Mindeddig húszezer kiadó és huszonnyolc nagy könyvtár egyezett bele, hogy köteteik felkerüljenek az Internetre. Az Oxfordi Egyetem és a New York-i Könyvtár a kezdetektől együttműködött a céggel.
A Google-féle elektronikus könyvtár állománya mára egymillió, negyven nyelven írt kötet, s folyamatosan bővül.
Külön ki kell emelni, hogy az alkotók tiszteletben tartják a szerzői jogokat, amiért minden elismerést megérdemelnek; manapság sajnos már ritkaságszámba megy ez a fajta korrektség. Az is igaz, hogy előzőleg kaptak némi figyelmeztetést: néhány nagyobb kiadóház, mint pl. a Penguin Groups, beperelték a Google-t, mivel engedély nélkül tettek közzé egyes írásokat.
Valóban jó odafigyelni arra, hogy az elektronikus könyvtár ne sértse az írók érdekeit (akik egyébként is ki vannak szolgáltatva a kiadóknak, a könyvterjesztőknek).
Tény, hogy egy szerző műveinek eladási statisztikáit jelentősen javítja, ha az adott író egy-egy műve megjelenik a világhálón, s így olyan olvasókhoz is eljut, akik egyébként sosem hallottak volna róla. De nem árt mértéket tartani. Elvégre ki akar majd könyvet venni, bármi írásért fizetni, ha valóban minden eddig megírt kötet felkerül az Internetre. Ezért kell(ene) először is a szerző beleegyezését, engedélyét kérni, mielőtt bárki közzétenné egy-egy munkáját.
A Google-könyvtár alapja a Google Book Search, amin keresztül számos külföldi szerző digitalizált könyveit megtalálhatják az érdeklődők (vagy, abban az esetben, ha még nem került a könyvtárba, netán jogvédelem alatt áll, információkat nyerhetünk róla, megtudhatjuk, mely könyvtárban, boltban férhetünk hozzá).
Hasonló célt szolgál az Online Books Page, a Gutenberg-projekt, az Internet Archive, s természetesen a Magyar Elektronikus Könyvtár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése