A 100 legvonzóbb mozisztár

A Premiere internetes oldal közzétette a száz legvonzóbb színész és színésznő listáját.

Monica Bellucci

A felsorolásban helyet kaptak az elmúlt évtizedek sztárjai (Alain Delon, James Dean, Brigitte Bardot, Catherine Deneuve, Rita Hayworth vagy Marilyn Monroe) és a legszebb mai színésznők és leghelyesebb színészek: Monica Bellucci, Catherine Zeta Jones, Aishwarya Ray, George Clooney, Jack Nicholson vagy Will Smith.

Jack Nicholson

Furcsa módon kimaradtak az akcióhősök (igazán kár Jean Claude Van Damme-ért vagy Sylvester Stallonéért) vagy az olyan ikonok, mint Madonna vagy a bájos Emma Watson.

Hawthorne - A skarlát betű

Nathaniel Hawthorne lehangoló képet fest a puritán Amerikáról leghíresebb regényében.
A skarlát betű főhőse Hester, aki férje hosszas távollétében viszonyba keveredett egy férfival; szerencsétlenségére teherbe esett, így a "bűn" kitudódott. A nőnek pellengérre kell állnia, "szégyenének" jeleivel, a csecsemővel és a ruhájára varrt vörös A betűvel (ami az adulteress - házasságtörő - szót jelképezte). Ráadásul ugyanezen napon tér vissza a férje az indiánok fogságából. A kopott, idős ember bosszút esküszik az ismeretlen csábító ellen (természetesen alig jut eszébe, hogy öregecske, jelentéktelen férfi létére mit keres a feltűnően szép, fiatal nő mellett, akiről már házasságkötésükkor tudhatta, hogy nem viszonozza az érzelmeit). A férj egy idegen doktornak adja ki magát, egyedül Hester előtt fedi fel kilétét, a falusiak - akik évek óta nem látták - nem ismernek rá. Hamarosan a rögeszméjévé válik, hogy megtalálja felesége szerelmét.
Az asszony magányosan él elhagyatott házában, sokat szenved az emberek elutasító, gúnyos magatartásától, de a kislányához mélységesen ragaszkodik. A számkivetettként élő gyerek eleven, szép és eszes teremtéssé válik; oly szertelen és pimasz, hogy a papok már azt fontolgatják, hogy elveszik a "bűnös" anyától, hogy helyes nevelésben részesítsék. Ezt csak az utolsó pillanatban akadályozza meg a jószívű Dimmesdale tiszteletes, akit a bigott falusiak szentként tisztelnek - annál nagyobb az olvasó meglepetése, amikor kiderül, hogy a pap bizony azonos Hester szeretőjével, akinek kilétére oly kíváncsi az asszony férje és az egész falu... A rejtegetett titok azonban a pap életét is megkeseríti.

A regényről film is készült Demi Moore főszereplésével. A könyv megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
http://mek.oszk.hu/02300/02316/

A meleg büszkeség napja július 5-én

Egy hét múlva ünneplik a meleg büszkeség napját a fővárosban. A felvonulás megszervezése ez évben még több nehézségbe ütközött, mint korábban.
Először a rendőrség akarta betiltani a rendezvényt, mert az - a hivatalos indoklás szerint - "zavarná a város rendjét". Valójában inkább attól tartottak, hogy szélsőséges jobboldali csoportok tiltakozó megmozdulásokkal válaszolnának a homoszexuálisok felvonulására. Igaz, az előbbieknek nem kell különösebb indok ahhoz, hogy az utcára vonuljanak - nemcsak az azonos neműekhez vonzódók ellen tüntetnek előszeretettel, de a kormány vagy a kisebbségek ellen is (méghozzá nem olyan békésen, mint a szivárványos zászlókat lobogtatók). Nagyobb baj, hogy a radikálisokat ezúttal a társadalom széles rétege támogatja (ugyanez a réteg csodálkozik majd, ha nemzeti ünnepek alkalmával sor kerül az utcai zavargásokra).

Utóbb a rendőrség mégis megadta az engedélyt a felvonulóknak. Azóta ismeretlen elkövetők már sort kerítettek arra, hogy egy melegbárra Molotov-koktélt dobjanak. Egyelőre hivatalosan még nem tudjuk, van-e összefüggés a július 5-i rendezvény és a merénylet között.

Úgy látszik, akármennyire idegenkedik a kommunistáktól a radikális jobboldal, néhány módszerüket mégis átvette.
Talán nem a rendszerváltás előtt fordulhatott elő, hogy valakit rögtön felelősségre vontak, ha lobogókat, ruhákat, egyes jelképeket láttak nála? Nem a szocializmus évei alatt számított bűnnek a homoszexualitás, a normáktól való eltérés, ami "veszélyeztette a társadalmat"? Nem akkoriban volt tabu a nemiség?

Aki a saját neméhez vonzódik - esetleg mindkettőhöz -, igenis viselje büszkén; ne kelljen magát megkülönböztetettnek éreznie. Szűk látókörre vall a nemi beállítottsága alapján megítélni egy embert. Sok más fontos tulajdonság van még...
Ha valaki az utcán akar felvonulni (a meleg felvonulás napján, a Budapest Parádén, stb.), tegye. Ma már - szerencsére - a szex témaköre nem szorul vissza a hálószoba homályába (aminek legtöbben örülünk; akár bevalljuk, akár nem, legtöbbünket nagyon is érdekli a nemiség). Rég nem számít botrányosnak vagy szokatlannak, ha egy-egy plakáton meztelen nőket látunk (pedig a homoszexuális férfiak talán nem kíváncsiak ilyen képekre; a leszbikus nők szintén nem, mivel a lelki vonzódást helyezik előtérbe). Nyíltabban kezeljük a szexualitást, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nagyon helyes!

