismertebb operaénekes világszerte. Kilenc alkalommal nyert Grammy-díjat.
Tanulmányait a mexikói Nemzeti Zenei Konzervatóriumban végezte. Hihetetlen, de igaz: ezután egy rockegyüttes háttérénekeseként ismerkedett a színpaddal.
Hamarosan a Mexikói Nemzeti Operában énekelt. 1962-ben csatlakozott a Tel Aviv-i Opera társulatához; négy évvel később debütált a New York-i City Operában, majd a Metropolitanben. Szintén szép sikereket ért el a londoni Covent Gardenben, a milánói és a bécsi operában. Eddigi pályafutása során csaknem minden jelentős szerepet megkapott, amire egy tenor vágyhat: játszotta többek között Remendadót (utóbb Don Josét) a Carmenben, Cavaradossit (máskor Spolettát) a Toscában, Turiddut a Parasztbecsületben, Rinucciót a Gianni Schicchiben, Rodolfót a Bohéméletben, Walthert A nürnbergi mesterdalnokokban, Radameszt az Aidában, s a címszerepet a Lohengrin, az Ernani, az Othello, a Hoffman meséi és a Faust c. operákban.
Jelenleg a washingtoni Nemzetközi Opera és a Los Angeles-i Opera igazgatója.
Magyarországon öt ízben állt színpadra; 2005 októberében megkapta a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.

Forgács Péter kapta a Freedom of Expression díjat

A magyar filmművész és rendező, Forgács Péter nyerte el a San Franciscó-i Zsidó Filmfesztivál Freedom of Expression díját.
A független filmesként tevékenykedő Forgács három filmjét mutatták be a fesztiválon, s kreativitását, képzelőerejét méltatták.

A művész egyébként nem először kap elismerést San Franciscóban: 2000-ben a Nemzetközi Filmfesztiválon neki ítélték a Golden Gate Award-ot a legjobb történelmi dokumentumfilm rendezéséért.
A nemzetközi filmszakma akkor figyelt fel a magyar rendezőre, amikor Forgács 1990-ben elnyerte a hágai World Wide Video Festival nagydíját. Azóta számos díjjal jutalmazták többek között Marseille, Strasbourg, Berlin, Genf, London és New York filmszemléin; a német fővárosban az Európai Díjat nyerte el, míg az elmúlt évben Hollandiában Erasmus-díjat kapott.
Legismertebb munkája a Privát Magyarország c. sorozat, aminek alapjául a harmincas és negyvenes években házi használatra készült amatőr felvételek szolgáltak. Videóinstallációi megtekinthetők a legnevesebb európai múzeumokban.

Kétszeres költséggel készül a Transformers 2.

Mivel a Transformers c. film nem várt sikert aratott (s nem utolsósorban meglepően magas bevételt produkált), az alkotók úgy döntöttek, kétszer annyi pénzt szánnak majd a folytatásra, mint ahogy eredetileg tervezték. Egyébként sem olcsó filmről lett volna szó, s ha valóban megkétszerezik a ráfordított összeget, akkor a Transformers 2 a maga háromszázmillió dolláros költségvetésével az eddigi legdrágább filmalkotás lesz.

A Transformers második részét (Transformers 2 - The Revenge of the Fallen) a következő év nyarán mutatják be Magyarországon. A főszereplők - akárcsak az első részben - Megan Fox, Shia LaBeouf és John Torturro; s - a hírek szerint legalábbis - a szép ausztrál színésznő, Isabel Lucas is feltűnik a filmben. A rendező ezúttal is Michael Bay, míg Steven Spielberg producerként működik közre (ami önmagában is garancia a sikerre).

Arthur Herzog - Örülök, hogy itt voltál

Többször leszögeztem már, hogy kedvenc műfajom a fantasy (elsősorban a dark fantasy) és a horror; egyértelműen előnyben részesítem az ilyen stílusú könyveket a krimikkel vagy sci-fi művekkel szemben.
A kiváló amerikai író, Arthur Herzog kivételt képez - azonnal a szívembe lopta magát, amint elolvastam Örülök, hogy itt voltál c. regényét. Az is igaz, hogy a könyv a zseniális Tandori Dezső fordításában jelent meg magyarul; a Kossuth-díjas szerző és műfordító szójátékokkal tűzdelt, humoros és egyéni nyelvezete határozottan a javára válik bármely írásnak.

Az utópisztikus regény a távoli jövőben játszódik New Yorkban, főszereplői egy maroknyi csapat tagjai: az Egyesült Államok tinikorból alig kilépett elnöke, Bil; jóval idősebb, talpraesett felesége, Alce; öreg tanácsadójuk, Ralp Nadir; az úgynevezett szexolimpiák veterán bajnoknője, Dicici Toffler és MultiTop, a titkárnői szerepkörre alkalmazott robot.
Míg megpróbálják megmenteni a világot és helyreállítani a rendet a nemrég lezajlott, pusztító háború után (pl. rávenni az amerikaiakat, hogy ismét próbáljanak kőkorinak tartott, rég elfelejtett módszerekhez folyamodni, mint a szeretkezés), felüti köztük a fejét a viszály és a rivalizálás: Dicici építgetni kezdi saját politikai karrierjét (aminek következtében ellepik New Yorkot a "Dicici Toffler a példaképünk!" feliratú ingekben járkáló, deviáns külsejű fiatalok), míg Alce egyszerűen átveszi a hatalmat férjétől (ettől fogva Felcének hívatja magát).
A "négyek" hamar rájönnek, hogy áruló van köztük: valaki titokban több alkalommal is fegyverbe szólította a forgalomból kivont, veszedelmes Robotrendőrséget (tanácskozás Bil és Nadir közt: "Szerintem Dicici Toffler sem ártatlan..." "Ártatlan? Az a ribanc? Na de hogy ebben is sáros legyen...!").
Persze kiderül, hogy ki a valódi bűnös - megfelelő büntetésben részesítik.
Az író humora sosem tűnik erőltetettnek, a cselekmény mindvégig megőrzi vidám és hangulatos voltát. Az Örülök, hogy itt voltál Herzog (Földmoraj, Hőség, 17 nap) talán legjobb írása.

Mick Jagger 65 éves

1943. július 26-án született az angliai Dartfordban Mick Jagger.
Mostanában leginkább Carla Bruni egykori párjaként hallhatunk róla - pedig méltán szerzett világhírt a Rolling Stones énekeseként. Igaz, változatos szerelmi élete sikerei csúcsán is elég témát szolgáltatott a sajtónak, Jaggert mindig botrányhősként emlegették; az együttes szimbóluma (az élénkvörös száj a hosszúra nyújtott nyelvvel) szintén felháborítónak számított. Míg a Beatles tagjai a jól nevelt úriembereket alakították, a Rolling Stones zenészei vállalták illedelmesnek nem mondható magánéletüket, s ebből jócskán kivette a részét Jagger is. A hűvös angolok mára azért rájöttek, hogy büszkék lehetnek híres honfitársukra - a rockénekes 2003-ban lovagi címet kapott; hivatalos neve Sir Michael Philip Jagger.
Az együttes frontembereként olyan slágereket adott elő, mint az As Tears Go By, The Last Time, a Sweet Neo Con, a Let's Spend the Night Together vagy az I Can't Get No Satisfaction.
Szólóénekesként is szép sikereket ért el, ezenkívül számos filmben szerepelt - ez utóbbi műfajban Golden Globe-díjat nyert, míg zenészként két ízben jutalmazták Grammy-díjjal.

80 éve született Stanley Kubrick

Pontosan nyolcvan éve, 1928. július 26-án született New Yorkban Stanley Kubrick amerikai rendező.
Első nagy sikerét negyedik filmjével, a Dicsőség ösvényeivel aratta 1957-ben; három évvel később ő rendezte a Kirk Douglas nevével fémjelzett történelmi klasszikust, a Spartacust. 1962-ben merész kézzel nyúlt egy olyan témához, ami máig tabunak számít az Egyesült Államokban: filmre vitte Vlagyimir Nabokov Lolita c. regényét.
Legismertebb munkája az Arthur C. Clarke forgatókönyvírói közreműködésével elkészült 2001: Űrodüsszeia (2001: The Space Odyssey) 1968-ból. A film érdekessége, hogy zenéjét a Kossuth-díjas magyar művész, Ligeti György szerezte.
Kubrick belekóstolt a horror műfajba is: Stephen King egyik legjobb munkáját, a Ragyogást filmesítette meg. Ugyan a horrorszerző azt állította (nem is ok nélkül), hogy az alkotás nem éri el a regény színvonalát - de ez rendszerint jellemző a King (és a legtöbb szerző) munkái alapján készült filmekre; pl. a Hasznos holmik filmváltozata aligha éri el azt a hatást, amit a regény keltett az olvasóban. A Ragyogás filmadaptációja esetében a feszültség hiányára nem lehet panasz.

