Az állatok világnapja - október 4.

Állatbarát Webkuckó:
http://www.zug.hu/

WWF:
http://www.wwf.org/

Greenpeace:
http://www.greenpeace.org/international/

Born Free Foundation (oroszlánok, tigrisek, leopárdok, jegesmedvék, delfinek, elefántok mentése):
http://www.bornfree.org.uk/

PETA állatvédő alapítvány:
http://www.peta.org/

ARKive program - A Sir David Attenborough-féle "online Noé bárkája":
http://www.arkive.org/

Veszélyeztetett nagymacskák mentése:
http://www.bigcatrescue.org/

Hópárducmentés:
http://snowleopard.org/

Október negyedikén ünnepeljük az ember legkedvesebb, leghűségesebb barátainak világnapját. Ilyenkor talán eszünkbe jut, hogy az állatok szeretetet, tiszteletet érdemelnek; életükért, jólétükért felelősséggel tartozunk, elvégre éppoly élőlények, mint mi magunk: éreznek, gondolkoznak, a különbség csupán az, hogy nem szavakkal fejezik ki magukat. Az állatok szebbé, gazdagabbá teszik életünket - ki ne tudná, mennyi ragaszkodás lakik egy doromboló, ruganyos cica szívében, ki ne hallott volna a kutya példátlan (emberek részéről sosem tapasztalható) hűségéről, önzetlenségéről?

Október negyedike - amellett, hogy kedvenc Harry Potter szereplőm, Minerva McGalagony születésnapja - az állatok védőszentjének, a természetkedvelő Assisi Szent Ferencnek az ünnepe, amit 1931-ben Olaszországban tartottak meg első ízben. Eredeti célja a vadon élő állatok védelme - napjainkban ugyancsak nagy szükség van arra, hogy odafigyeljünk erre a kérdésre, akárcsak a haszonállatok tartására (hogy milyen körülmények között élnek a feldolgozásra váró állatok vagy épp a kísérleti állatok, arra jobb nem gondolni).
Mára a házikedvencek védelme is nagy jelentőséget kapott, talán az október 4-i ünnep legfontosabb részévé vált.

Egyéb állatvédő világnapok:
Kísérleti állatok világnapja: április 24.
Madarak és fák napja: május 10.
Hontalan állatok világnapja: augusztus 16.
A ház körül élő állatok világnapja: október 2. (az utóbbi dátum a vegetáriánus Mahátma Gandhi születésnapja)

Szerencsére a legtöbb országban bűncselekménynek számít az állatkínzás. Állatkínzásnak minősül az is, ha valaki otthonából elűzi a megunt négylábút.

Ne felejtsük el, mi is sokat tehetünk szőrös, tollas, pikkelyes barátainkért.

• Civil kezdeményezéssel, összefogással "állatsimogató" napokat szervezhetünk lakóhelyünkön (ilyen rendezvények alkalmával találhatnak gazdára a magányos cicák, kutyák)
• a feleslegessé vált állatokat újsághirdetés útján ajándékozzuk el (s nem eresztjük szélnek, mint sokan teszik)
• lelkiismeretesen beadatjuk a kötelező és nem kötelező oltásokat (macskák esetében is!)
• ha ivartalanítjuk kedvenceinket, nem kell azon törni a fejünket, mi történjen a nem kívánt szaporulattal, kevesebb kóbor állat kerül az utcára
• állatmenhelyeket, állatvédő alapítványokat támogathatunk
• nem viselünk prémből készült ruhadarabokat
• a téli hónapokban madáretetőt helyezünk el kertünkben, ablakunkban
• ha saját állatot szeretnénk, menhelyről is örökbe fogadhatunk egyet
• ha visszaélést tapasztalunk - akár "hüllőshow-k" esetében -, jelentsük a cég telephelyeként feltüntetett város önkormányzatánál.

Nemcsak Gyurcsány táncol

http://

Mint a fenti felvétel bizonyítja, nem egyedül a mi miniszterelnökünk perdült táncra a kamera előtt.
Barack Obama táncát az amerikai közönség jóval lelkesebben fogadta, mint a hazai nézők a Gyurcsány-tánc néven elhíresült produkciót.

