Az állatok világnapja - október 4.

Állatbarát Webkuckó:
http://www.zug.hu/

WWF:
http://www.wwf.org/

Greenpeace:
http://www.greenpeace.org/international/

Born Free Foundation (oroszlánok, tigrisek, leopárdok, jegesmedvék, delfinek, elefántok mentése):
http://www.bornfree.org.uk/

PETA állatvédő alapítvány:
http://www.peta.org/

ARKive program - A Sir David Attenborough-féle "online Noé bárkája":
http://www.arkive.org/

Veszélyeztetett nagymacskák mentése:
http://www.bigcatrescue.org/

Hópárducmentés:
http://snowleopard.org/

Október negyedikén ünnepeljük az ember legkedvesebb, leghűségesebb barátainak világnapját. Ilyenkor talán eszünkbe jut, hogy az állatok szeretetet, tiszteletet érdemelnek; életükért, jólétükért felelősséggel tartozunk, elvégre éppoly élőlények, mint mi magunk: éreznek, gondolkoznak, a különbség csupán az, hogy nem szavakkal fejezik ki magukat. Az állatok szebbé, gazdagabbá teszik életünket - ki ne tudná, mennyi ragaszkodás lakik egy doromboló, ruganyos cica szívében, ki ne hallott volna a kutya példátlan (emberek részéről sosem tapasztalható) hűségéről, önzetlenségéről?

Október negyedike - amellett, hogy kedvenc Harry Potter szereplőm, Minerva McGalagony születésnapja - az állatok védőszentjének, a természetkedvelő Assisi Szent Ferencnek az ünnepe, amit 1931-ben Olaszországban tartottak meg első ízben. Eredeti célja a vadon élő állatok védelme - napjainkban ugyancsak nagy szükség van arra, hogy odafigyeljünk erre a kérdésre, akárcsak a haszonállatok tartására (hogy milyen körülmények között élnek a feldolgozásra váró állatok vagy épp a kísérleti állatok, arra jobb nem gondolni).
Mára a házikedvencek védelme is nagy jelentőséget kapott, talán az október 4-i ünnep legfontosabb részévé vált.

Egyéb állatvédő világnapok:
Kísérleti állatok világnapja: április 24.
Madarak és fák napja: május 10.
Hontalan állatok világnapja: augusztus 16.
A ház körül élő állatok világnapja: október 2. (az utóbbi dátum a vegetáriánus Mahátma Gandhi születésnapja)

Szerencsére a legtöbb országban bűncselekménynek számít az állatkínzás. Állatkínzásnak minősül az is, ha valaki otthonából elűzi a megunt négylábút.

Ne felejtsük el, mi is sokat tehetünk szőrös, tollas, pikkelyes barátainkért.

• Civil kezdeményezéssel, összefogással "állatsimogató" napokat szervezhetünk lakóhelyünkön (ilyen rendezvények alkalmával találhatnak gazdára a magányos cicák, kutyák)
• a feleslegessé vált állatokat újsághirdetés útján ajándékozzuk el (s nem eresztjük szélnek, mint sokan teszik)
• lelkiismeretesen beadatjuk a kötelező és nem kötelező oltásokat (macskák esetében is!)
• ha ivartalanítjuk kedvenceinket, nem kell azon törni a fejünket, mi történjen a nem kívánt szaporulattal, kevesebb kóbor állat kerül az utcára
• állatmenhelyeket, állatvédő alapítványokat támogathatunk
• nem viselünk prémből készült ruhadarabokat
• a téli hónapokban madáretetőt helyezünk el kertünkben, ablakunkban
• ha saját állatot szeretnénk, menhelyről is örökbe fogadhatunk egyet
• ha visszaélést tapasztalunk - akár "hüllőshow-k" esetében -, jelentsük a cég telephelyeként feltüntetett város önkormányzatánál.