Erre azért nem számítottunk

Megdöbbenve és elkeseredve hallottam, hogy a legrégibb és legismertebb hazai fantasy világ jogi helyzete mélyebb kátyúba jutott, mint eddig bármikor. Ki tudja, valaha sikerül-e rendet teremteni körülötte... (Akik még nem hallottak volna róla: a szerepjátékok és a regények - szándékosan nem nevezném meg - tulajdonjogáért évek óta pereskednek a kiadók és írók.)

Kár találgatni, hol marad ilyenkor az Artisjus, az etikáról nem is beszélve.

A hír egyébként nem újdonság: hónapok óta köztudomású; magam csak azért nem hallottam még, mert nem foglalkoztam a kérdéssel. Tegnap este véletlenül tudtam meg.

Készséggel elismerem, hogy nagyra becsülöm a két kivételesen tehetséges magyar szerzőt, akik részben felelősek a zavaros helyzetért. 160 feletti intelligencia-hányadosuknak elismeréssel adózom. Megtiszteltetésnek tartom, hogy személyesen ismerhetem őket. Amikor egy író-olvasó találkozón egyikük puszival üdvözölt, büszkébb voltam, mintha kezet csókolt volna a miniszterelnök.
Mégsem fogok egyetérteni azzal a döntésükkel, hogy átpártoltak egy nagyobb (és mérsékelten tisztességes) kiadóhoz egy másiktól, ami kevésbé tehetős ugyan, de becsületes, lelkes, intelligens emberek működtetik (ezt pontosan tudom, mert közelről ismerem őket; nekem sokat segítettek). Helytelen döntés volt, ezt egy évvel ezelőtt az egyik említett írónak őszintén a szemébe mondtam. Kicsit talán élesen fogalmaztam, mert azóta nem keresett. Nem bánom különösebben, pedig tisztelem őt. Nem haragszom rá, de amit tett, azt elítélem, ilyesmire én sosem lennék képes.
Tehetsége alapján mindkét író rég a Szukits Könyveknél, az Európa Kiadónál vagy az Ulpius-háznál lehetne. Egyedül nehéz természetüket okolhatják, hogy végül egy középszerű céghez csatlakoztak. Új kiadójukról - egy régi, szeretett munkatársam és barátom tanított a diplomatikus kifejezésre - jót mondani nem tudok, rosszat pedig nem akarok.

Azt kell mondanom, szégyen, ahogy a magyar könyvkiadás működik. Többek között egyetlen Nobel-díjas írónk, Kertész Imre is úgy véli, a hazai kiadókra (és olvasókra) nemigen lehet számítani. Az a szerző, aki valamit el akar érni, csakis magára hagyatkozhat. Igaza van! És ha még azt is tudnák az olvasók, milyen óvatosan fogalmazott...

Tisztelem, becsülöm Kertészt az önmérsékletéért, a bölcsességéért (amit a Sorstalanság hangulatában is érzékelhettünk, de a visszafogottságában is megnyilvánul). Az én véleményem sértőbb ennél: a magyar olvasóközönség hálátlanságánál csak a könyvkiadók hozzáállása elkeserítőbb.

Hozzá kell tennem, hogy életem egyik legboldogabb szakaszát, néhány legszebb emlékét kiadóknak köszönhetem. A legkedvesebb barátaimat a könyvszakmában ismertem meg. Sokáig tartana felsorolnom, mennyi mindenért vagyok hálás nekik (ezeket majd máshol, máshogyan fogom leírni. El ne szóljam, ugye).

Mindenesetre szívből örülök, hogy már korábban eldöntöttem, nem foglalkozom többé kiadókkal.

Olvasó éjszaka

Az "olvasó éjszakáról" akkor hallottam először, amikor Németországban élő, tízéves másod-unokaöcsém pár nappal ezelőtt részt vett egy ilyen rendezvényen.
A szigorúnak tartott német oktatásban meglepően modern és rokonszenves törekvések jelentek meg, pl. az "olvasó éjszaka", ami azt jelenti, hogy a diákok egy teljes napot az iskolában töltenek: délután olvasnak, este kilenckor pedig tetszés szerint választhatnak, hogy aludni térnek-e vagy folytatják az olvasást. Ha az utóbbi mellett döntenek, egész éjjel ébren maradhatnak a könyv mellett.
Az izgalmas és vidám helyzetben a gyerekek szívesebben olvasnak, mint hétköznapi, megszokott körülmények között. Aki pedig egyszer megtapasztalta az olvasás örömét, annak máskor is jó esélye van erre.
Kár, hogy Magyarországon ilyesmi nincs, legalábbis eddig nem hallottam arról, hogy valamely hazai iskola követné a jó példát.

Ki hitte volna?

Jackie Burroughs-t a magyar közönség legfeljebb a Váratlan utazás című tv-sorozat Hetty nénijeként ismeri - szó se róla, a kanadai színésznő kiválóan alakította a szeretni valóan mogorva, idős tanárnőt. Voltak azért más jelentős szerepei is.

Még hogy a túl vékony nők nem vonzók... (Jackie Burroughs)

Jackie karakteres hölgy, egyéni kisugárzással. Játszott a Holtsáv c. filmben (a horror műalkotás Stephen King azonos című regénye alapján készült; a könyvet az egyik legelsőként olvastam el King valamennyi munkája közül) és más thrillerekben. Szerepet kapott a Sentinel - Az őrszem c. sci-fi sorozat 2006-os filmváltozatában is.

Chet Williamson - Clash By Night

Az amerikai szerzőt kevesen ismerik Magyarországon. Kár, mert a kortárs szórakoztató irodalom egyik legjobbja. Pályafutása során elnyerte az International Horror Guide Award-ot, s jelölték a World Fantasy Award-ra és a Mystery Writers of America's Edgar Awards-ra.