A demokrata elnökjelölt nem csupán táncol, de lelkesen folytatja Obama '08 elnevezésű kampányát. Nemrég bejelentette, Joe Bident nevezte ki alelnök-jelöltjének. Pár nappal ezelőtt a republikánus McCain is bemutatta a közönségnek saját jelöltjét, Sarah Palint (aki a legjobb példa arra, miért ne szavazzunk politikus hölgyekre mindössze női voltuk miatt, elvégre az adott politikus nézetei is fontosak).
A karizmatikus Bill Clinton néhány napja arra biztatta régi (és mostani) híveit, hogy Obamára voksoljanak a novemberi választásokon. Hillary Clinton (a demokraták korábbi elnökjelöltje, aki visszalépett Obama javára) nagyvonalúan szintén erre kérte mindazokat az amerikaiakat, akik őrá szavaztak volna.

Drogfogyasztók - bűnösök vagy betegek?

Az egész országot megrázta a tragikus hír: az elmúlt napokban több fiatal vesztette életét kábítószer-túladagolás miatt. Felmerült az örök kérdés: hogyan lehetne, kellene elejét venni a hasonló eseteknek?
A kormány saját szakértői tanácsadó testületének javaslatait figyelembe véve fog intézkedni, közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő.
Az MDF az országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának összehívását sürgeti.
Az SZDSZ ifjúsági tagozata, az Új Generáció már kifejtette álláspontját: a drogkereskedőket kellene büntetni, nem pedig az áldozataikat.
Konzervatív körökben felháborodást keltett az egyébként ésszerű javaslat. Pedig a függőséget leküzdeni nem tudó, tönkrement egészségű kábítószer-"élvezők" valóban inkább orvosi segítségre, semmint rendőri felügyeletre szorulnak. Nehezíti a helyzetet, hogy maguk a drogfogyasztók - míg a szervezetük nem jelzi: nagy a baj - kevéssé törődnek azzal, hogy gyógykezelésre van szükségük; ráadásul ma hazánkban a kábítószer-használat bűncselekménynek számít (ezek után próbáljanak csak segítségért folyamodni...). S akkor még nem említettük a "drogosokat" övező előítéleteket.
Külföldön már bevett gyakorlat a "belövő szobák" alkalmazása. Idehaza - míg a drogfogyasztás is büntetést von maga után - egyelőre esély sincs ilyesmire.
Abban azonban egyetértenek a politikusok, hogy fontos a megelőzés, a különféle felvilágosító programok.

"Gyurcsány a hibás"

A jobboldali Fidelitas szervezet felszólította szimpatizánsait, hogy "Gyurcsány a hibás" feliratú matricával lássák el mindazokat a (közterületeken található) tárgyakat, amik a rossznak tartott kormányzati döntésekre emlékeztetik őket. Az elmúlt héten már el is kezdték kiosztani a matricákat.
A tanulság: mostantól a miniszterelnököt tehetjük felelőssé minden fiaskóért. Ha például egy utcai telefon tönkremegy, rögtön ráragaszthatjuk az említett feliratot, nehogy elfeledjük, kinek a hibájából következhetett ez be (igaz, ettől a telefon nem fog működni).
Politikai elemzők szerint az elgondolás könnyen a visszájára fordulhat, nemtetszést válthat ki az emberekből. A szocialista párt híveinek zöme elutasítja, ahogy a jobb- és baloldal közül választani nem tudó bizonytalanok nagy része is. Még az ellenzékre szavazók közt is csaknem ugyanannyian helytelenítik ezt a megoldást, mint ahányan egyetértenek az ötlettel.
Ráadásul a szlogen azt hiteti el az emberekkel, hogy személy szerint a miniszterelnök okolható a kormány valamennyi intézkedéséért, ami nem nyerte el a lakosság tetszését - de ettől az MSZP (egy új miniszterelnök-jelölttel) még felveheti a versenyt a társadalom széles rétege által támogatott Fidesszel.

Sziget - A Magyar Dal Napja

Elsősorban a zeneszerző-énekes Presser Gábor dicséretes kezdeményezésének köszönhető, hogy augusztus 11-én - hagyományteremtő céllal - megrendezik a Magyar Dal Napját. Az alapötletet sajnos nemcsak a közös ünneplés, éneklés iránti igény, hanem inkább a hazai zene jövőjéért érzett aggodalom adta. Ma, amikor a magyar zenészek, művészek erkölcsi és anyagi megbecsülése messze elmarad a nemzetközi átlagtól, valóban nagy szükség van erre. Látták ezt a Sziget Fesztivál szervezői is, s támogatták az elgondolást, így megvalósulhatott Presser január óta emlegetett javaslata.
A magyar könnyűzene legjobbjai a rendezvénysorozat első napján, hétórás koncert keretében lépnek a közönség elé.