Nemcsak Gyurcsány táncol

http://

Mint a fenti felvétel bizonyítja, nem egyedül a mi miniszterelnökünk perdült táncra a kamera előtt.
Barack Obama táncát az amerikai közönség jóval lelkesebben fogadta, mint a hazai nézők a Gyurcsány-tánc néven elhíresült produkciót.

A demokrata elnökjelölt nem csupán táncol, de lelkesen folytatja Obama '08 elnevezésű kampányát. Nemrég bejelentette, Joe Bident nevezte ki alelnök-jelöltjének. Pár nappal ezelőtt a republikánus McCain is bemutatta a közönségnek saját jelöltjét, Sarah Palint (aki a legjobb példa arra, miért ne szavazzunk politikus hölgyekre mindössze női voltuk miatt, elvégre az adott politikus nézetei is fontosak).
A karizmatikus Bill Clinton néhány napja arra biztatta régi (és mostani) híveit, hogy Obamára voksoljanak a novemberi választásokon. Hillary Clinton (a demokraták korábbi elnökjelöltje, aki visszalépett Obama javára) nagyvonalúan szintén erre kérte mindazokat az amerikaiakat, akik őrá szavaztak volna.

Jillian Beyor képei

Az angol modell-színésznő, Jillian Beyor korábban rendszeresen indult szépségversenyeken, idén őt választották az év Playboy-modelljének.

Drogfogyasztók - bűnösök vagy betegek?

Az egész országot megrázta a tragikus hír: az elmúlt napokban több fiatal vesztette életét kábítószer-túladagolás miatt. Felmerült az örök kérdés: hogyan lehetne, kellene elejét venni a hasonló eseteknek?
A kormány saját szakértői tanácsadó testületének javaslatait figyelembe véve fog intézkedni, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő.
Az MDF az országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának összehívását sürgeti.
Az SZDSZ ifjúsági tagozata, az Új Generáció már kifejtette álláspontját: a drogkereskedőket kellene büntetni, nem pedig az áldozataikat.
Konzervatív körökben felháborodást keltett az egyébként ésszerű javaslat. Pedig a függőséget leküzdeni nem tudó, tönkrement egészségű kábítószer-"élvezők" valóban inkább orvosi segítségre, semmint rendőri felügyeletre szorulnak. Nehezíti a helyzetet, hogy maguk a drogfogyasztók - míg a szervezetük nem jelzi: nagy a baj - kevéssé törődnek azzal, hogy gyógykezelésre van szükségük; ráadásul ma hazánkban a kábítószer-használat bűncselekménynek számít (ezek után próbáljanak csak segítségért folyamodni...). S akkor még nem említettük a "drogosokat" övező előítéleteket.
Külföldön már bevett gyakorlat a "belövő szobák" alkalmazása. Idehaza - míg a drogfogyasztás is büntetést von maga után - egyelőre esély sincs ilyesmire.
Abban azonban egyetértenek a politikusok, hogy fontos a megelőzés, a különféle felvilágosító programok.

Átköltözöm

Szeretném leszögezni, a blogom nem szűnik meg, igaz, nyilván kevesebb bejegyzést írok majd, mint eddig.

Ezenkívül folytatom a hírek írását az eddig megszokott stílusban, de más webcímen, és angol nyelven.

Olyan típus vagyok, aki nem szívesen változtat - nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, de ma már örülök, hogy megtettem.

Amire viszont igazán büszke vagyok: egy másik - pontosabban harmadik - blogban folytatásos történetet osztok meg az olvasóközönséggel, szintén angolul; egy önéletrajzi elemekkel tarkított dark fantasy írást. A műfaj kedvelői bizonyára szeretni fogják (el ne szóljam). Az angol nyelvet mindig is gyönyörűnek tartottam, sosem tekintettem "idegen" nyelvnek, de el kell ismernem, magyarul jobban, szebben tudom kifejezni magam, mint angolul. Mindazonáltal igyekszem csiszolni a nyelvtudásomat, s megteremteni a dark fantasyhoz (horrorhoz) szükséges borzongató hangulatot.
A magyar nyelv tanulásával, magyarul írt művek olvasásával töltött huszonkét évet természetesen nem pótolhatom néhány hét alatt; de ami fontos - élvezettel, örömmel írom a történetet, igazi kihívást jelent.