Jókai Mór: Gazdag szegények

Jókai Mór nagy sikerű kalandregényét, a Szegény gazdagokat (ami akár az első magyar thriller lehetne) 1860-ban adták ki először. A nagy mesélő pontosan harminc évvel később, 1890-ben írta meg a Gazdag szegényeket. Az utóbbi kevésbé fordulatos ugyan, s kicsit sok jutott a műbe a moralizálásból, de színes és eleven.
A cselekmény központjában egy főúri származású lány áll, aki megszökik otthonról, miután vőlegénye az (egyébként még mindig szép és fiatal) anyját vette feleségül helyette. Zola, Maupassant vagy más realista szerző könyveiben ekkor venne pikáns fordulatot a történet; nem így Jókai esetében: a lány varrónőnek áll, vállalja a legnagyobb ínséget (kiváló írónk ezúttal is a lírai leírásokban és az érzelemkeltésben remekelt; a valósághű történetvezetést meghagyta a realista stílusban alkotó külföldieknek).
A lány új barátai, szomszédai a 19. század Budapestjének alacsony sorsú polgári rétegét képviselik - a társadalomábrázolás hangulata rögtön magával ragadott.
Jókai esetében nem meglepő, hogy a mellékszereplők - a szeretetre méltó, idős házaspár vagy a szikár, egyenes jellemű közrendőr (aki a kritikusok szerint akár Gogol egyik figurája is lehetne) - hitelesebbek a főhősnél.
Legrokonszenvesebbnek (és legvalósághűbbnek) az egyértelműen negatívan ábrázolt vén virágárusnőt vagy a főszereplő anyját találtam.

Mi legyen a Turul-szoborral?

Jogerős bírói döntés született arról, hogy el kell távolítani helyéről a hegyvidéki Turul-szobrot (az igazság az, hogy eleve engedély nélkül épült fel). Sokaknak nem tetszett az ítélet - csütörtökön mintegy másfélezer tüntető tiltakozott a szobor lebontása ellen.
Szomorú, hogy már egy képzőművészeti alkotás is veszélyes jelkép lehet. Kár volt kompromittálni a nemzeti öntudatot azzal, hogy kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre használták fel. Most talán nagyobb súlya volna mindazon emberek szavának, akik azt állítják, hogy ne kelljen lebontani a szobrot (legfeljebb katonai emlékművé átnevezni).

Maga a szobor a második világháború áldozatainak tiszteletére készült. Természetesen szükség van arra, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak - néhányan csupán azt kifogásolják, hogy a turul a harmincas években a szélsőjobboldal egyik jelképe volt (akkoriban is készültek róla szobrok).

A turulmadár ősi magyar szimbólum a honfoglalás előtti időkből. Sajnálatosan keveset tudunk turáni eredetű népünk múltjáról - az államalapítás után a kereszténységet felvett királyok mindent megtettek azért, hogy a nyomait is eltöröljék a pogány magyar vallásnak. A történészeknek, néprajzkutatóknak és nyelvészeknek csupán annyit sikerült kideríteni, hogy europid-mongolid elődeink a finnugor, türk és mongol népekkel álltak rokonságban; Közép-Ázsiából, a Turáni-alföldről, az Ural hegység déli részéről illetve a Volga és a Káma folyó közti vidékről vándoroltak Baskíriába, Levédiába, Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe. A magyar törzsek a napot istenségként tisztelték, vallási vezetőiket sámánnak vagy táltosnak nevezték. Totemállataik közé tartozott a turul (a mitikus madarat néhányan a kerecsensólyommal azonosítják), ami hadi jelképnek számított.

Paul Klee művei Bécsben

A svájci festő és grafikus százötven munkájából nyílt kiállítás május elején az osztrák fővárosban, a híres Albertina múzeumban.
A művész valamennyi alkotói korszakából láthatnak képeket az érdeklődők - a kiállított festmények és grafikák közt megtalálhatók Carl Djerassi feltaláló magángyűjteményének darabjai vagy a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumának tulajdonai; ezeket tartják Klee leglényegesebb munkáinak.

Klee alapító tagja volt a Die Blaue Vier nevű négytagú csoportnak, eleinte elsősorban grafikákat készített, később áttért az akvarellekre, pasztellképekre, rézkarcokra, olajfestményekre. Csatlakozott a Der Blaue Reiter művészcsoporthoz, s 1920-tól az egy évvel korábban megalakult weimari alkotóműhelyben, a Bauhausban tanított, majd a Düsseldorfi Akadémia tagja lett. A fasiszta mozgalom erősödésekor távoznia kellett professzori állásából, s Németországból is - ekkor visszatért Svájcba.
Az expresszionizmus, a kubizmus, a szürrealizmus jegyében alkotott. Nem csupán a festészet foglalkoztatta, érdeklődött a zene, az irodalom és a történelem iránt is.
2005-ben Bernben múzeumot nyitottak meg a művész tiszteletére, ahol Klee mintegy négyezer munkáját tekinthetik meg a látogatók.

109 éve született Hemingway

109 évvel ezelőtt, 1899. július 21-én született Chicagóban Ernest Hemingway amerikai szerző.
Még húszéves kora előtt újságíróként kezdett dolgozni; később regényeinek szövegét is a hírlapi stílus - kurta, lényegre törő mondatok, letisztult kifejezések - jellemzi (a magam részéről hiányolom is munkáiból az érzékletesebb, kifinomultabb megfogalmazást).

Hemingway ápolóönkéntes volt az első világháborúban - ekkor szerzett élményeinek hatására írta Búcsú a fegyverektől c. munkáját 1929-ben -, utóbb újságíróként dolgozott Európában.
Első irodalmi sikerét 1926-ban aratta A nap is felkel (The Sun Also Rises vagy Fiesta) c. regényével.
1944-ben haditudósítóként tért vissza Európába, részt vett a normandiai partraszállásban.
Járt Afrikában, Kínában, Kubában, Spanyolországban - műveiben rendszerint az utazásai alatt szerzett benyomásairól írt.
Legismertebb munkái: Akiért a harang szól; Az öreg halász és a tenger. Az utóbbiért 1953-ban Pulitzer-díjjal tüntették ki. 1954-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Mint oly sok tehetséges szerző, Hemingway is depresszióval küzdött. Életét öngyilkosként végezte.

Budapesten forgat Lenny Kravitz

A rockénekes nagy sikert aratott keddi koncertjén; a magyar közönség olyan slágereket hallhatott tőle, mint a Love Revolution vagy a Fly Away.
Kravitz európai koncertkörútja keretében látogatott el hazánkba, melynek során bemutatta új lemezét (a nyolcadik albuma, It Is Time For a Love Revolution február 5-én jelent meg, s rögtön a Billboard kétszázas listájának negyedik helyére került).
Új klipjéhez egy budapesti klubban forgatott néhány jelenetet.

Az amerikai énekes első albuma 1989-ben jelent meg. 1993-ban megkapta az MTV legjobb férfi előadónak járó díját, az elmúlt tíz évben négy alkalommal nyert Grammy-díjat (a szakma Fly Away, American Woman, Again és Dig in c. számait jutalmazta az elismeréssel); míg 2002-ben az American Music Awards legjobb rockzenésznek járó díját ítélték neki. Pályafutása során olyan zenészekkel működött együtt, mint a Guns 'N Roses gitárosa, Slash, Mick Jagger, P. Diddy vagy Jay-Z. Kevesen tudják, hogy nemcsak énekesként tevékenykedik: dalszövegíró és producer is.

Divattá vált a gyűlöletkeltés

Míg Európa nyugati részein békésen és jó hangulatban zajlottak a meleg büszkeség napján tartott ünnepségek (gondoljunk a németországi városok fesztiváljaira, vagy arra, hogy London konzervatív polgármestere rózsaszín kalapban vezette a felvonulást), idehaza minden korábbinál ijesztőbbé vált a radikális jobboldal vélemény-nyilvánítása.
A rendzavarók - a bíróság szerint - ezúttal is csupán rongáltak, legfeljebb garázdaságot követtek el (az pedig rejtély maradt, kik támadtak rá Lévai Katalinra és Szetey Gáborra, kik dobáltak tégla nagyságú köveket a felvonulókra és a rendőrökre, kik helyeztek el robbanóanyagokat egy elhagyatott lakásban).
A melegek úgy vélik, azóta megengedetté, már-már divatossá vált utálni az azonos neműekhez vonzódókat; sokan fontolgatják, hogy más, liberálisabb és elfogadóbb országba költöznek - nyilatkozta Kuszing Gábor, a Gay Pride felvonulás egyik szervezője, a Patent Egyesület tagja. (Igaz, hazánk eddig sem az átlagpolgárok kivételesen nagy toleranciájáról volt híres; erről a kisebbségek mesélhetnének.)
Eközben külföldön - ahová szintén eljutottak a melegfelvonuláson készült képek, felvételek - "tojásdobáló, jakhús-zabáló barlanglakókként" jellemzik a magyarokat. Ezt már csak jobban kellene szégyellni, mint a melegeket vagy a biszexuálisokat...
Ezúttal saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy kellemetlen, ha pár száz ember kirívó viselkedése miatt pár milliót ruháznak fel hasonló negatív tulajdonságokkal. Furcsa érzés külföldieknek magyarázkodni, hogy nem minden magyar kődobálással fejezi ki, ha helytelenít valamit (érvelni is tudunk, ha már ellenkező véleményünk van... és Magyarországon csak az állatkertben élnek jakok).