A fellépők névsora önmagáért beszél: a fesztivál Nagyszínpadán ott lesz - hogy csak néhányat említsek - Rúzsa Magdi, Deák Bill Gyula, Hobó, Nagy Feró, Somló Tamás, Vikidál Gyula, Geszti Péter, Dés László, Frenreisz Károly, Zorán, Fenyő Miklós és Szikora Róbert, s megjelenik a legendás Szörényi-Bródy páros is (noha a viszonyuk nem volt épp felhőtlen az utóbbi években; az egyébként zseniális Szörényi Levente máig nem bocsátotta meg Bródynak a már közös munkájuk során is vitára okot adó, eltérő zenei ízlést, s persze a liberális politikai nézeteket).
A zenészek saját dalaikat adják majd elő, de akad közös produkció is: pl. a Rock Allstarnak nevezett felállásban nyolcan fogják énekelni egymás slágereit.

Digitális könyvtárat hozott létre a Google

2004 decemberében digitális könyvtárat hozott létre a Google, amiben a tervek szerint a világ csaknem valamennyi könyve szerepel majd. A kezdeményezés dicséretre méltó - hihetetlen mennyiségű tudásanyaghoz férhet így hozzá az internet olvasóközönsége.

Mindeddig húszezer kiadó és huszonnyolc nagy könyvtár egyezett bele, hogy köteteik felkerüljenek az Internetre. Az Oxfordi Egyetem és a New York-i Könyvtár a kezdetektől együttműködött a céggel.

A Google-féle elektronikus könyvtár állománya mára egymillió, negyven nyelven írt kötet, s folyamatosan bővül.
Külön ki kell emelni, hogy az alkotók tiszteletben tartják a szerzői jogokat, amiért minden elismerést megérdemelnek; manapság sajnos már ritkaságszámba megy ez a fajta korrektség. Az is igaz, hogy előzőleg kaptak némi figyelmeztetést: néhány nagyobb kiadóház, mint pl. a Penguin Groups, beperelték a Google-t, mivel engedély nélkül tettek közzé egyes írásokat.

Valóban jó odafigyelni arra, hogy az elektronikus könyvtár ne sértse az írók érdekeit (akik egyébként is ki vannak szolgáltatva a kiadóknak, a könyvterjesztőknek).
Tény, hogy egy szerző műveinek eladási statisztikáit jelentősen javítja, ha az adott író egy-egy műve megjelenik a világhálón, s így olyan olvasókhoz is eljut, akik egyébként sosem hallottak volna róla. De nem árt mértéket tartani. Elvégre ki akar majd könyvet venni, bármi írásért fizetni, ha valóban minden eddig megírt kötet felkerül az Internetre. Ezért kell(ene) először is a szerző beleegyezését, engedélyét kérni, mielőtt bárki közzétenné egy-egy munkáját.

A Google-könyvtár alapja a Google Book Search, amin keresztül számos külföldi szerző digitalizált könyveit megtalálhatják az érdeklődők (vagy, abban az esetben, ha még nem került a könyvtárba, netán jogvédelem alatt áll, információkat nyerhetünk róla, megtudhatjuk, mely könyvtárban, boltban férhetünk hozzá).
Hasonló célt szolgál az Online Books Page, a Gutenberg-projekt, az Internet Archive, s természetesen a Magyar Elektronikus Könyvtár.

Billentyűsök a Sportarénában

Szeptember 26-án különleges és újszerű rendezvényt tartanak a Budapest Sportarénában. Hat - más-más stílust képviselő - billentyűs adja elő saját szerzeményeit, többek között külön erre az alkalomra írt dalokat.
A koncerten fellépő zenészek közt ott lesz Benkő László, Gidófalvy Attila, Berkes Gábor és Pálvölgyi Géza.

Benkő László a Benkó Dixieland Bandben kezdett zenélni. 1962 óta az Omega együttes billentyűse (igaz, időközben szólólemezeket is megjelentetett). Zeneszerzőként is közismert (az ő munkáját dicséri a space-rock műfajban írt Űropera, amit 1980-ban hallhatott először a közönség a Planetáriumban). A zenészt 1986-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.
Gidófalvy Attilát a Karthago zenekarból ismerjük. Az 1979-ben alakult együttes a nyolcvanas években élte fénykorát; nemcsak a hazai, de a külföldi rockrajongók is hamar megszerették.
Berkes Gábor, az egykori gyerekszínész 1992-ben alapította meg a Geszti Péter nevével fémjelzett Rapülők együttest.
Pálvölgyi Géza a Tátrai Band tagjaként vált ismertté.