Mint mondtam, bejegyzések továbbra is lesznek; ezenkívül aki megszerette a stílusomat, az bizonyára a későbbiekben is fog találkozni az írásaimmal.

Sziget - A Magyar Dal Napja

Elsősorban a zeneszerző-énekes Presser Gábor dicséretes kezdeményezésének köszönhető, hogy augusztus 11-én - hagyományteremtő céllal - megrendezik a Magyar Dal Napját. Az alapötletet sajnos nemcsak a közös ünneplés, éneklés iránti igény, hanem inkább a hazai zene jövőjéért érzett aggodalom adta. Ma, amikor a magyar zenészek, művészek erkölcsi és anyagi megbecsülése messze elmarad a nemzetközi átlagtól, valóban nagy szükség van erre. Látták ezt a Sziget Fesztivál szervezői is, s támogatták az elgondolást, így megvalósulhatott Presser január óta emlegetett javaslata.
A magyar könnyűzene legjobbjai a rendezvénysorozat első napján, hétórás koncert keretében lépnek a közönség elé.

A fellépők névsora önmagáért beszél: a fesztivál Nagyszínpadán ott lesz - hogy csak néhányat említsek - Rúzsa Magdi, Deák Bill Gyula, Hobó, Nagy Feró, Somló Tamás, Vikidál Gyula, Geszti Péter, Dés László, Frenreisz Károly, Zorán, Fenyő Miklós és Szikora Róbert, s megjelenik a legendás Szörényi-Bródy páros is (noha a viszonyuk nem volt épp felhőtlen az utóbbi években; az egyébként zseniális Szörényi Levente máig nem bocsátotta meg Bródynak a már közös munkájuk során is vitára okot adó, eltérő zenei ízlést, s persze a liberális politikai nézeteket).
A zenészek saját dalaikat adják majd elő, de akad közös produkció is: pl. a Rock Allstarnak nevezett felállásban nyolcan fogják énekelni egymás slágereit.

Digitális könyvtárat hozott létre a Google

2004 decemberében digitális könyvtárat hozott létre a Google, amiben a tervek szerint a világ csaknem valamennyi könyve szerepel majd. A kezdeményezés dicséretre méltó - hihetetlen mennyiségű tudásanyaghoz férhet így hozzá az internet olvasóközönsége.

Mindeddig húszezer kiadó és huszonnyolc nagy könyvtár egyezett bele, hogy köteteik felkerüljenek az Internetre. Az Oxfordi Egyetem és a New York-i Könyvtár a kezdetektől együttműködött a céggel.

A Google-féle elektronikus könyvtár állománya mára egymillió, negyven nyelven írt kötet, s folyamatosan bővül.
Külön ki kell emelni, hogy az alkotók tiszteletben tartják a szerzői jogokat, amiért minden elismerést megérdemelnek; manapság sajnos már ritkaságszámba megy ez a fajta korrektség. Az is igaz, hogy előzőleg kaptak némi figyelmeztetést: néhány nagyobb kiadóház, mint pl. a Penguin Groups, beperelték a Google-t, mivel engedély nélkül tettek közzé egyes írásokat.