Amondó vagyok, ha létezik olyan ország, ahol az ember nyíltan felvállalhatja szexualitását, politikai nézeteit, vallási hovatartozását, mégpedig anélkül, hogy ezért hátrányos megkülönböztetés érné - akkor én szívesen költöznék oda.

Veszprémi Ünnepi Játékok

Július 23-án veszi kezdetét a veszprémi várban az ötnapos rendezvény, a Veszprémi Ünnepi Játékok.
A koncertsorozat első napján az érdeklődők Mozart és Beethoven műveit hallhatják a Nemzeti Filharmonikusok előadásában; vezényelni Kocsis Zoltán fog.
A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal Herbie Hancock tarthat számot. A világhírű amerikai jazz-zongorista csütörtökön lép színpadra, s új, Grammy-nyertes albumának (River: The Joni Letters) dalait is bemutatja.
A továbbiakban külföldi művészek lépnek majd fel, többek közt a martinique-i Gerald Toto vagy a kongói Lokua Kanza.

Alberto Moravia: A római lány

Az olasz szerző írása mindjárt az első soraival felkeltette az érdeklődésemet.
A mű fő erénye a szépirodalmi nyelvezet mellett a hitelesség (igaz, ez utóbbi kicsit megfakul a regény végére); a történet nemcsak kellemes, de akár a valóságban is megeshetett volna. Moravia reálisan ábrázolja a karaktereket, a környezetüket, a gondolataikat.
A főszereplő a fiatal Adriana, aki szűkös körülmények között él varrónő anyjával. Az édesanya jobb sorsot szán a csinos lánynak, ezért ráveszi, hogy festőknek álljon modellt. (Számomra a legrokonszenvesebb szereplők a kiábrándult, idős édesanya, és a cinikus, előkelősködő modorú barátnő, Gisella.) Adriana azonban férjhez menésről, kispolgári jólétről ábrándozik; s ahogy az már lenni szokott, megismerkedik egy lelkiismeretlen fiatalemberrel, a kapcsolatról hiába is próbálja lebeszélni az aggódó anya. A lány kevéske fizetéséből nagy szeretettel rendezi be lakásuk egyik szobáját - a leendő közös otthont - szegényes bútordarabokkal.
Hamar kiderül, hogy a fiú csak hitegeti Adrianát azzal, hogy feleségül veszi - valójában nős, gyereke is van. A lány csalódottságában hallgat barátnőjére, aki azt tanácsolja, próbáljon anyagi javakra szert tenni udvarlóiból. Ettől kezdve férfiakat fogad a szobában, amiben férjével akart lakni.
Egyik vendégét, Giacomót hamarosan megszereti; a nem túl tetterős, csapongó, életunt fiatal diák csak ímmel-ámmal viszonozza a ragaszkodását. Politikai ügyekbe keveredett, de emellett sem tud kitartani: amikor a rendőrségre kerül, egy pillanatnyi hangulat hatására elárulja társait; Adriana - aki viszonyt folytat egy magas rangú rendőrfőnökkel - eléri ugyan, hogy a dolgot elsimítsák, de a fiú lelkifurdalásában öngyilkosságot követ el (amikor ezt olvastam, pontosan megértettem, miért tartották az akkori nagypolgárság forradalmi eszméket követő tagjait határozatlannak, kevéssé elkötelezettnek).
A cselekmény akkor veszít valamennyit a hitelességéből, amikor a szerző belerángatja a történetbe a Palestro utcai gyilkost. A végkifejlet nyomasztó és kesernyés (mégpedig hétköznapi értelemben, nem úgy, mint egy jól sikerült hátborzongató regény).

Izraelben turnézik a Szegedi Kortárs Balett

A következő héten veszi kezdetét a Szegedi Kortárs Balett hagyományos nyári turnéja. A társulat tagjai (s az őket kísérő négy táncművész) idén Izraelbe utaznak; egy hét alatt négy alkalommal lépnek majd színpadra. Több ízben szerepelnek a 21. karmieli táncfesztiválon - a háromnapos rendezvényen az izraeli fellépők mellett kolumbiai, spanyol, indiai és persze magyar táncosok is szórakoztatják majd a közönséget -, míg Tel-Avivban a Sommerdance előadás-sorozat keretében a Szentivánéji álom c. produkciót mutatják be.
A Szegedi Kortárs Balett művészei már többször vendégszerepeltek Izraelben, legutóbb négy évvel ezelőtt; ezúttal is szeretnék megismételni a korábbi nagy sikert.

Nemzetközi Fotóművészeti Fesztivál

A mai napon megnyílt a III. Ménes-patak Menti Nemzetközi Fotóművészeti Fesztivál a Nógrád megyei Szécsényben.
Az érdeklődők tizenhét (magyar, szlovák, román, cseh, bolgár) művész mintegy hatszáz munkáját tekinthetik meg az augusztus végéig tartó rendezvény keretében a Kubinyi Ferenc Múzeumban, többek között Ács Irén, Andrej Bán, Ly Lestenberg és Peter Sirge műveit.

Blogger Online Könyvhét

Július 21-től 27-ig tart majd a Blogger Online Könyvhét, amit a verselo.freeblog.hu szerkesztője hirdetett meg. Mintegy nyolcvan blogíró adta be jelentkezését; a pályázók blogjaiból készült kivonatokat egy külön honlapon tekinthetik majd meg az érdeklődők.
A könyvhét cél az olvasás népszerűsítése (ami mindjárt rokonszenvessé teszi a kezdeményezést), a támogatók közt ott van a Népszava Online vagy a Bookline is. Az egyes blogok részleteit digitális könyvvé szerkesztik majd, amit elektronikus könyvtárakban láthatunk viszont a későbbiekben.

Béres Alexandra merész képei

Egykori fitness-világbajnoknőnk, Béres Alexandra ugyan többször kijelentette, nem állna modellt aktképekhez, néhány félmeztelen fotója mégis megjelent egy férfimagazinban. A dolgot kár volna letagadni, mert a fényképek jól sikerültek, s Alexandrának az alakja miatt sem kell szégyenkeznie.

A Red Cliff sikere Ázsiában

A hongkongi rendező, John Woo (Fegyverek istene; Mission Impossible 2.) történelmi drámája, a Red Cliff (Vörös szikla) első része a hétvégén került az ázsiai mozikba, s máris rekordbevételt hozott (26 millió dollárt).
A folytatást a következő év januárjában mutatják majd be Ázsiában, míg a nyugati közönség számára egyetlen, két és fél órás részt csinálnak majd a két epizódból; ennek bemutatójára szintén 2009 elején kerül sor.
A Red Cliff témája az i. sz. 208-ban zajlott tengeri ütközet, amelyben Liu Bei és Sun Quan seregei többszörös túlerővel szálltak szembe (igaz, a kritikusok szerint a történelmi tények és a film cselekménye korántsem egyeznek mindenben). A főszerepben ismert kínai színészeket láthatunk, mint Tony Leung Chiu-Wai, Takeshi Kaneshiro vagy a tajvani modell, Lin Chi-ling. Nem hiányoznak a különleges digitális effektusok, s a látványos csatajeleneteket több ezer statiszta közreműködésével forgatták.
A film ázsiai mércével mérten szokatlanul magas költségvetéssel készült: 80 milliárd dollárt szántak rá az alkotók, amivel a legdrágább kínai alkotásnak számít.

Utazás a Föld középpontja felé - filmen

Az Egyesült Államokban július 11-én mutatták be az Utazás a Föld középpontja felé c. filmet, ami Jules Verne azonos című regényének legújabb feldolgozása. A történet főszereplője egy geológus (Brendan Fraser; a színészt olyan alkotásokból ismerhetjük, mint A múmia, A csendes amerikai vagy az Ütközések), akinek fia egy furcsa üzenetre bukkan Verne könyvében, ami elrejtett kincsekhez vezet.

A New Line égisze alatt készült alkotás rendezője Eric Brevig, aki első ízben mutatkozik be direktori minőségben; eddig a különleges effektusok és trükkök területén bizonyított (két alkalommal jelölték Oscar-díjra).
Az Utazás a föld középpontja felé a tengerentúlon a harmadik a legtöbb bevételt hozó filmek listáján.
A hazai premierre szeptember 4-én kerül sor.