Domingo újra Magyarországon

Hatodszor is fellép hazánkban Plácido Domingo. A spanyol tenor ma este a pécsi Expo Center szabadtéri színpadán áll majd a közönség elé a Pannon Filharmonikusokkal és Eugene Kohnnal, aki a New York-i Metropolitan Operaház karmestere.
Előadásukban Verdi, Puccini és Mascagni néhány áriáját hallhatják az érdeklődők.

A spanyol születésű Domingo az egyik legismertebb operaénekes világszerte. Kilenc alkalommal nyert Grammy-díjat.
Tanulmányait a mexikói Nemzeti Zenei Konzervatóriumban végezte. Hihetetlen, de igaz: ezután egy rockegyüttes háttérénekeseként ismerkedett a színpaddal.
Hamarosan a Mexikói Nemzeti Operában énekelt. 1962-ben csatlakozott a Tel Aviv-i Opera társulatához; négy évvel később debütált a New York-i City Operában, majd a Metropolitanben. Szintén szép sikereket ért el a londoni Covent Gardenben, a milánói és a bécsi operában. Eddigi pályafutása során csaknem minden jelentős szerepet megkapott, amire egy tenor vágyhat: játszotta többek között Remendadót (utóbb Don Josét) a Carmenben, Cavaradossit (máskor Spolettát) a Toscában, Turiddut a Parasztbecsületben, Rinucciót a Gianni Schicchiben, Rodolfót a Bohéméletben, Walthert A nürnbergi mesterdalnokokban, Radameszt az Aidában, s a címszerepet a Lohengrin, az Ernani, az Othello, a Hoffman meséi és a Faust c. operákban.
Jelenleg a washingtoni Nemzetközi Opera és a Los Angeles-i Opera igazgatója.
Magyarországon öt ízben állt színpadra; 2005 októberében megkapta a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.

Forgács Péter kapta a Freedom of Expression díjat

A magyar filmművész és rendező, Forgács Péter nyerte el a San Franciscó-i Zsidó Filmfesztivál Freedom of Expression díját.
A független filmesként tevékenykedő Forgács három filmjét mutatták be a fesztiválon, s kreativitását, képzelőerejét méltatták.

A művész egyébként nem először kap elismerést San Franciscóban: 2000-ben a Nemzetközi Filmfesztiválon neki ítélték a Golden Gate Award-ot a legjobb történelmi dokumentumfilm rendezéséért.
A nemzetközi filmszakma akkor figyelt fel a magyar rendezőre, amikor Forgács 1990-ben elnyerte a hágai World Wide Video Festival nagydíját. Azóta számos díjjal jutalmazták többek között Marseille, Strasbourg, Berlin, Genf, London és New York filmszemléin; a német fővárosban az Európai Díjat nyerte el, míg az elmúlt évben Hollandiában Erasmus-díjat kapott.
Legismertebb munkája a Privát Magyarország c. sorozat, aminek alapjául a harmincas és negyvenes években házi használatra készült amatőr felvételek szolgáltak. Videóinstallációi megtekinthetők a legnevesebb európai múzeumokban.

Kétszeres költséggel készül a Transformers 2.

Mivel a Transformers c. film nem várt sikert aratott (s nem utolsósorban meglepően magas bevételt produkált), az alkotók úgy döntöttek, kétszer annyi pénzt szánnak majd a folytatásra, mint ahogy eredetileg tervezték. Egyébként sem olcsó filmről lett volna szó, s ha valóban megkétszerezik a ráfordított összeget, akkor a Transformers 2 a maga háromszázmillió dolláros költségvetésével az eddigi legdrágább filmalkotás lesz.

A Transformers második részét (Transformers 2 - The Revenge of the Fallen) a következő év nyarán mutatják be Magyarországon. A főszereplők - akárcsak az első részben - Megan Fox, Shia LaBeouf és John Torturro; s - a hírek szerint legalábbis - a szép ausztrál színésznő, Isabel Lucas is feltűnik a filmben. A rendező ezúttal is Michael Bay, míg Steven Spielberg producerként működik közre (ami önmagában is garancia a sikerre).