Williamson művei közül mindeddig egyetlenegyhez sikerült hozzájutnom. Az 1998-ban írt Clash by Night (a cím szó szerinti fordításban Éjszakai ütközet lehetne) tudomásom szerint nem jelent meg magyarul. Magam is egy kiadótól kaptam az eredeti (boltokban nem árusított) angol szöveget. Ez különösen kedves emlékem - ez volt az első fordítói munkám, ennek alapján vettek fel a Szukits Könyvekhez (igaz, csak alkalmi feladatokat kaptam, de talán erre az eredményemre vagyok legbüszkébb). A kiadó akkori szerkesztője - az egyik legjobb hazai fantasy író és fordító, egyébként a legrendesebb ember, nagyon kedvelem - megkérdezte, melyik műfajt szeretem, tudomásul vette a választ ("A horrort, természetesen!"), szétnézett a polcon, és a kezembe adta Williamson könyvét.
Már hazafelé, a vonaton olvasni kezdtem, egyre növekvő érdeklődéssel. Még aznap éjjel a végére értem. Mélyen megrázott és meghatott a történet.

A Clash by Night a Holló-sorozat egyik darabja. A film már a magyar közönségnek is ismerős (ez az a dark fantasy sorozat, aminek első részének forgatása közben rálőttek Brandon Lee-re, s a színész belehalt a sérülésbe).
A Clash by Night főszereplője Amy Carlisle, egy gyermekgondozónő, aki a történet kezdetén egy kolléganőjével együtt egy liberális szenátor látogatását várja a munkahelyén, egy minnesotai kisváros bölcsődéjében. A politikus az utolsó pillanatban lemondta a találkozót, csakhogy egy szélsőjobboldali, idegengyűlölő katonai szervezet tagjai előzőleg bombát helyeztek el az épületben, ami felrobbant; a csaknem tucatnyi (zömmel valamely kisebbséghez tartozó) kisgyerek és a két gondozónő odaveszett.
Fél évvel később, Mindenszentek éjszakáján a városban járőröző David Levinson furcsa telefonhívást kap: egy járókelő egy ruhátlan nőt látott bolyongani a felrobbant bölcsőde romjai között. A helyszínre érkezve Levinson megtalálja a látszólag sértetlen Amy Carlisle-t, aki nem emlékszik semmire, üres tekintettel bámulja az egyik oszlopon ülő hollót.
A rendőr hazaviszi a fiatal nőt, s elmesél egy különös történetet, amit orosz származású nagyszüleitől hallott: a századelőn egyik nagybátyját, Abraham Levensohnt meggyilkolták a kozákok egy pogrom során - s a családi legenda szerint visszatért, hogy bosszút álljon. Ebben a történetben is szerepet kapott a Holló...
Ettől kezdve a milíciát titokzatos ellenség kezdi tizedelni. Az idegen - szemtanúk szerint egy vonzó külsejű, sötét hajú, sápadt, karcsú fiatal nő - hol egy fegyverkiállításon csap le, hol egy skinhead összejövetelen. A nő láthatóan sebezhetetlen, hiába lőnek rá, hiába próbálják megölni. Ha megtámadják, nem csupán a milíciához tartozókkal, de a szimpatizánsaikkal is végez. A szervezet tagjai a kormány ügynökeire gyanakodnak. A Hollóra senki sem gondol.
A küzdelem azon az éjszakán éri el tetőpontját, amikor Amy behatol a csoport rejtekhelyére, egy erdőkkel övezett, drótkerítéssel és aknákkal védett titkos támaszpontra...

Ha utólag visszanézek, úgy vélem, jól választottam ki azt néhány oldalt, amit bemutatkozó munkaként elküldtem a Szukitsnak. Két részt szemeltem ki: azt a jelenetet, amikor Amy először gyilkol meg egy önjelölt katonát; és a befejezést - amikor viszontlátja a szeretett, megölt gyerekeket, akik segítik, hogy végrehajtsa küldetését.

Nabokov ismeretlen novellája került elő

Vlagyimir Nabokov neve bizonyára kevésbé ismert, mint leghíresebb regényének címe. Ha azonban meghalljuk azt a szót, "Lolita", mindjárt a szerző regényére és a gyereklányokhoz (betegesen) vonzódó felnőtt férfiakra gondolunk.
A könyv megjelenése idején, 1955-ben természetesen nagy botrányt kavart, pedig nem ez volt a célja - a Lolita szépirodalmi alkotás.
Az orosz író egyébként zseni volt; mesterien bánt a szavakkal. Mindig azt állította, egy írásműben elsősorban nem a mondanivaló, az erkölcsi tanulság, hanem az árnyalt stílus, az esztétikai érték a legfontosabb. (Stephen King szintén említett olyasmit, hogy a regényeiben nem az előbbire helyezi a hangsúlyt: "aki tanulni akar, járjon iskolába" - véli az amerikai író. Igaz, ő nem a kifinomult írásmódot, hanem a szórakoztatást tűzi ki célul.)
Nabokov szemléletes és szép leírásai, hasonlatai, kifejezésmódja kicsit Tandori Dezső stílusához hasonlít. Kedvelte a szójátékokat, gyakran utalt más szerzők műveire. Figyelemre méltó, hogy nem csupán anyanyelvén, de angolul is alkotott (aki valaha foglalkozott írással, sejti, hogy ez olyan teljesítmény, amire csak a legjobbak képesek; az is igaz, hogy mivel családtagjai több nyelven - oroszul, angolul és franciául - beszéltek, Nabokov kicsi gyerekként, a szülői házban sajátította el az említett nyelveket; másként nem alkothatott volna remekműveket idegen nyelven).