Fischer Iván lehet az év művésze

A londoni Gramophone magazin minden esztendőben megválasztja az év művészét. Idén a tíz esélyes zenész között van Fischer Iván, aki a Budapesti Fesztiválzenekar zenei igazgatója és ez év óta a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.
A díjat szeptember 25-én, a magazin londoni gálaestjén adják majd át.

Fischer a Bécsi Zeneakadémián végezte tanulmányait. Külföldön - Londonban, Stockholmban, Brüsszelben - is nagy elismerésnek örvend. Többször vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, s rendszeresen közreműködik a New York-i Filharmonikusok előadásain; emellett több ízben dolgozott operaprodukcióknál. A Kossuth-díjas művészt Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérmével tüntette ki. A Gramophone magazin díját Fischer és zenekara már tíz évvel ezelőtt átvehette A csodálatos mandarin felvételéért.

Salman Rushdie Best of Booker-díjat kapott

Az indiai származású brit szerző nyerte el a Best of Booker-díjat.
A Booker-díj pontosan négy évtized óta létezik; minden évben a legszínvonalasabbnak talált (angol nyelven írt) könyvért ítélik oda az egyes szerzőknek. Idén a negyvenedik évforduló alkalmából az eddigi nyertes munkák közül választották ki a legjobbat.
Rushdie 1981-ben kapta meg először az elismerést Az éjfél gyermekei c. könyvéért; 1993-ban - a díj fennállásának huszonötödik évfordulóján -, akárcsak most, az addigi legjobbnak választották.
A hatvanegy esztendős író a mágikus realizmus egyik legjobb képviselője; a nemzetközi PEN Klub amerikai szervezetének elnöke, a Brit Királyi Irodalmi Társaság tagja. Korábban már kitüntették a British Book Awards év szerzőjének járó díjával, a Whitbread Novel Award díjjal és a Brit Írók Egyesületének díjával.
Bombayben született és nevelkedett, tanulmányait Cambridge-ben végezte. Díjnyertes könyvét, Az éjfél gyermekeit hazájában botrányosnak minősítették, ami miatt egy időre el kellett hagynia Indiát. Később Sátáni versek c. írásáért hitehagyottnak bélyegezték, könyveit tiltólistára tették; maga Rushdie kénytelen volt néhány évig száműzetésben, rejtőzködve élni.
Legújabb regénye, A firenzei bűbájos novemberben jelenik majd meg (többek között hazánkban is, az Ulpius-ház gondozásában).

Visszaéltek Rúzsa Magdi nevével

Az egyik legtehetségesebb hazai énekesnőről, Rúzsa Magdolnáról elterjedt a hír, hogy egymillió forintot is elkér egy jótékonysági koncertért. Az összeget máris sokallni kezdte a közönség.

Igaz, alig egy nap leforgása alatt kiderült, hogy Magdi valóban fellép az említett koncerten, de nem kap ezért egymillió forintot (egyébként sem jótékonysági rendezvényről van szó). Kérdéses, hogy ez mennyire fogja elhallgattatni az irigykedők táborát. Szokássá vált idehaza, hogy - ahelyett, hogy büszkék lennénk egy-egy honfitársunk kiemelkedő teljesítményére - sokan megszólják, kritizálják, már-már örömmel fedezik fel énekeseink, szerzőink, rendezőink (zömmel vélt) hibáit.

Rúzsa Magdi karakteres előadó, érdekes egyéniség. Szívből örülök a sikereinek. Remélem, szerencsét próbál a határainkon túl is (elvégre a saját hazájában senki sem lehet próféta).

Nem lenne szégyen, ha jobban megbecsülnénk a művészeinket (akár anyagilag is). Kevesen tudják, milyen messze áll a valóságtól a feltevés, hogy "túlfizetik", "túlértékelik" őket. Nem egy "régi motoros" hosszan mesélhetne erről.

Niki Belucci Tel-Avivban

Izraelben lépett a közönség elé a szép magyar lemezlovas, Niki Belucci.

A hölgyet - aki arról nevezetes, hogy tizenéves korában válogatott tornász volt, számos versenyen indult; később felnőttfilmek csillagaként szerzett nemzetközi hírnevet - néhány év óta lemezlovasként ismeri a külföldi közönség; Franciaországban az egyik legkedveltebb zenésznek számít, de szép sikereket ért el Angliában, Oroszországban, Norvégiában és Görögországban is.

Legutóbbi, izraeli fellépésének kampányát az Axe szponzorálta (a cég most attól tart, hogy a mélyen vallásos közösség esetleg bojkottálni fogja a termékeit Niki műsora miatt). A magyar dj-lány egy bár medencéjében adott elő merész magánszámot.

Sugarland - All I Want To Do

Az amerikai duó, a Sugarland (Jennifer Nettles és Kristian Bush) 2004-ben érte el első sikereit, s 2006-ban került a zenei világ élvonalába, amikor a két fiatal zenészt az év felfedezettjeinek járó Grammy-díjra jelölték.
2007-ben az American Music Awards-on Beyoncéval közösen léptek színpadra az énekesnő Irreplaceable c. számával.
Új kislemezük - All I Want To Do - májusban jelent meg, a dal azóta is a nemzetközi listák élén van. A szám egyébként a duó harmadik albumáról származik; a tizenkét dalt tartalmazó Love on the Inside július 29-én kerül majd a boltokba.

Nálunk már kapható Santana új albuma

Carlos Santana új dupla albuma, a Multi-Dimensional Warrior már kapható hazánkban - s egyelőre (egészen augusztus 4-ig) sehol másutt a világon.
A dupla CD huszonnyolc számát - Santana negyvenéves pályafutásának legjobbjait, a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évekből és a legutóbbi esztendőkből származó dalokat - maga az énekes válogatta ki. Mivel szerinte az instrumentális számok is legalább olyan kifejezőek, mint a vokális szerzemények, az előbbiből is tizennégy került a lemezre, akárcsak az utóbbiból.
Öt dal teljesen új változatban hallható a CD-n.

A mexikói gitáros június 28-án lépett színpadra Budapesten európai turnéja keretében.
Legutóbbi albuma, az elmúlt év októberében megjelentetett Ultimate Santana szintén válogatáslemez volt. Ugyancsak 2007-ben gitárosként közreműködött Eros Ramazotti Fuego en el Fuego c. számának elkészítésében (ami a Fuoco nel Fuoco spanyol változata).

Közép-európai művészet Kismartonban

A kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastély ad otthont július 10-től a Central Europe Revisited II. tárlatnak, ahol tizenkilenc közép-európai (magyar, szarajevói, cseh és osztrák) kortárs művész munkáit tekinthetik meg a látogatók.
A kiállítást az elmúlt évben rendezték meg először hagyományteremtő céllal (a nagy múltú család mindig is különös gondot fordított a kortárs művészetek támogatására); akkor két hónapig láthatták a festményeket az érdeklődők.
Az Esterházy-alapítvány egyébként Közép-Európai Kulturális Központot akar kiépíteni Kismartonban 2010-re.

Meleg büszkeség és ellentüntetők

Budapesten július 5-én emlékeztek meg a meleg büszkeség napjáról.
1969. június 28-án homoszexuális tüntetők csaptak össze a rendőrökkel egy New York-i melegbárban; ennek emlékére tartják azóta világszerte a Gay Pride-t, a meleg büszkeség napját; ekkor a homoszexuálisok, biszexuálisok és transzszexuálisok egyenlő jogokat, egyenlő bánásmódot követelnek. (Sajnos mindeddig hiába, máig sem fogadja el őket a társadalom.)
A színpompás menet nem vonulhatott végig zavartalanul az Andrássy úton. Szélsőjobboldali ellentüntetők kövekkel, tojással, Molotov-koktéllal dobálták a felvonulókat, s az őket védő rendőröket. Időnként szivárványos zászlókat égettek.
Néhány politikust - Szetey Gábort és Lévai Katalint - is megtámadtak, szerencsére egyikük sem sérült meg.
A politikus asszonyt megdöbbentette - saját szavaival élve - a Budapesten uralkodó pogrom- és lincshangulat, s az Európai Parlament szocialista frakciója elé kívánja terjeszteni az ügyet. (Ami nemcsak a szocialista frakció, hanem valamennyi párt közös ügye kellene, hogy legyen... mert bizonyára nem feltételezzük, hogy bármely politikai egyesület támogatja az ellentüntetők módszereit, a tojászáport, a gyújtogatást.)