Valóban jó odafigyelni arra, hogy az elektronikus könyvtár ne sértse az írók érdekeit (akik egyébként is ki vannak szolgáltatva a kiadóknak, a könyvterjesztőknek).
Tény, hogy egy szerző műveinek eladási statisztikáit jelentősen javítja, ha az adott író egy-egy műve megjelenik a világhálón, s így olyan olvasókhoz is eljut, akik egyébként sosem hallottak volna róla. De nem árt mértéket tartani. Elvégre ki akar majd könyvet venni, bármi írásért fizetni, ha valóban minden eddig megírt kötet felkerül az Internetre. Ezért kell(ene) először is a szerző beleegyezését, engedélyét kérni, mielőtt bárki közzétenné egy-egy munkáját.

A Google-könyvtár alapja a Google Book Search, amin keresztül számos külföldi szerző digitalizált könyveit megtalálhatják az érdeklődők (vagy, abban az esetben, ha még nem került a könyvtárba, netán jogvédelem alatt áll, információkat nyerhetünk róla, megtudhatjuk, mely könyvtárban, boltban férhetünk hozzá).
Hasonló célt szolgál az Online Books Page, a Gutenberg-projekt, az Internet Archive, s természetesen a Magyar Elektronikus Könyvtár.

Brandi Corbin képei

A szőke floridai lány, Brandi Corbin nem csupán Playmate-fotózásokra jár, énekel is (igaz, egyelőre az előbbiben ért el jelentősebb sikereket).

Billentyűsök a Sportarénában

Szeptember 26-án különleges és újszerű rendezvényt tartanak a Budapest Sportarénában. Hat - más-más stílust képviselő - billentyűs adja elő saját szerzeményeit, többek között külön erre az alkalomra írt dalokat.
A koncerten fellépő zenészek közt ott lesz Benkő László, Gidófalvy Attila, Berkes Gábor és Pálvölgyi Géza.

Benkő László a Benkó Dixieland Bandben kezdett zenélni. 1962 óta az Omega együttes billentyűse (igaz, időközben szólólemezeket is megjelentetett). Zeneszerzőként is közismert (az ő munkáját dicséri a space-rock műfajban írt Űropera, amit 1980-ban hallhatott először a közönség a Planetáriumban). A zenészt 1986-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.
Gidófalvy Attilát a Karthago zenekarból ismerjük. Az 1979-ben alakult együttes a nyolcvanas években élte fénykorát; nemcsak a hazai, de a külföldi rockrajongók is hamar megszerették.
Berkes Gábor, az egykori gyerekszínész 1992-ben alapította meg a Geszti Péter nevével fémjelzett Rapülők együttest.
Pálvölgyi Géza a Tátrai Band tagjaként vált ismertté.

Forgács Péter kapta a Freedom of Expression díjat

A magyar filmművész és rendező, Forgács Péter nyerte el a San Franciscó-i Zsidó Filmfesztivál Freedom of Expression díját.
A független filmesként tevékenykedő Forgács három filmjét mutatták be a fesztiválon, s kreativitását, képzelőerejét méltatták.

A művész egyébként nem először kap elismerést San Franciscóban: 2000-ben a Nemzetközi Filmfesztiválon neki ítélték a Golden Gate Award-ot a legjobb történelmi dokumentumfilm rendezéséért.
A nemzetközi filmszakma akkor figyelt fel a magyar rendezőre, amikor Forgács 1990-ben elnyerte a hágai World Wide Video Festival nagydíját. Azóta számos díjjal jutalmazták többek között Marseille, Strasbourg, Berlin, Genf, London és New York filmszemléin; a német fővárosban az Európai Díjat nyerte el, míg az elmúlt évben Hollandiában Erasmus-díjat kapott.
Legismertebb munkája a Privát Magyarország c. sorozat, aminek alapjául a harmincas és negyvenes években házi használatra készült amatőr felvételek szolgáltak. Videóinstallációi megtekinthetők a legnevesebb európai múzeumokban.

Kétszeres költséggel készül a Transformers 2.

Mivel a Transformers c. film nem várt sikert aratott (s nem utolsósorban meglepően magas bevételt produkált), az alkotók úgy döntöttek, kétszer annyi pénzt szánnak majd a folytatásra, mint ahogy eredetileg tervezték. Egyébként sem olcsó filmről lett volna szó, s ha valóban megkétszerezik a ráfordított összeget, akkor a Transformers 2 a maga háromszázmillió dolláros költségvetésével az eddigi legdrágább filmalkotás lesz.

A Transformers második részét (Transformers 2 - The Revenge of the Fallen) a következő év nyarán mutatják be Magyarországon. A főszereplők - akárcsak az első részben - Megan Fox, Shia LaBeouf és John Torturro; s - a hírek szerint legalábbis - a szép ausztrál színésznő, Isabel Lucas is feltűnik a filmben. A rendező ezúttal is Michael Bay, míg Steven Spielberg producerként működik közre (ami önmagában is garancia a sikerre).

Arthur Herzog - Örülök, hogy itt voltál

Többször leszögeztem már, hogy kedvenc műfajom a fantasy (elsősorban a dark fantasy) és a horror; egyértelműen előnyben részesítem az ilyen stílusú könyveket a krimikkel vagy sci-fi művekkel szemben.
A kiváló amerikai író, Arthur Herzog kivételt képez - azonnal a szívembe lopta magát, amint elolvastam Örülök, hogy itt voltál c. regényét. Az is igaz, hogy a könyv a zseniális Tandori Dezső fordításában jelent meg magyarul; a Kossuth-díjas szerző és műfordító szójátékokkal tűzdelt, humoros és egyéni nyelvezete határozottan a javára válik bármely írásnak.

Az utópisztikus regény a távoli jövőben játszódik New Yorkban, főszereplői egy maroknyi csapat tagjai: az Egyesült Államok tinikorból alig kilépett elnöke, Bil; jóval idősebb, talpraesett felesége, Alce; öreg tanácsadójuk, Ralp Nadir; az úgynevezett szexolimpiák veterán bajnoknője, Dicici Toffler és MultiTop, a titkárnői szerepkörre alkalmazott robot.
Míg megpróbálják megmenteni a világot és helyreállítani a rendet a nemrég lezajlott, pusztító háború után (pl. rávenni az amerikaiakat, hogy ismét próbáljanak kőkorinak tartott, rég elfelejtett módszerekhez folyamodni, mint a szeretkezés), felüti köztük a fejét a viszály és a rivalizálás: Dicici építgetni kezdi saját politikai karrierjét (aminek következtében ellepik New Yorkot a "Dicici Toffler a példaképünk!" feliratú ingekben járkáló, deviáns külsejű fiatalok), míg Alce egyszerűen átveszi a hatalmat férjétől (ettől fogva Felcének hívatja magát).
A "négyek" hamar rájönnek, hogy áruló van köztük: valaki titokban több alkalommal is fegyverbe szólította a forgalomból kivont, veszedelmes Robotrendőrséget (tanácskozás Bil és Nadir közt: "Szerintem Dicici Toffler sem ártatlan..." "Ártatlan? Az a ribanc? Na de hogy ebben is sáros legyen...!").
Persze kiderül, hogy ki a valódi bűnös - megfelelő büntetésben részesítik.
Az író humora sosem tűnik erőltetettnek, a cselekmény mindvégig megőrzi vidám és hangulatos voltát. Az Örülök, hogy itt voltál Herzog (Földmoraj, Hőség, 17 nap) talán legjobb írása.

Mick Jagger 65 éves

1943. július 26-án született az angliai Dartfordban Mick Jagger.
Mostanában leginkább Carla Bruni egykori párjaként hallhatunk róla - pedig méltán szerzett világhírt a Rolling Stones énekeseként. Igaz, változatos szerelmi élete sikerei csúcsán is elég témát szolgáltatott a sajtónak, Jaggert mindig botrányhősként emlegették; az együttes szimbóluma (az élénkvörös száj a hosszúra nyújtott nyelvvel) szintén felháborítónak számított. Míg a Beatles tagjai a jól nevelt úriembereket alakították, a Rolling Stones zenészei vállalták illedelmesnek nem mondható magánéletüket, s ebből jócskán kivette a részét Jagger is. A hűvös angolok mára azért rájöttek, hogy büszkék lehetnek híres honfitársukra - a rockénekes 2003-ban lovagi címet kapott; hivatalos neve Sir Michael Philip Jagger.
Az együttes frontembereként olyan slágereket adott elő, mint az As Tears Go By, The Last Time, a Sweet Neo Con, a Let's Spend the Night Together vagy az I Can't Get No Satisfaction.
Szólóénekesként is szép sikereket ért el, ezenkívül számos filmben szerepelt - ez utóbbi műfajban Golden Globe-díjat nyert, míg zenészként két ízben jutalmazták Grammy-díjjal.

80 éve született Stanley Kubrick

Pontosan nyolcvan éve, 1928. július 26-án született New Yorkban Stanley Kubrick amerikai rendező.
Első nagy sikerét negyedik filmjével, a Dicsőség ösvényeivel aratta 1957-ben; három évvel később ő rendezte a Kirk Douglas nevével fémjelzett történelmi klasszikust, a Spartacust. 1962-ben merész kézzel nyúlt egy olyan témához, ami máig tabunak számít az Egyesült Államokban: filmre vitte Vlagyimir Nabokov Lolita c. regényét.
Legismertebb munkája az Arthur C. Clarke forgatókönyvírói közreműködésével elkészült 2001: Űrodüsszeia (2001: The Space Odyssey) 1968-ból. A film érdekessége, hogy zenéjét a Kossuth-díjas magyar művész, Ligeti György szerezte.
Kubrick belekóstolt a horror műfajba is: Stephen King egyik legjobb munkáját, a Ragyogást filmesítette meg. Ugyan a horrorszerző azt állította (nem is ok nélkül), hogy az alkotás nem éri el a regény színvonalát - de ez rendszerint jellemző a King (és a legtöbb szerző) munkái alapján készült filmekre; pl. a Hasznos holmik filmváltozata aligha éri el azt a hatást, amit a regény keltett az olvasóban. A Ragyogás filmadaptációja esetében a feszültség hiányára nem lehet panasz.

Jókai Mór: Gazdag szegények

Jókai Mór nagy sikerű kalandregényét, a Szegény gazdagokat (ami akár az első magyar thriller lehetne) 1860-ban adták ki először. A nagy mesélő pontosan harminc évvel később, 1890-ben írta meg a Gazdag szegényeket. Az utóbbi kevésbé fordulatos ugyan, s kicsit sok jutott a műbe a moralizálásból, de színes és eleven.
A cselekmény központjában egy főúri származású lány áll, aki megszökik otthonról, miután vőlegénye az (egyébként még mindig szép és fiatal) anyját vette feleségül helyette. Zola, Maupassant vagy más realista szerző könyveiben ekkor venne pikáns fordulatot a történet; nem így Jókai esetében: a lány varrónőnek áll, vállalja a legnagyobb ínséget (kiváló írónk ezúttal is a lírai leírásokban és az érzelemkeltésben remekelt; a valósághű történetvezetést meghagyta a realista stílusban alkotó külföldieknek).
A lány új barátai, szomszédai a 19. század Budapestjének alacsony sorsú polgári rétegét képviselik - a társadalomábrázolás hangulata rögtön magával ragadott.
Jókai esetében nem meglepő, hogy a mellékszereplők - a szeretetre méltó, idős házaspár vagy a szikár, egyenes jellemű közrendőr (aki a kritikusok szerint akár Gogol egyik figurája is lehetne) - hitelesebbek a főhősnél.
Legrokonszenvesebbnek (és legvalósághűbbnek) az egyértelműen negatívan ábrázolt vén virágárusnőt vagy a főszereplő anyját találtam.

Mi legyen a Turul-szoborral?

Jogerős bírói döntés született arról, hogy el kell távolítani helyéről a hegyvidéki Turul-szobrot (az igazság az, hogy eleve engedély nélkül épült fel). Sokaknak nem tetszett az ítélet - csütörtökön mintegy másfélezer tüntető tiltakozott a szobor lebontása ellen.
Szomorú, hogy már egy képzőművészeti alkotás is veszélyes jelkép lehet. Kár volt kompromittálni a nemzeti öntudatot azzal, hogy kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre használták fel. Most talán nagyobb súlya volna mindazon emberek szavának, akik azt állítják, hogy ne kelljen lebontani a szobrot (legfeljebb katonai emlékművé átnevezni).

Maga a szobor a második világháború áldozatainak tiszteletére készült. Természetesen szükség van arra, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak - néhányan csupán azt kifogásolják, hogy a turul a harmincas években a szélsőjobboldal egyik jelképe volt (akkoriban is készültek róla szobrok).

A turulmadár ősi magyar szimbólum a honfoglalás előtti időkből. Sajnálatosan keveset tudunk turáni eredetű népünk múltjáról - az államalapítás után a kereszténységet felvett királyok mindent megtettek azért, hogy a nyomait is eltöröljék a pogány magyar vallásnak. A történészeknek, néprajzkutatóknak és nyelvészeknek csupán annyit sikerült kideríteni, hogy europid-mongolid elődeink a finnugor, türk és mongol népekkel álltak rokonságban; Közép-Ázsiából, a Turáni-alföldről, az Ural hegység déli részéről illetve a Volga és a Káma folyó közti vidékről vándoroltak Baskíriába, Levédiába, Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe. A magyar törzsek a napot istenségként tisztelték, vallási vezetőiket sámánnak vagy táltosnak nevezték. Totemállataik közé tartozott a turul (a mitikus madarat néhányan a kerecsensólyommal azonosítják), ami hadi jelképnek számított.

Paul Klee művei Bécsben

A svájci festő és grafikus százötven munkájából nyílt kiállítás május elején az osztrák fővárosban, a híres Albertina múzeumban.
A művész valamennyi alkotói korszakából láthatnak képeket az érdeklődők - a kiállított festmények és grafikák közt megtalálhatók Carl Djerassi feltaláló magángyűjteményének darabjai vagy a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumának tulajdonai; ezeket tartják Klee leglényegesebb munkáinak.

Klee alapító tagja volt a Die Blaue Vier nevű négytagú csoportnak, eleinte elsősorban grafikákat készített, később áttért az akvarellekre, pasztellképekre, rézkarcokra, olajfestményekre. Csatlakozott a Der Blaue Reiter művészcsoporthoz, s 1920-tól az egy évvel korábban megalakult weimari alkotóműhelyben, a Bauhausban tanított, majd a Düsseldorfi Akadémia tagja lett. A fasiszta mozgalom erősödésekor távoznia kellett professzori állásából, s Németországból is - ekkor visszatért Svájcba.
Az expresszionizmus, a kubizmus, a szürrealizmus jegyében alkotott. Nem csupán a festészet foglalkoztatta, érdeklődött a zene, az irodalom és a történelem iránt is.
2005-ben Bernben múzeumot nyitottak meg a művész tiszteletére, ahol Klee mintegy négyezer munkáját tekinthetik meg a látogatók.

109 éve született Hemingway

109 évvel ezelőtt, 1899. július 21-én született Chicagóban Ernest Hemingway amerikai szerző.
Még húszéves kora előtt újságíróként kezdett dolgozni; később regényeinek szövegét is a hírlapi stílus - kurta, lényegre törő mondatok, letisztult kifejezések - jellemzi (a magam részéről hiányolom is munkáiból az érzékletesebb, kifinomultabb megfogalmazást).

Hemingway ápolóönkéntes volt az első világháborúban - ekkor szerzett élményeinek hatására írta Búcsú a fegyverektől c. munkáját 1929-ben -, utóbb újságíróként dolgozott Európában.
Első irodalmi sikerét 1926-ban aratta A nap is felkel (The Sun Also Rises vagy Fiesta) c. regényével.
1944-ben haditudósítóként tért vissza Európába, részt vett a normandiai partraszállásban.
Járt Afrikában, Kínában, Kubában, Spanyolországban - műveiben rendszerint az utazásai alatt szerzett benyomásairól írt.
Legismertebb munkái: Akiért a harang szól; Az öreg halász és a tenger. Az utóbbiért 1953-ban Pulitzer-díjjal tüntették ki. 1954-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Mint oly sok tehetséges szerző, Hemingway is depresszióval küzdött. Életét öngyilkosként végezte.

Divattá vált a gyűlöletkeltés

Míg Európa nyugati részein békésen és jó hangulatban zajlottak a meleg büszkeség napján tartott ünnepségek (gondoljunk a németországi városok fesztiváljaira, vagy arra, hogy London konzervatív polgármestere rózsaszín kalapban vezette a felvonulást), idehaza minden korábbinál ijesztőbbé vált a radikális jobboldal vélemény-nyilvánítása.
A rendzavarók - a bíróság szerint - ezúttal is csupán rongáltak, legfeljebb garázdaságot követtek el (az pedig rejtély maradt, kik támadtak rá Lévai Katalinra és Szetey Gáborra, kik dobáltak tégla nagyságú köveket a felvonulókra és a rendőrökre, kik helyeztek el robbanóanyagokat egy elhagyatott lakásban).
A melegek úgy vélik, azóta megengedetté, már-már divatossá vált utálni az azonos neműekhez vonzódókat; sokan fontolgatják, hogy más, liberálisabb és elfogadóbb országba költöznek - nyilatkozta Kuszing Gábor, a Gay Pride felvonulás egyik szervezője, a Patent Egyesület tagja. (Igaz, hazánk eddig sem az átlagpolgárok kivételesen nagy toleranciájáról volt híres; erről a kisebbségek mesélhetnének.)
Eközben külföldön - ahová szintén eljutottak a melegfelvonuláson készült képek, felvételek - "tojásdobáló, jakhús-zabáló barlanglakókként" jellemzik a magyarokat. Ezt már csak jobban kellene szégyellni, mint a melegeket vagy a biszexuálisokat...
Ezúttal saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy kellemetlen, ha pár száz ember kirívó viselkedése miatt pár milliót ruháznak fel hasonló negatív tulajdonságokkal. Furcsa érzés külföldieknek magyarázkodni, hogy nem minden magyar kődobálással fejezi ki, ha helytelenít valamit (érvelni is tudunk, ha már ellenkező véleményünk van... és Magyarországon csak az állatkertben élnek jakok).

Amondó vagyok, ha létezik olyan ország, ahol az ember nyíltan felvállalhatja szexualitását, politikai nézeteit, vallási hovatartozását, mégpedig anélkül, hogy ezért hátrányos megkülönböztetés érné - akkor én szívesen költöznék oda.

Veszprémi Ünnepi Játékok

Július 23-án veszi kezdetét a veszprémi várban az ötnapos rendezvény, a Veszprémi Ünnepi Játékok.
A koncertsorozat első napján az érdeklődők Mozart és Beethoven műveit hallhatják a Nemzeti Filharmonikusok előadásában; vezényelni Kocsis Zoltán fog.
A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal Herbie Hancock tarthat számot. A világhírű amerikai jazz-zongorista csütörtökön lép színpadra, s új, Grammy-nyertes albumának (River: The Joni Letters) dalait is bemutatja.
A továbbiakban külföldi művészek lépnek majd fel, többek közt a martinique-i Gerald Toto vagy a kongói Lokua Kanza.