Nabokov eddig ismeretlen műve a New Yorker c. amerikai lapban jelent meg; a novellát két évvel ezelőtt találták meg egy washingtoni könyvtárban; az írást a szerző fia, Dmitrij fordította angolra.

Nyárközép - a nyári napforduló ünnepe

Június 21-e, azaz Nyárközép vagy Litha (az elnevezés a szász gabonaistennő, Litha nevéből ered, akihez tartozik a június hónap) idején a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éj. Az ünnep a nyolc pogány Szabbat egyike; a Beltane (május elseje) és Lammas (augusztus elseje) közé eső időszak közepét jelöli. Ekkor van ereje teljében a napisten, ekkor virul teljes pompájában a terhes istennő és a természet. A pogányok már az ókorban ünnepelték Nyárközepet. Elsősorban a szerelem istennőinek ünnepe ez, mint Aphrodité, Asztarté, Freya, Hathor, Istar, de kapcsolatba hozható más istenségekkel is, mint Minerva, Artemisz, Káli, Ízisz, Dagda, Héliosz, Lugh, Zeusz vagy Thor.
A természetimádók Nyárközépkor örömtüzeket gyújtottak; a tűz a napot jelképezte.
Egyéb elnevezései: Tölgyünnep (kelta), Alban Hefin (druida), Vestalia (római).
Európa északi részein - ahol kevés a napsütés - különösen számon tartják a nyári napfordulót. Svédországban máig ez az egyik legfontosabb ünnep; Norvégiában, Dániában, Finnországban és a balti államokban szintén jelentős, de a germán és szláv kultúrában is megtalálhatjuk. Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország lakói ugyancsak megünneplik ezt a napot, mi több, a déli féltekén - Ausztráliában és Brazíliában - is számon tartják.
A Nyárközéphez bármely mágia illik; leginkább a gyógyító, védelmező és szerelmi mágia. A pogányok megtisztulhatnak az év során összegyűlt gondjaiktól, félelmeiktől. Ugyanakkor megújíthatják az Istennőnek és Istennek tett fogadalmaikat. A hagyomány szerint szerencsét hoz, ha az ember átugorja a szabadban gyújtott tüzet.
Jellegzetes ételnek számít a friss gyümölcs.
Az ünnephez társított növények: a levendula, a rózsa, a kamilla, a tölgyfa, a páfrány; Litha szent köve a smaragd, jelképe a fagyöngy.

Az Aliens vs. Predator DVD-n

Június 4-én jelent meg az Alien vs. Predator c. film folytatása DVD-n.
A történet alapjául szolgáló mindkét filmeposz - az Alien-sorozat és a Predator - korszakalkotónak számított a maga idejében. Az előbbit olyan rendezők vitték vászonra, mint Ridley Scott vagy James Cameron; s mindjárt az első, 1979-es epizód meghozta a világhírt Sigourney Weavernek, azaz Ripley hadnagynak. A nézők az első igazi sci-fi horrorként ünnepelték a filmet, amit ma már nem neveznénk valódi horrornak (ezt meghagyjuk az igazán hátborzongató alkotásoknak), mégis megőrizte filmtörténeti jelentőségét.
A Ragadozó is nagy sikert aratott - elég, ha csak Schwarzeneggert említjük, aki az első rész főszereplője volt 1987-ben.

2004-ben aztán elkészült az Alien vs. Predator, a két nagy előd szörnyetegeinek "főszereplésével". Ennek folytatása az elmúlt évben megjelent Aliens vs. Predator, amit már DVD-n is megvásárolhatnak a sci-fi műfaj kedvelői.

Tinédzserként rajongtam az Alien-sorozatért, a Ragadozót (igaz, csupán a második részt) még korábban, tízévesen megtekintettem. Leginkább mégis azért kedves számomra a film, mivel néhány magyarul megjelent AVP regény egyes szeretett, nagyra becsült ismerőseim munkáját dicséri.

Kötelező újrahasznosítás és újrafeldolgozás 2020-ig

Elfogadta az Európai Parlament azt a tervezetet, aminek értelmében 2020-ig a tagállamokban termelődő hulladék bizonyos meghatározott százalékát újra kell hasznosítani, illetve újra feldolgozni. Mégsem örülhetünk maradéktalanul - létezett egy eredeti, szigorúbb javaslat is, amit sajnos elvetettek a képviselők, s egy másik, enyhébb szabályzatot szavaztak meg (nevezetesen a papír-, üveg- és vashulladékok 50 százalékának és a nem veszélyes építkezési hulladékok 70 százalékának újrahasznosítását vagy újra feldolgozását).

Az Európai Unió polgárai évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladékot termelnek. Ennek csupán egyharmadát hasznosítják újra.
Kellő ideje volt, hogy felülvizsgálják az 1975-ben hatályba lépett irányelvet, ami korszerűsítésre, módosításra szorult.
A környezetvédő szervezetek még mindig keveslik az elért eredményeket - szakértők szerint ennyi erőfeszítés nem elég ahhoz, hogy befolyásolja a klímaváltozást vagy megakadályozza az erőforrások kimerülését. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a hulladékképződés megelőzésére, a hulladékégetés korlátozására - s nem utolsósorban a szemléletformálásra. Fontos (lenne), hogy minél több ember halljon arról (akár iskolai keretek között), hogyan kell környezettudatosan élni.

Lucy Maud Montgomery regényei

A múlt században született kanadai írónő leginkább a Váratlan utazás c. regénysorozatról és az Anne-történetekről ismert. Műveiben egy békés, meghitt világot ábrázol, s igényes, szépirodalmi stílusban - de sosem érzelgősen - mutatja be a lélek rezdüléseit, a természet pompáját (gondoljunk csak a hóval borított kanadai mesevárosra vagy az őszi erdők színeire).

A magyar olvasók akkor zárták szívükbe az írónő legismertebb főhősét, Sara Stanley-t, amikor a televízió vetíteni kezdte a kislány történetét, s az egyes epizódok regény formában is megjelentek.
A cselekmény központjában rendszerint Sara áll, akinek szeretett édesapja - önhibáján kívül - sikkasztási botrányba keveredett, ezért a rokonaihoz küldte a tizenkét éves gyereket a Prince Edward-szigeti eldugott faluba, Avonlea-be. A kezdeti nehézségek után Sara őszintén megszereti az újonnan megismert családot - a komoly és megbízható Alec bácsit, az unokatestvéreket, Felixet, Felicityt és Cecilyt, s leginkább nagynénjét, aki magához vette. A kissé zsarnoki természetű tanárnő, Hetty néni Sara érkezéséig a húgával, a jószívű és befolyásolható Oliviával él Rózsa-lak nevű otthonukban; úgy tűnik, csakis kötelességet teljesít, amikor gondoskodik Saráról, de hamar kiderül, hogy a mogorva és akaratos felszín mélyen érző lelket takar.
Ezenkívül a lírai leírásokból megismerhetjük a kanadai táj szépségét, s persze a falu lakóit - a vaskos, anyáskodó és ellentmondást nem tűrő Rachel Lynde-et; az erdőben élő, különc Peg Bowent, akit az avonlea-i emberek boszorkánynak tartanak; a cserfes boltosnét; az ügyefogyott rendőrt; a pletykafészek Mrs. Potts-ot.

A regények alapjául az 1911-ben megjelent Mesélő Lány c. írás szolgált - ami talán még színesebb és meghittebb, mint a későbbi Váratlan utazás-epizódok.

Az Anne-sorozat szintén Avonlea-ben játszódik, s újra találkozhatunk benne a már megismert karakterekkel. A történet a vörös hajú Anne Shirley sorsát mutatja be - nemcsak a tv-sorozatból megismert kezdeteket, de a későbbi eseményeket is (Anne egyetemi éveit, házasságát, gyermekeinek életét).

Folytatódik a Star Trek

A Star Trek a hatvanas években indult világhódító útjára, azóta Kirk kapitány és az Enterprise űrhajó utasainak történetéből hétszáznál több epizódból álló sci-fi tv-sorozat, tíz mozifilm és számos regény készült.

Az elmúlt év novemberében kezdték forgatni a tizenegyedik Űrszekerek-filmet; a rendező ezúttal J. J. Abrams (Lost).
Az Enterprise legénységének legújabb kalandjait 2009. május 8-án mutatják be. A szereplők közt ott lesz Leonard Nimoy (az eredeti sorozat Spock kapitánya) és Winona Ryder is.

Jó hír a rajongóknak, hogy a sorozat egyik írója azt nyilatkozta, a Paramount Pictures már keresi a forgatókönyvírókat a következő rész elkészítéséhez.

Rowling új sikerei

Örömmel hallottam, hogy az angol írónőt, Joanne Rowlingot díszdoktorrá avatták az amerikai Harvard egyetemen.
Jo soha nem felejtette el, hogy a Harry Potter-sorozat példátlan sikere előtt egyedülálló anyaként, szűkös anyagi körülmények között nevelte kislányát. Saját bevallása szerint nem igaz, hogy fűtetlen helyiségben lakott (ezt csak az újságírók találták ki), de nehéz időszak volt ez az életében. A Harvardon tartott előadásán arra biztatta hallgatóságát - akik a neves intézményben szerzett diploma átvétele után minden bizonnyal jómódban élnek majd -, hallassák hangjukat a szegény sorsúak érdekében.
Rowling maga saját alapítványt létesített, s jelentős összegeket költ jótékony célokra.
Legújabb munkájának bevételét a brit PEN írószövetség és egy diszlexiásokat támogató szervezet kapta. A What's Your Story? kezdeményezésre írt, nyolcszáz szóból álló történetét 25 ezer fontért, vagyis csaknem nyolcmillió forintért adták el egy árverésen néhány nappal ezelőtt.
Amondó vagyok, ennél Joanne Rowling többet ér (nála kevésbé tehetséges forgatókönyvírók jobban keresnek), de az eredményei mindenképp figyelemre méltóak, akárcsak a jótékonysága.
Ami a legfontosabb - olyasmit tud alkotni, ami nemcsak szórakoztató, hanem számtalan olvasónak ad útmutatást, és ezt tényleg kevés szerző képes elérni.

Az árverésre bocsátott rövid történet egyébként arról szól, hogy a két legvonzóbb Tekergőt - Jamest, Harry apját, és örök kedvencemet, Sirius Blacket - csaknem letartóztatják; a két fiatalember Sirius híres repülő motorkerékpárján menekül el a helyszínről. (A jelenet Fred és George szökésével vetekszik.)

Mandie Michaels képei

Az amerikai Mandie Michaelst már ismerhetik a Playboy magazin olvasói.

Jean Claude Van Damme új filmjei

Hosszabb-rövidebb kihagyás után új akciófilmekkel jelentkezett a belga oroszlán, Jean Claude Van Damme.

A 2007-ben készült A törvény erejével márciusban jelent meg DVD-n.
A filmben a testépítő-harcművész Van Damme egy rendőrt alakít, aki New Orleansból Új-Mexikóba költözik, hogy maga mögött hagyja rossz emlékeit (tizenéves lánya kábítószerfüggőként halt meg), s felveszi a harcot az ott garázdálkodó drogkereskedőkkel.
Természetesen nem hiányoznak a látványos akciójelenetek, s ami a fő, megcsodálhatjuk Van Damme tae kwon do és shotokan tudását (és hibátlan alakját).
Legújabb filmjét, a J. C. V. D.-t e hónap elején láthatták először a francia és svájci nézők. Nem nagy meglepetésre a cselekmény középpontjában Van Damme áll, amint önmagát alakítja.
A következő évben a Full Love c. alkotásban láthatjuk az akcióhőst.

Mary Higgins Clark regényei

Mary Higgins Clark az egyik legtehetségesebb kortárs krimiszerző. Munkáit elsősorban hazájában, a tengerentúlon ismerik, de - szerencsére - számos írását magyarra is lefordították.
Művei közül emlékeim szerint Míg alszik szép kedvesem c. regényét olvastam elsőként. Azonnal megszerettem az amerikai szerzőnő stílusát - nem csupán a lírai (nem kifejezetten szépirodalmi, de igényes) nyelvezet, hanem a színes, eleven leírások és a meghitt, kellemes hangulat miatt, emellett Mary Higgins Clark úgy ért a feszültségkeltéshez, mint a krimiírók közül csak kevesen.
A Míg alszik szép kedvesem főszereplője, Neeve Kearny talpraesett, vonzó harmincas nő (Vavyan Fable hőseire emlékeztet, s ezzel már kellően megdicsértem), akinek nyugalmas életét felkavarja egy visszataszító gyilkosság. Az áldozat egy szókimondó újságírónő - s Neeve-et nem hagyja nyugodni, hogy az asszonyt pont úgy ölték meg, mint sok évvel korábban az édesanyját. Nyomozásba kezd - és ahogy az lenni szokott, hamar kiderül, hogy rendezett életének ismerős, kedves figurái közül valaki nem az a szeretetreméltó, régi barát, akinek mutatja magát...

Ezen előzmény után magától értetődő, hogy elolvastam az írónő valamennyi könyvét, amihez hozzáférhettem.
Hová tűntek a gyerekek? c. könyvének főhőse egy fiatalasszony, aki megpróbálja túltenni magát a tragédián, ami évek óta keseríti az életét - két kicsi gyereke rejtélyes körülmények között halt meg, s ráadásul őt magát gyanúsították azzal, hogy megölte őket. Azóta ismét férjhez ment, gyerekei születtek... valaki azonban titokban figyeli, s egyáltalán nem akarja, hogy elfelejthesse a múltat. A gyerekeinek hamarosan nyoma vész...

A Hozzám tartozol cselekményének középpontjában egy rokonszenves doktornő áll, aki saját interaktív rádióműsort indít (Dr. Susan válaszol), hogy megtaláljon egy szadista gyilkost, aki fiatal nők bizalmába férkőzik, aztán végez velük. A keresett személy azonban közelebb van Dr. Susanhoz, mint ahogy sejtené - közvetlen baráti körének egyik tagja. Veszélybe kerül a doktornő nővére, mi több, ő maga is...

A Csendes éj c. regény hősnője New York szívében készül a karácsonyra, de bevásárlás közben szomorú gondolatok foglalkoztatják: férje nagybeteg. Kisfia arra lesz figyelmes, hogy az asszony elejtett pénztárcáját egy idegen nő veszi fel és megpróbál elosonni vele. A tárcában egy szeretett családi ereklye, egy medál is lapul - csakhogy valakik más okból tulajdonítanak jelentőséget a lopott holminak...

Mary Higgins Clark számos írásából film is készült.

Missy Elliott - Best, Best

Az ötszörös Grammy-díjas hip-hop és R&B énekesnő legújabb száma, a kislemezen nemrég megjelent Best, Best már hallható a YouTube videomegosztó portálon.

George Clooney regényhős lesz

A Warner Bros. producerei filmre viszik Olen Steinhauer A turista című regényét; a forgatókönyvet Anthony Peckham írja majd.

Steinhauer munkásságának érdekessége, hogy az amerikai szerző mindig is különös érdeklődést tanúsított a kelet-európai régió iránt: 1989-ben egy évet töltött Romániában, hogy hitelesen ábrázolhassa a rendszerváltást, akkoriban készült jegyzeteit felhasználta 2003-ban írt első regényéhez (Sóhajok hídja; egy ötkötetes sorozat első része), aminek témája szintén az egykori szocialista blokk "hidegháborúja".
Steinhauer - akit az elmúlt évben a New York Times a tíz legjobb krimiíró közé sorolt - 2003 óta Budapesten él.

Egyelőre nem tudjuk, ki rendezi A turistát, de a hírek szerint főszerepet - Steinhauer és a közönség nagy örömére - George Clooney-nak szánják az alkotók.

Megvédik a tikfát az indonéz falu lakói

A Jáva szigetének keleti részén fekvő Tuban falu lakói állandó őrséget szerveztek egy ősöreg fa mellé, amit a polgármester ki akart vágatni.
Az indonéz falu lakosai - akiket oly szoros kötelék fűz a természethez, amilyenről a modern nyugati kultúrában felnőtt embernek csak sejtései lehetnek - vallási és lelkiismereti okból nem nyugodtak bele, hogy a polgármester haszonszerzés érdekében kivágatná az ősi tikfát, amit a helyi legenda szerint még a falu alapítója ültetett.

Indonéziában (is) komoly gondot jelent az erdőirtás, ami miatt egyre fogynak az erdők. De említhetnénk negatív példaként Brazíliát is, ahol a különleges állat- és növényfajokban gazdag esőerdőket nem csupán a globális felmelegedés fenyegeti, de az illegális fakitermelés is: ez év áprilisában minden eddiginél nagyobb területet taroltak le a favágók (1132 négyzetkilométernyi részen irtották ki a fákat). Szakértők szerint csak az Amazonas-medencében tíz másodpercenként tűnik el a föld színéről egy focipálya nagyságú erdőterület.
Talán véletlen egybeesés (?), hogy áprilisban a legtöbb erdőirtásra épp abban az államban került sor, aminek kormányzója - bizonyos szójaföldek miatt - többször összetűzésbe került a kormánnyal, amikor az az erdők védelmére hozott intézkedéseket akarta foganatosítani.