Az ellentüntetőkkel ezúttal (is) egyetért a társadalom zöme, csak épp nem hangoztatja nyíltan. A többség véleménye: ha már homoszexuális valaki, rejtőzködjön a "bajával".
Nos, a rejtőzködés nem heteroszexualitás vagy homoszexualitás kérdése. Ez egyszerűen exhibicionizmus, ami épp úgy lehet egy heteroszexuális egyén sajátja, mint egy melegé.
Az ember szexuális beállítottsága bonyolult. Többféle vonásból áll össze. Valamennyiünkben vannak homoszexuális, voyeur (leskelődő), poligám, önimádó, magamutogató, szadista, mazochista hajlamok. (Ezt nem én állítom, hanem a témával foglalkozó tudósok.) Kiben több, kiben kevesebb. Elhajlás, az átlagtól eltérés akkor figyelhető meg, ha egy-egy vonás fokozottan jelen van egy egyénben.
Nos, amíg valaki kordában tudja tartani szokatlan vágyait, amíg nem árt velük senkinek - miért ne élhetné ki őket? Az elfojtásból nem sok jó származik.

Megbecsülik külföldön a magyar filmeket

Mind Teheránban, mind az olaszországi Casertában magyar alkotásokat választott legjobbnak a zsűri.
A teheráni 22. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági filmfesztiválon Arany Pillangó-díjjal jutalmazták az Egon és Dönci c. animációs filmet, ami június végén a DIFF (Drake International Film Festival) elnevezésű olasz filmfesztiválon két kategória nyertese volt. Ugyancsak Casertában a Zuhanórepülés c. film alkotójának ítélték a legjobb rendezés díját.

Ómolnár Miklós - A megszökött nemzedék

Ómolnár Miklós - akit mostanság leginkább a Story magazin főszerkesztőjeként ismerünk - a rendszerváltás évében jelentette meg A megszökött nemzedék c. dokumentum jellegű írását.
A könyv a szocializmus negyven éve során kivándorolt magyarokról szól. Bemutatja a korszak politikai hátterét, leírja, miként juthatott (vagy nem juthatott) útlevélhez akkoriban egy-egy magyar állampolgár a bürökrácia útvesztőiben. Megszólalnak néhányan azok közül, akiknek sikerült - akik vállalták a kivándorlás küzdelmes éveit, az ausztriai vagy olasz menekülttáborban töltött hónapokat, a nyomorúságos körülményeket, s végül, évek múltán, biztos egzisztenciát teremtettek maguknak választott hazájukban.

Eddig azt hittem, a kivándorlóknak a legfőbb nehézséget a vasfüggöny, az aknazár és szögesdrót jelentette; "odakint", szabad földön már biztonságban érezhették magukat. Mekkorát tévedtem... Ausztria ugyan igyekezett lehetőség szerint menedékjogot biztosítani a kivándorolt magyaroknak, lengyeleknek, de mivel egyre többen érkeztek a szocialista blokk országaiból, s Kanada, az Egyesült Államok, Ausztrália mind kevesebb menekültet fogadott be, szigorú intézkedéseket hoztak a bevándorlók ellen - néhány esetben hazairányították őket. Az ügyesebbek visszaszöktek, illegálisan tartózkodtak az ország területén. Akiknek ez nem sikerült, azokat otthonukban a rendőrség várta...
A legtöbb országban nem vállalhattak munkát az emigránsok, akik a kilátástalanság, a szegénység és leginkább a politikai helyzet miatt hagyták el hazájukat, sokszor bármi nyelvtudás nélkül próbáltak idegenben boldogulni.

Milyen élet lehetett ott, ahol rossz szemmel nézték a rágógumit, a farmert, a hosszú hajat - mint nyugati jelképeket? Ahol a vélemény-nyilvánítás szabadságát vagy az anyagi jólétet legfeljebb hírből ismerték? Ahol bűncselekménynek számított külföldre távozni, "disszidálni"? Vajon el tudják ezt képzelni egy nyugati ország lakói - akik a mai napig idegennek, nem kívánatosnak tekintik a jobb élet reményében érkező kelet-európai bevándorlókat?

Bevallom, nehéz szívvel olvastam az utolsó fejezeteket. Ezek azokról szóltak, akik reményüket vesztve várták a menekülttáborban, hogy gyorsított eljárással kitoloncolják őket; azokról, akik nem kaptak politikai menekültjogot, akik kénytelenek voltak Magyarországon (Lengyelországban, Romániában, stb.) maradni. Nem volt vidám olvasmány.

Mozifilm készül a Jóbarátokból?

A Szex és New York moziváltozata (és rekordokat döntő bevétele) után elkészülhet a Jóbarátok c. vígjátéksorozat játékfilm-verziója. Két évvel ezelőtt már szó volt erről, az ötletet mégis elvetette a Warner Brothers; akkoriban még a főszereplők sem lelkesedtek a folytatásért.
Azóta változott a helyzet: a sorozat sztárjai - Jennifer Aniston és Courteney Cox - ma már szívesen játszanának a Jóbarátok-filmben.
A rajongóknak egy ideig még várniuk kell; a forgatás másfél éven belül kezdődik, s egyelőre nem tudjuk, mikor kerül a mozikba a film.

A tíz szezont megért sorozatot 1994-től 2004-ig vetítették az Egyesült Államokban az NBC csatornán; számos Emmy- és Golden Globe-díjat nyert. Hat főszereplőjét azóta is a Jóbarátokban nyújtott alakításukról ismerjük leginkább. Egy-egy mellékszerepben ismert színészek is feltűntek , pl. Julia Roberts, Reese Witherspoon vagy Jean Claude Van Damme.

Magyar filmes siker Londonban

Június 26. és 29. között megtartották az első Londoni Magyar Filmfesztivált Check the Gate címmel a Curzon Myfair moziban. A négynapos rendezvényt nagy érdeklődés övezte, a szervezők - a Londoni Magyar Kulturális Központ tagjai - remélik, sikerült hagyományt teremteniük.

Az első napon M. Tóth Géza Maestróját és Antall Nimród Kontrollját láthatta a közönség. A fesztivál célja egyébként az volt, hogy a külföldi mozirajongók megismerjék és megkedveljék az új magyar filmes generációt, ezért olyan hazai filmeket mutattak be, amik az ezredforduló után készültek - összesen tizenhat alkotást. Emellett az érdeklődők megnézhették a kiállítást, ami Sir Alexander Korda filmjeinek plakátjaiból készült.

Tolsztoj: Feltámadás

Bevallom, Tolsztoj művei közül még mindig az Anna Karenina a kedvencem. A témája kézzel foghatóbb számomra, mint a Feltámadás c. regényé.
Vitathatatlan, hogy az utóbbi is remekmű. Mindjárt a legelső jelenete megindító és gyönyörű: a történet egy szép, eleven természeti képpel kezdődik, a tavaszi rügyfakadás bemutatásával.
A folytatás jóval nyomasztóbb: egy fiatal cselédlány sorsát mutatja be, aki két öregasszonynál szolgált, s a két gazdag hölgy unokaöccse, egy fiatal gróf elcsábította. A lány teherbe esett; nem maradhatott tovább az előkelő családnál. Ezután munkaadói - férfiak - kihasználták kiszolgáltatott helyzetét. Végül egy nyilvánosházba jutott, ahol társai gyilkosságot követtek el, s őt kiáltották ki bűnbaknak.
Maszlova története - ami csupán a regény háttere - megrázó, de mindeddig hihető. Sok hasonló esetre akadt példa a múltban. A folytatásra azonban aligha: amikor a lány megjelenik a bíróságon, az egyik magas rangú esküdt, Nyehljudov gróf (a két öregasszony unokaöccse) ráismer korábbi kedvesére, lelkifurdalás ébred benne. Minden követ megmozgat, hogy elérje, hogy a bíróság felmentse a lányt - amikor ez nem sikerül, s Maszlovát kényszermunkára ítélik, a férfi elhatározza, hogy követi Szibériába. Útközben felforgató elemekkel, kommunistákkal ismerkedik meg, s lassan átveszi nézeteiket.
Nos, ehhez hasonló fordulatot még a mi (hírhedten romantikus) Jókaink sem produkált (legfeljebb a Kárpáthy Zoltán c. regényben, amikor Kőcserepy visszaadja a címszereplőnek a csellel megszerzett Kárpáthy-birtokot).
Solohov szereplőinek gondolatai, élethelyzetei hitelesebbek és érthetőbbek számomra (legkevésbé sem tudok egyetérteni velük, de az indítékokat megértem): amikor a kommunista párt tagjai beférkőznek a kozákok közé, a legszegényebbek csatlakoznak hozzájuk. Azok, akiknek nincs vesztenivalójuk, akik legrosszabbul éltek a cár uralma idején. Ők aztán foggal-körömmel védik a szovjethatalmat, kivégeztetik vagy akár saját kezűleg ölik meg falubeli ismerőseiket, régi barátaikat, ha szembeszállnak a "rendszerrel". A jómódúbb kozákok hallani sem akarnak az egyenlőségről; belőlük lesznek az ellenforradalmárok. Ez bizonyára pontosan így történt annak idején.
Az azonban nem valószínű, hogy egy gazdag gróf megsajnálja fiatalkori kedvesét, a cselédlányt; az még kevésbé, hogy kövesse a szibériai száműzetésbe.

Bár Tolsztoj felvilágosult szellemben próbál alkotni, a korabeli előítéletek - pl. Maszlova "bűnös" múltja iránt - még észrevehetőek a regényben. A mellékszereplőket hitelesen ábrázolja a szerző: az egyik legérdekesebb karakter az öreg csavargó, aki arra a kérdésre, elismeri-e a cárt, azt feleli: "Hogyne ismerném el? Ő is cár magának - én is cár vagyok magamnak." Nyehljudov csodálkozva veszi észre az őrültnek hitt idős ember szavaiban rejlő bölcsességet.
A Feltámadás - bár a börtönbe zárt rabok életkörülményeinek leírása az orosz realizmus egyik korai példája lehetne - szépirodalmi mű, leginkább romantikusnak mondanám.

A regény megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
http://mek.oszk.hu/03300/03328/

A 100 legvonzóbb mozisztár

A Premiere internetes oldal közzétette a száz legvonzóbb színész és színésznő listáját.

Monica Bellucci

A felsorolásban helyet kaptak az elmúlt évtizedek sztárjai (Alain Delon, James Dean, Brigitte Bardot, Catherine Deneuve, Rita Hayworth vagy Marilyn Monroe) és a legszebb mai színésznők és leghelyesebb színészek: Monica Bellucci, Catherine Zeta Jones, Aishwarya Ray, George Clooney, Jack Nicholson vagy Will Smith.

Jack Nicholson

Furcsa módon kimaradtak az akcióhősök (igazán kár Jean Claude Van Damme-ért vagy Sylvester Stallonéért) vagy az olyan ikonok, mint Madonna vagy a bájos Emma Watson.

Hawthorne - A skarlát betű

Nathaniel Hawthorne lehangoló képet fest a puritán Amerikáról leghíresebb regényében.
A skarlát betű főhőse Hester, aki férje hosszas távollétében viszonyba keveredett egy férfival; szerencsétlenségére teherbe esett, így a "bűn" kitudódott. A nőnek pellengérre kell állnia, "szégyenének" jeleivel, a csecsemővel és a ruhájára varrt vörös A betűvel (ami az adulteress - házasságtörő - szót jelképezte). Ráadásul ugyanezen napon tér vissza a férje az indiánok fogságából. A kopott, idős ember bosszút esküszik az ismeretlen csábító ellen (természetesen alig jut eszébe, hogy öregecske, jelentéktelen férfi létére mit keres a feltűnően szép, fiatal nő mellett, akiről már házasságkötésükkor tudhatta, hogy nem viszonozza az érzelmeit). A férj egy idegen doktornak adja ki magát, egyedül Hester előtt fedi fel kilétét, a falusiak - akik évek óta nem látták - nem ismernek rá. Hamarosan a rögeszméjévé válik, hogy megtalálja felesége szerelmét.
Az asszony magányosan él elhagyatott házában, sokat szenved az emberek elutasító, gúnyos magatartásától, de a kislányához mélységesen ragaszkodik. A számkivetettként élő gyerek eleven, szép és eszes teremtéssé válik; oly szertelen és pimasz, hogy a papok már azt fontolgatják, hogy elveszik a "bűnös" anyától, hogy helyes nevelésben részesítsék. Ezt csak az utolsó pillanatban akadályozza meg a jószívű Dimmesdale tiszteletes, akit a bigott falusiak szentként tisztelnek - annál nagyobb az olvasó meglepetése, amikor kiderül, hogy a pap bizony azonos Hester szeretőjével, akinek kilétére oly kíváncsi az asszony férje és az egész falu... A rejtegetett titok azonban a pap életét is megkeseríti.

A regényről film is készült Demi Moore főszereplésével. A könyv megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
http://mek.oszk.hu/02300/02316/

A meleg büszkeség napja július 5-én

Egy hét múlva ünneplik a meleg büszkeség napját a fővárosban. A felvonulás megszervezése ez évben még több nehézségbe ütközött, mint korábban.
Először a rendőrség akarta betiltani a rendezvényt, mert az - a hivatalos indoklás szerint - "zavarná a város rendjét". Valójában inkább attól tartottak, hogy szélsőséges jobboldali csoportok tiltakozó megmozdulásokkal válaszolnának a homoszexuálisok felvonulására. Igaz, az előbbieknek nem kell különösebb indok ahhoz, hogy az utcára vonuljanak - nemcsak az azonos neműekhez vonzódók ellen tüntetnek előszeretettel, de a kormány vagy a kisebbségek ellen is (méghozzá nem olyan békésen, mint a szivárványos zászlókat lobogtatók). Nagyobb baj, hogy a radikálisokat ezúttal a társadalom széles rétege támogatja (ugyanez a réteg csodálkozik majd, ha nemzeti ünnepek alkalmával sor kerül az utcai zavargásokra).

Utóbb a rendőrség mégis megadta az engedélyt a felvonulóknak. Azóta ismeretlen elkövetők már sort kerítettek arra, hogy egy melegbárra Molotov-koktélt dobjanak. Egyelőre hivatalosan még nem tudjuk, van-e összefüggés a július 5-i rendezvény és a merénylet között.

Úgy látszik, akármennyire idegenkedik a kommunistáktól a radikális jobboldal, néhány módszerüket mégis átvette.
Talán nem a rendszerváltás előtt fordulhatott elő, hogy valakit rögtön felelősségre vontak, ha lobogókat, ruhákat, egyes jelképeket láttak nála? Nem a szocializmus évei alatt számított bűnnek a homoszexualitás, a normáktól való eltérés, ami "veszélyeztette a társadalmat"? Nem akkoriban volt tabu a nemiség?

Aki a saját neméhez vonzódik - esetleg mindkettőhöz -, igenis viselje büszkén; ne kelljen magát megkülönböztetettnek éreznie. Szűk látókörre vall a nemi beállítottsága alapján megítélni egy embert. Sok más fontos tulajdonság van még...
Ha valaki az utcán akar felvonulni (a meleg felvonulás napján, a Budapest Parádén, stb.), tegye. Ma már - szerencsére - a szex témaköre nem szorul vissza a hálószoba homályába (aminek legtöbben örülünk; akár bevalljuk, akár nem, legtöbbünket nagyon is érdekli a nemiség). Rég nem számít botrányosnak vagy szokatlannak, ha egy-egy plakáton meztelen nőket látunk (pedig a homoszexuális férfiak talán nem kíváncsiak ilyen képekre; a leszbikus nők szintén nem, mivel a lelki vonzódást helyezik előtérbe). Nyíltabban kezeljük a szexualitást, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nagyon helyes!

Erre azért nem számítottunk

Megdöbbenve és elkeseredve hallottam, hogy a legrégibb és legismertebb hazai fantasy világ jogi helyzete mélyebb kátyúba jutott, mint eddig bármikor. Ki tudja, valaha sikerül-e rendet teremteni körülötte... (Akik még nem hallottak volna róla: a szerepjátékok és a regények - szándékosan nem nevezném meg - tulajdonjogáért évek óta pereskednek a kiadók és írók.)

Kár találgatni, hol marad ilyenkor az Artisjus, az etikáról nem is beszélve.

A hír egyébként nem újdonság: hónapok óta köztudomású; magam csak azért nem hallottam még, mert nem foglalkoztam a kérdéssel. Tegnap este véletlenül tudtam meg.

Készséggel elismerem, hogy nagyra becsülöm a két kivételesen tehetséges magyar szerzőt, akik részben felelősek a zavaros helyzetért. 160 feletti intelligencia-hányadosuknak elismeréssel adózom. Megtiszteltetésnek tartom, hogy személyesen ismerhetem őket. Amikor egy író-olvasó találkozón egyikük puszival üdvözölt, büszkébb voltam, mintha kezet csókolt volna a miniszterelnök.
Mégsem fogok egyetérteni azzal a döntésükkel, hogy átpártoltak egy nagyobb (és mérsékelten tisztességes) kiadóhoz egy másiktól, ami kevésbé tehetős ugyan, de becsületes, lelkes, intelligens emberek működtetik (ezt pontosan tudom, mert közelről ismerem őket; nekem sokat segítettek). Helytelen döntés volt, ezt egy évvel ezelőtt az egyik említett írónak őszintén a szemébe mondtam. Kicsit talán élesen fogalmaztam, mert azóta nem keresett. Nem bánom különösebben, pedig tisztelem őt. Nem haragszom rá, de amit tett, azt elítélem, ilyesmire én sosem lennék képes.
Tehetsége alapján mindkét író rég a Szukits Könyveknél, az Európa Kiadónál vagy az Ulpius-háznál lehetne. Egyedül nehéz természetüket okolhatják, hogy végül egy középszerű céghez csatlakoztak. Új kiadójukról - egy régi, szeretett munkatársam és barátom tanított a diplomatikus kifejezésre - jót mondani nem tudok, rosszat pedig nem akarok.

Azt kell mondanom, szégyen, ahogy a magyar könyvkiadás működik. Többek között egyetlen Nobel-díjas írónk, Kertész Imre is úgy véli, a hazai kiadókra (és olvasókra) nemigen lehet számítani. Az a szerző, aki valamit el akar érni, csakis magára hagyatkozhat. Igaza van! És ha még azt is tudnák az olvasók, milyen óvatosan fogalmazott...

Tisztelem, becsülöm Kertészt az önmérsékletéért, a bölcsességéért (amit a Sorstalanság hangulatában is érzékelhettünk, de a visszafogottságában is megnyilvánul). Az én véleményem sértőbb ennél: a magyar olvasóközönség hálátlanságánál csak a könyvkiadók hozzáállása elkeserítőbb.

Hozzá kell tennem, hogy életem egyik legboldogabb szakaszát, néhány legszebb emlékét kiadóknak köszönhetem. A legkedvesebb barátaimat a könyvszakmában ismertem meg. Sokáig tartana felsorolnom, mennyi mindenért vagyok hálás nekik (ezeket majd máshol, máshogyan fogom leírni. El ne szóljam, ugye).

Mindenesetre szívből örülök, hogy már korábban eldöntöttem, nem foglalkozom többé kiadókkal.

Olvasó éjszaka

Az "olvasó éjszakáról" akkor hallottam először, amikor Németországban élő, tízéves másod-unokaöcsém pár nappal ezelőtt részt vett egy ilyen rendezvényen.
A szigorúnak tartott német oktatásban meglepően modern és rokonszenves törekvések jelentek meg, pl. az "olvasó éjszaka", ami azt jelenti, hogy a diákok egy teljes napot az iskolában töltenek: délután olvasnak, este kilenckor pedig tetszés szerint választhatnak, hogy aludni térnek-e vagy folytatják az olvasást. Ha az utóbbi mellett döntenek, egész éjjel ébren maradhatnak a könyv mellett.
Az izgalmas és vidám helyzetben a gyerekek szívesebben olvasnak, mint hétköznapi, megszokott körülmények között. Aki pedig egyszer megtapasztalta az olvasás örömét, annak máskor is jó esélye van erre.
Kár, hogy Magyarországon ilyesmi nincs, legalábbis eddig nem hallottam arról, hogy valamely hazai iskola követné a jó példát.

Ki hitte volna?

Jackie Burroughs-t a magyar közönség legfeljebb a Váratlan utazás című tv-sorozat Hetty nénijeként ismeri - szó se róla, a kanadai színésznő kiválóan alakította a szeretni valóan mogorva, idős tanárnőt. Voltak azért más jelentős szerepei is.

Még hogy a túl vékony nők nem vonzók... (Jackie Burroughs)

Jackie karakteres hölgy, egyéni kisugárzással. Játszott a Holtsáv c. filmben (a horror műalkotás Stephen King azonos című regénye alapján készült; a könyvet az egyik legelsőként olvastam el King valamennyi munkája közül) és más thrillerekben. Szerepet kapott a Sentinel - Az őrszem c. sci-fi sorozat 2006-os filmváltozatában is.

Chet Williamson - Clash By Night

Az amerikai szerzőt kevesen ismerik Magyarországon. Kár, mert a kortárs szórakoztató irodalom egyik legjobbja. Pályafutása során elnyerte az International Horror Guide Award-ot, s jelölték a World Fantasy Award-ra és a Mystery Writers of America's Edgar Awards-ra.

Williamson művei közül mindeddig egyetlenegyhez sikerült hozzájutnom. Az 1998-ban írt Clash by Night (a cím szó szerinti fordításban Éjszakai ütközet lehetne) tudomásom szerint nem jelent meg magyarul. Magam is egy kiadótól kaptam az eredeti (boltokban nem árusított) angol szöveget. Ez különösen kedves emlékem - ez volt az első fordítói munkám, ennek alapján vettek fel a Szukits Könyvekhez (igaz, csak alkalmi feladatokat kaptam, de talán erre az eredményemre vagyok legbüszkébb). A kiadó akkori szerkesztője - az egyik legjobb hazai fantasy író és fordító, egyébként a legrendesebb ember, nagyon kedvelem - megkérdezte, melyik műfajt szeretem, tudomásul vette a választ ("A horrort, természetesen!"), szétnézett a polcon, és a kezembe adta Williamson könyvét.
Már hazafelé, a vonaton olvasni kezdtem, egyre növekvő érdeklődéssel. Még aznap éjjel a végére értem. Mélyen megrázott és meghatott a történet.

A Clash by Night a Holló-sorozat egyik darabja. A film már a magyar közönségnek is ismerős (ez az a dark fantasy sorozat, aminek első részének forgatása közben rálőttek Brandon Lee-re, s a színész belehalt a sérülésbe).
A Clash by Night főszereplője Amy Carlisle, egy gyermekgondozónő, aki a történet kezdetén egy kolléganőjével együtt egy liberális szenátor látogatását várja a munkahelyén, egy minnesotai kisváros bölcsődéjében. A politikus az utolsó pillanatban lemondta a találkozót, csakhogy egy szélsőjobboldali, idegengyűlölő katonai szervezet tagjai előzőleg bombát helyeztek el az épületben, ami felrobbant; a csaknem tucatnyi (zömmel valamely kisebbséghez tartozó) kisgyerek és a két gondozónő odaveszett.
Fél évvel később, Mindenszentek éjszakáján a városban járőröző David Levinson furcsa telefonhívást kap: egy járókelő egy ruhátlan nőt látott bolyongani a felrobbant bölcsőde romjai között. A helyszínre érkezve Levinson megtalálja a látszólag sértetlen Amy Carlisle-t, aki nem emlékszik semmire, üres tekintettel bámulja az egyik oszlopon ülő hollót.
A rendőr hazaviszi a fiatal nőt, s elmesél egy különös történetet, amit orosz származású nagyszüleitől hallott: a századelőn egyik nagybátyját, Abraham Levensohnt meggyilkolták a kozákok egy pogrom során - s a családi legenda szerint visszatért, hogy bosszút álljon. Ebben a történetben is szerepet kapott a Holló...
Ettől kezdve a milíciát titokzatos ellenség kezdi tizedelni. Az idegen - szemtanúk szerint egy vonzó külsejű, sötét hajú, sápadt, karcsú fiatal nő - hol egy fegyverkiállításon csap le, hol egy skinhead összejövetelen. A nő láthatóan sebezhetetlen, hiába lőnek rá, hiába próbálják megölni. Ha megtámadják, nem csupán a milíciához tartozókkal, de a szimpatizánsaikkal is végez. A szervezet tagjai a kormány ügynökeire gyanakodnak. A Hollóra senki sem gondol.
A küzdelem azon az éjszakán éri el tetőpontját, amikor Amy behatol a csoport rejtekhelyére, egy erdőkkel övezett, drótkerítéssel és aknákkal védett titkos támaszpontra...

Ha utólag visszanézek, úgy vélem, jól választottam ki azt néhány oldalt, amit bemutatkozó munkaként elküldtem a Szukitsnak. Két részt szemeltem ki: azt a jelenetet, amikor Amy először gyilkol meg egy önjelölt katonát; és a befejezést - amikor viszontlátja a szeretett, megölt gyerekeket, akik segítik, hogy végrehajtsa küldetését.

Nabokov ismeretlen novellája került elő

Vlagyimir Nabokov neve bizonyára kevésbé ismert, mint leghíresebb regényének címe. Ha azonban meghalljuk azt a szót, "Lolita", mindjárt a szerző regényére és a gyereklányokhoz (betegesen) vonzódó felnőtt férfiakra gondolunk.
A könyv megjelenése idején, 1955-ben természetesen nagy botrányt kavart, pedig nem ez volt a célja - a Lolita szépirodalmi alkotás.
Az orosz író egyébként zseni volt; mesterien bánt a szavakkal. Mindig azt állította, egy írásműben elsősorban nem a mondanivaló, az erkölcsi tanulság, hanem az árnyalt stílus, az esztétikai érték a legfontosabb. (Stephen King szintén említett olyasmit, hogy a regényeiben nem az előbbire helyezi a hangsúlyt: "aki tanulni akar, járjon iskolába" - véli az amerikai író. Igaz, ő nem a kifinomult írásmódot, hanem a szórakoztatást tűzi ki célul.)
Nabokov szemléletes és szép leírásai, hasonlatai, kifejezésmódja kicsit Tandori Dezső stílusához hasonlít. Kedvelte a szójátékokat, gyakran utalt más szerzők műveire. Figyelemre méltó, hogy nem csupán anyanyelvén, de angolul is alkotott (aki valaha foglalkozott írással, sejti, hogy ez olyan teljesítmény, amire csak a legjobbak képesek; az is igaz, hogy mivel családtagjai több nyelven - oroszul, angolul és franciául - beszéltek, Nabokov kicsi gyerekként, a szülői házban sajátította el az említett nyelveket; másként nem alkothatott volna remekműveket idegen nyelven).