Opera készül a Túl a barátságon című filmről

A három Oscar-díjjal jutalmazott Túl a barátságon (Brokeback Mountain) c. filmből opera készül. A New York-i Operaház Charles Wuorinent kérte fel a darab megírására, az amerikai zeneszerző-karmester örömmel fogadta az ajánlatot.

A 2005-ben forgatott film alapja Annie Proulx írása. A Túl a barátságon alkotói a legjobb rendezésért (Ang Lee), a legjobb filmzenéért és a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscart vihették haza 2006-ban.

A hetvenéves Wuorinen a kortárs komolyzene kiemelkedő alakja több mint négy évtized óta. Több mint kétszáznegyven darabot komponált, s zongoristaként is ismert. 1970-ben Pulitzer-díjat kapott Time's Encomium c. munkájáért (a díj történetében a legfiatalabb zeneszerzőként, akinek sikerült elnyerni az elismerést: harminckét esztendős volt ekkor).

A Túl a barátságon alapján készült operát csupán öt év múlva, 2013 elején mutatják be.

Moszkvában Garas Dezsőt tartják a legjobbnak

A moszkvai nemzetközi filmfesztiválon Garas Dezsőnek ítélte a zsűri a legjobb színésznek járó díjat. A magyar művész Sándor Pál Noé bárkája c. filmjében nyújtott alakításáért kapta az elismerést.

Sándor Pál - akinek a nevéhez fűződik a Szeressétek Ódor Emiliát, a Régi idők focija, a Ripacsok, a Szeressük egymást, gyerekek; s akit mind a berlini, mind a cannes-i filmfesztiválon díjjal jutalmaztak - csaknem húsz év kihagyás után rendezett újra nagyjátékfilmet.
A Kossuth-díjas Garas egy nyugdíjas moziigazgatót játszik a 2007-ben készült Noé bárkájában. A hetvenhárom esztendős színész-rendező, a Nemzeti Színház művésze, az elmúlt évben elnyerte a Karinthy-gyűrűt és a Hazám-díjat - külön öröm látni, hogy külföldön megbecsülik, elismerik (talán még jobban is, mint idehaza).

Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én nyitotta meg az ENSZ a stockholmi környezetvédelmi világkonferenciát, aminek keretében ezt a dátumot a környezetvédelem világnapjává nyilvánították. Az 1972-ben rendezett "Ember és bioszféra" elnevezésű esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a máig időszerű kérdésekre: az energiatakarékosság, a megújuló természeti energiaforrások és a helyi erőforrások használata, a hulladéktermelés csökkentése. Az elmúlt harminchat év során minden esztendőben más ország ad otthont a világnaphoz fűződő eseménysorozatoknak (Magyarország mindeddig még nem lehetett az esemény házigazdája).
A környezetszennyezés, az üvegházhatásból eredő globális felmelegedés a világ valamennyi országát érinti; a következmények - aszályok, áradások, szélsőséges időjárás, a sarkvidékek jégpáncéljának olvadása, az édesvizek apadása - egyaránt sújtják valamennyi kontinens lakóit.
Idén Új-Zélandon tartották a környezetvédelem világnapját, aminek ez évi jelmondata: Kick the habit! Towards a Low Carbon Economy - Fordíts hátat a megszokásnak, támogasd az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságot!

Amit mi tehetünk:

• előnyben kell részesíteni a hazai termékeket, a környező területekről származó cikkeket
• visszaváltható, hosszú élettartamú termékeket kell használni (pl. energiatakarékos izzók, környezetbarát bevásárlótáskák) az egyszer használatos, eldobható holmik helyett
• a környezetünkben lévő élőlények - állatok és növények - jóllétéért felelősséget kell vállalnunk
• takarékoskodnunk kell az energiával; gondoskodjunk lakásunk hőszigeteléséről, javíttassuk meg a csöpögő csapot, ne hagyjuk bekapcsolva az elektromos készülékeket
• próbálkozzunk meg a - hazánkban sajnos még alig ismert - szelektív hulladékgyűjtéssel
• szemét helyett újrahasznosítható hulladékot termeljünk
• kerékpározzunk vagy vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket, netán gyalogoljunk; ne gépkocsival tegyük meg a legrövidebb távokat is
• olyan termékeket vásároljunk, amiknek előállítása során kevés kemikáliát használnak fel

Fontos: nem elég az évnek csupán egyetlen napján környezettudatosan élni.

A képregényhősök megunhatatlanok

Sam Raimi, a Pókember-filmek rendezője már a sorozat negyedik részének forgatását tervezi.
Egy interjúban megemlítette, hogy a forgatókönyvet James Vanderbilt írja majd, s Raimi - aki maga is Pókember rajongója - reméli, a Sony cég rá bízza a film rendezését.
A Sony a hírek szerint három további epizódban képzeli el Pókember történetének folytatását, ezek közül az első a következő évben, esetleg 2010-ben kerül a mozikba. Még nem tudjuk, a korábbi főszereplőket viszontláthatjuk-e, vagy új színészek, színésznők alakítják majd az egyes karaktereket.
A Pókember figuráját 1962-ben álmodta meg Stan Lee, a Marvel-képregények írója (többek között az X-Men is az ő nevéhez fűződik). A mozivásznon először 2002-ben láthattuk a szuperhőst; a legutóbbi - harmadik - rész egy évvel ezelőtt jelent meg.