Nabokov eddig ismeretlen műve a New Yorker c. amerikai lapban jelent meg; a novellát két évvel ezelőtt találták meg egy washingtoni könyvtárban; az írást a szerző fia, Dmitrij fordította angolra.

Nyárközép - a nyári napforduló ünnepe

Június 21-e, azaz Nyárközép vagy Litha (az elnevezés a szász gabonaistennő, Litha nevéből ered, akihez tartozik a június hónap) idején a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éj. Az ünnep a nyolc pogány Szabbat egyike; a Beltane (május elseje) és Lammas (augusztus elseje) közé eső időszak közepét jelöli. Ekkor van ereje teljében a napisten, ekkor virul teljes pompájában a terhes istennő és a természet. A pogányok már az ókorban ünnepelték Nyárközepet. Elsősorban a szerelem istennőinek ünnepe ez, mint Aphrodité, Asztarté, Freya, Hathor, Istar, de kapcsolatba hozható más istenségekkel is, mint Minerva, Artemisz, Káli, Ízisz, Dagda, Héliosz, Lugh, Zeusz vagy Thor.
A természetimádók Nyárközépkor örömtüzeket gyújtottak; a tűz a napot jelképezte.
Egyéb elnevezései: Tölgyünnep (kelta), Alban Hefin (druida), Vestalia (római).
Európa északi részein - ahol kevés a napsütés - különösen számon tartják a nyári napfordulót. Svédországban máig ez az egyik legfontosabb ünnep; Norvégiában, Dániában, Finnországban és a balti államokban szintén jelentős, de a germán és szláv kultúrában is megtalálhatjuk. Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország lakói ugyancsak megünneplik ezt a napot, mi több, a déli féltekén - Ausztráliában és Brazíliában - is számon tartják.
A Nyárközéphez bármely mágia illik; leginkább a gyógyító, védelmező és szerelmi mágia. A pogányok megtisztulhatnak az év során összegyűlt gondjaiktól, félelmeiktől. Ugyanakkor megújíthatják az Istennőnek és Istennek tett fogadalmaikat. A hagyomány szerint szerencsét hoz, ha az ember átugorja a szabadban gyújtott tüzet.
Jellegzetes ételnek számít a friss gyümölcs.
Az ünnephez társított növények: a levendula, a rózsa, a kamilla, a tölgyfa, a páfrány; Litha szent köve a smaragd, jelképe a fagyöngy.

Az Aliens vs. Predator DVD-n

Június 4-én jelent meg az Alien vs. Predator c. film folytatása DVD-n.
A történet alapjául szolgáló mindkét filmeposz - az Alien-sorozat és a Predator - korszakalkotónak számított a maga idejében. Az előbbit olyan rendezők vitték vászonra, mint Ridley Scott vagy James Cameron; s mindjárt az első, 1979-es epizód meghozta a világhírt Sigourney Weavernek, azaz Ripley hadnagynak. A nézők az első igazi sci-fi horrorként ünnepelték a filmet, amit ma már nem neveznénk valódi horrornak (ezt meghagyjuk az igazán hátborzongató alkotásoknak), mégis megőrizte filmtörténeti jelentőségét.
A Ragadozó is nagy sikert aratott - elég, ha csak Schwarzeneggert említjük, aki az első rész főszereplője volt 1987-ben.

2004-ben aztán elkészült az Alien vs. Predator, a két nagy előd szörnyetegeinek "főszereplésével". Ennek folytatása az elmúlt évben megjelent Aliens vs. Predator, amit már DVD-n is megvásárolhatnak a sci-fi műfaj kedvelői.

Tinédzserként rajongtam az Alien-sorozatért, a Ragadozót (igaz, csupán a második részt) még korábban, tízévesen megtekintettem. Leginkább mégis azért kedves számomra a film, mivel néhány magyarul megjelent AVP regény egyes szeretett, nagyra becsült ismerőseim munkáját dicséri.

Kötelező újrahasznosítás és újrafeldolgozás 2020-ig

Elfogadta az Európai Parlament azt a tervezetet, aminek értelmében 2020-ig a tagállamokban termelődő hulladék bizonyos meghatározott százalékát újra kell hasznosítani, illetve újra feldolgozni. Mégsem örülhetünk maradéktalanul - létezett egy eredeti, szigorúbb javaslat is, amit sajnos elvetettek a képviselők, s egy másik, enyhébb szabályzatot szavaztak meg (nevezetesen a papír-, üveg- és vashulladékok 50 százalékának és a nem veszélyes építkezési hulladékok 70 százalékának újrahasznosítását vagy újra feldolgozását).

Az Európai Unió polgárai évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladékot termelnek. Ennek csupán egyharmadát hasznosítják újra.
Kellő ideje volt, hogy felülvizsgálják az 1975-ben hatályba lépett irányelvet, ami korszerűsítésre, módosításra szorult.
A környezetvédő szervezetek még mindig keveslik az elért eredményeket - szakértők szerint ennyi erőfeszítés nem elég ahhoz, hogy befolyásolja a klímaváltozást vagy megakadályozza az erőforrások kimerülését. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a hulladékképződés megelőzésére, a hulladékégetés korlátozására - s nem utolsósorban a szemléletformálásra. Fontos (lenne), hogy minél több ember halljon arról (akár iskolai keretek között), hogyan kell környezettudatosan élni.

Lucy Maud Montgomery regényei

A múlt században született kanadai írónő leginkább a Váratlan utazás c. regénysorozatról és az Anne-történetekről ismert. Műveiben egy békés, meghitt világot ábrázol, s igényes, szépirodalmi stílusban - de sosem érzelgősen - mutatja be a lélek rezdüléseit, a természet pompáját (gondoljunk csak a hóval borított kanadai mesevárosra vagy az őszi erdők színeire).

A magyar olvasók akkor zárták szívükbe az írónő legismertebb főhősét, Sara Stanley-t, amikor a televízió vetíteni kezdte a kislány történetét, s az egyes epizódok regény formában is megjelentek.
A cselekmény központjában rendszerint Sara áll, akinek szeretett édesapja - önhibáján kívül - sikkasztási botrányba keveredett, ezért a rokonaihoz küldte a tizenkét éves gyereket a Prince Edward-szigeti eldugott faluba, Avonlea-be. A kezdeti nehézségek után Sara őszintén megszereti az újonnan megismert családot - a komoly és megbízható Alec bácsit, az unokatestvéreket, Felixet, Felicityt és Cecilyt, s leginkább nagynénjét, aki magához vette. A kissé zsarnoki természetű tanárnő, Hetty néni Sara érkezéséig a húgával, a jószívű és befolyásolható Oliviával él Rózsa-lak nevű otthonukban; úgy tűnik, csakis kötelességet teljesít, amikor gondoskodik Saráról, de hamar kiderül, hogy a mogorva és akaratos felszín mélyen érző lelket takar.
Ezenkívül a lírai leírásokból megismerhetjük a kanadai táj szépségét, s persze a falu lakóit - a vaskos, anyáskodó és ellentmondást nem tűrő Rachel Lynde-et; az erdőben élő, különc Peg Bowent, akit az avonlea-i emberek boszorkánynak tartanak; a cserfes boltosnét; az ügyefogyott rendőrt; a pletykafészek Mrs. Potts-ot.

A regények alapjául az 1911-ben megjelent Mesélő Lány c. írás szolgált - ami talán még színesebb és meghittebb, mint a későbbi Váratlan utazás-epizódok.

Az Anne-sorozat szintén Avonlea-ben játszódik, s újra találkozhatunk benne a már megismert karakterekkel. A történet a vörös hajú Anne Shirley sorsát mutatja be - nemcsak a tv-sorozatból megismert kezdeteket, de a későbbi eseményeket is (Anne egyetemi éveit, házasságát, gyermekeinek életét).

Folytatódik a Star Trek

A Star Trek a hatvanas években indult világhódító útjára, azóta Kirk kapitány és az Enterprise űrhajó utasainak történetéből hétszáznál több epizódból álló sci-fi tv-sorozat, tíz mozifilm és számos regény készült.

Az elmúlt év novemberében kezdték forgatni a tizenegyedik Űrszekerek-filmet; a rendező ezúttal J. J. Abrams (Lost).
Az Enterprise legénységének legújabb kalandjait 2009. május 8-án mutatják be. A szereplők közt ott lesz Leonard Nimoy (az eredeti sorozat Spock kapitánya) és Winona Ryder is.

Jó hír a rajongóknak, hogy a sorozat egyik írója azt nyilatkozta, a Paramount Pictures már keresi a forgatókönyvírókat a következő rész elkészítéséhez.