Fergie javított

Stacy Ferguson albuma, a Dutchess a 104. helyről a huszonnyolcadikra ugrott a Billboard kétszázas listáján egyetlen hét alatt. A 2006-ban megjelent lemez eddig nyolcvankilenc héten keresztül tartotta magát a listán.
A Dutchessről származó egyik kislemezt, a Big Girls Don't Cry-t Grammy-díjra jelölték; maga az album oly sikeresnek bizonyult, hogy azóta felmerült az eshetőség, a hip-hop énekesnő otthagyja korábbi csapatát, a Black Eyed Peas-t. Egyelőre nem tudjuk, valóban egyedül folytatja-e, az viszont biztos, hogy sok jó dalt hallhatunk még tőle.
Legutóbb a Szex és New York filmzenéjével, a Labels or Love c. számmal jelentkezett.

http://

Glamorous

Új Marvel-filmek a láthatáron

Mostanában reneszánszukat élik a Marvel-képregények, legalábbis a mozivásznon.
A nagy sikerű X-Men és a Hulk után újabb Marvel-történetet filmesítenek meg: ezúttal a Runawayst.
A sorozat történetét Brian K. Vaughan (a Lost - Eltűntek egyik alkotója) és Adrian Alphona kezdte írni 2002-ben; a készülő film forgatókönyvét az utóbbira bízták, míg a produceri feladatokat Kevin Feige látja el.
A cselekmény központjában amerikai tizenévesek állnak, akik rájönnek, hogy szüleik bűnözők, méghozzá természetfeletti képességekkel - ezért megszöknek otthonról, csapatba szerveződnek és szuperhősökké válnak.

2011-ig négy másik Marvel-filmet láthatunk majd a mozikban, többek között a Thort (2010-ben) és az Amerika kapitányt (2011).
X-Men rajongók, figyelem: 2009 májusában mutatják be a Rozsomák c. filmet, aminek főszereplője - nem meglepő módon - az adamantium csontozatú félcyborg. Logant ezúttal nem Hugh Jackman, hanem Gavin Hood alakítja majd.

Anglikán püspök a globális felmelegedés ellen

A klímaváltozás egyre sürgetőbb problémáját semmibe vevő embereket egyenesen az amstetteni rémhez hasonlította egy szabadszájú, de elkötelezett és őszinte anglikán püspök, Gordon Mursell.
Az ötvenkilenc esztendős egyházi vezető élesen fogalmaz ugyan, de igaza van. Felelőtlenül, lelkiismeretlenül cselekszenek mindazok, akik nem törődnek a globális felmelegedés kiváltó okaival és következményeivel, s ezzel közvetlenül vagy közvetve a következő generációk életterét veszélyeztetik.

Az Egyesült Államokban e héten döntenek majd a javaslatról, ami limitálná a gazdasági élet szereplőinek károsanyag-kibocsátását. Az 1700 tagú Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) nyílt levélben tette közzé elképzeléseit: 2050-re 80 százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a 2000-ben mért értékhez képest. A jelenlegi tervezet szerint a 2005-ös szinthez viszonyítva csupán 63 százalékkal kell csökkenteni.
Kár, hogy épp azok az országok igyekeznek megkerülni a nemzetközi klímavédelmi egyezményeket, amelyek leginkább felelősek a légszennyezésért. Ebben a sorban természetesen előkelő helyezést foglal el az Egyesült Államok.

Szabó István az Európai Filmrendezők Szövetségének új elnöke

Az Európai Filmrendezők Szövetsége (Fédération Européenne des Réalisateurs de l'Audiovisuel) elnökévé választották Szabó Istvánt Dublinban az elmúlt hét végén.

Eddig is tudtuk, hogy Szabót, a Kossuth-díjas művészt, az Európai Filmakadémia tagját nemcsak a hazai filmipar, de a nemzetközi szakma is elismeri. Cannes-ban négy ízben nyert díjat, a berlini filmfesztiválon kétszer; 1982-ben Oscarral jutalmazták a legjobb külföldi film (Mephisto) rendezéséért. A Klaus Mann regénye alapján készült dráma főszereplője Hendrik Höfgen, aki az 1930-as években színészkarrierje érdekében - meggyőződése ellenére - a náci párthoz sodródik.
1996-ban Szabó Pulitzer-díjat kapott.
1999-ben neki ítélték az Európai Filmdíjat az év legjobb forgatókönyvéért (A napfény íze), ezenkívül a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-ra jelölték. A történelmi filmdráma a Sonnenschein család három generációjának sorsát mutatja be.
Szabót 2002-ben a Diamond Bucherer Award for Peace nevű békedíjjal tüntették ki Berlinben. 2004-ben Isztambulban, 2005-ben pedig Moszkvában életműdíjat kapott a most hetvenesztendős rendező.

Michele Merkin képei

A svéd származású kaliforniai Michele Merkin több éves modellkarrierje során olyan neves lapokban szerepelt, mint az Elle, a Vogue vagy a Harper's Bazaar.

Új Emmanuelle film készül

Huszonöt évvel ezelőtt még botrányosnak számított az Emmanuelle címet viselő erotikus film. Az eredeti francia alkotás egy Bangkokban élő fiatal modell pikáns története. (Akkoriban nemigen volt rá példa, hogy szélesvásznon láthasson a közönség maguknak örömet szerző szereplőket vagy intimtorna-gyakorlatokra emlékeztető mutatványokat.)
Azóta sok mindenhez hozzászoktak a nézők, ma már csak mosolyognak azon, ami régen közfelháborodás tárgya volt.
Mégis sokakat érdekelhet, hogy új Emmanuelle-epizód készül (What Else, Emmanuelle?), mégpedig a régi producerek, Alain Siritzky és Alain Sarde közreműködésével.
Az is kiválthat némi érdeklődést, hogy az egyik főszerepet George Clooney-nak szánják, remélhetőleg a színész vállalja a feladatot. A női főszereplőt még nem választották ki, a hírek szerint a producer brazil vagy kínai hölgyként képzeli el Emmanuelle-t.
A film a következő év elején kerül a mozikba.