80 éve született Stanley Kubrick

Pontosan nyolcvan éve, 1928. július 26-án született New Yorkban Stanley Kubrick amerikai rendező.
Első nagy sikerét negyedik filmjével, a Dicsőség ösvényeivel aratta 1957-ben; három évvel később ő rendezte a Kirk Douglas nevével fémjelzett történelmi klasszikust, a Spartacust. 1962-ben merész kézzel nyúlt egy olyan témához, ami máig tabunak számít az Egyesült Államokban: filmre vitte Vlagyimir Nabokov Lolita c. regényét.
Legismertebb munkája az Arthur C. Clarke forgatókönyvírói közreműködésével elkészült 2001: Űrodüsszeia (2001: The Space Odyssey) 1968-ból. A film érdekessége, hogy zenéjét a Kossuth-díjas magyar művész, Ligeti György szerezte.
Kubrick belekóstolt a horror műfajba is: Stephen King egyik legjobb munkáját, a Ragyogást filmesítette meg. Ugyan a horrorszerző azt állította (nem is ok nélkül), hogy az alkotás nem éri el a regény színvonalát - de ez rendszerint jellemző a King (és a legtöbb szerző) munkái alapján készült filmekre; pl. a Hasznos holmik filmváltozata aligha éri el azt a hatást, amit a regény keltett az olvasóban. A Ragyogás filmadaptációja esetében a feszültség hiányára nem lehet panasz.

Mi legyen a Turul-szoborral?

Jogerős bírói döntés született arról, hogy el kell távolítani helyéről a hegyvidéki Turul-szobrot (az igazság az, hogy eleve engedély nélkül épült fel). Sokaknak nem tetszett az ítélet - csütörtökön mintegy másfélezer tüntető tiltakozott a szobor lebontása ellen.
Szomorú, hogy már egy képzőművészeti alkotás is veszélyes jelkép lehet. Kár volt kompromittálni a nemzeti öntudatot azzal, hogy kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre használták fel. Most talán nagyobb súlya volna mindazon emberek szavának, akik azt állítják, hogy ne kelljen lebontani a szobrot (legfeljebb katonai emlékművé átnevezni).

Maga a szobor a második világháború áldozatainak tiszteletére készült. Természetesen szükség van arra, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak - néhányan csupán azt kifogásolják, hogy a turul a harmincas években a szélsőjobboldal egyik jelképe volt (akkoriban is készültek róla szobrok).

A turulmadár ősi magyar szimbólum a honfoglalás előtti időkből. Sajnálatosan keveset tudunk turáni eredetű népünk múltjáról - az államalapítás után a kereszténységet felvett királyok mindent megtettek azért, hogy a nyomait is eltöröljék a pogány magyar vallásnak. A történészeknek, néprajzkutatóknak és nyelvészeknek csupán annyit sikerült kideríteni, hogy europid-mongolid elődeink a finnugor, türk és mongol népekkel álltak rokonságban; Közép-Ázsiából, a Turáni-alföldről, az Ural hegység déli részéről illetve a Volga és a Káma folyó közti vidékről vándoroltak Baskíriába, Levédiába, Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe. A magyar törzsek a napot istenségként tisztelték, vallási vezetőiket sámánnak vagy táltosnak nevezték. Totemállataik közé tartozott a turul (a mitikus madarat néhányan a kerecsensólyommal azonosítják), ami hadi jelképnek számított.

Paul Klee művei Bécsben

A svájci festő és grafikus százötven munkájából nyílt kiállítás május elején az osztrák fővárosban, a híres Albertina múzeumban.
A művész valamennyi alkotói korszakából láthatnak képeket az érdeklődők - a kiállított festmények és grafikák közt megtalálhatók Carl Djerassi feltaláló magángyűjteményének darabjai vagy a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumának tulajdonai; ezeket tartják Klee leglényegesebb munkáinak.

Klee alapító tagja volt a Die Blaue Vier nevű négytagú csoportnak, eleinte elsősorban grafikákat készített, később áttért az akvarellekre, pasztellképekre, rézkarcokra, olajfestményekre. Csatlakozott a Der Blaue Reiter művészcsoporthoz, s 1920-tól az egy évvel korábban megalakult weimari alkotóműhelyben, a Bauhausban tanított, majd a Düsseldorfi Akadémia tagja lett. A fasiszta mozgalom erősödésekor távoznia kellett professzori állásából, s Németországból is - ekkor visszatért Svájcba.
Az expresszionizmus, a kubizmus, a szürrealizmus jegyében alkotott. Nem csupán a festészet foglalkoztatta, érdeklődött a zene, az irodalom és a történelem iránt is.
2005-ben Bernben múzeumot nyitottak meg a művész tiszteletére, ahol Klee mintegy négyezer munkáját tekinthetik meg a látogatók.

Divattá vált a gyűlöletkeltés

Míg Európa nyugati részein békésen és jó hangulatban zajlottak a meleg büszkeség napján tartott ünnepségek (gondoljunk a németországi városok fesztiváljaira, vagy arra, hogy London konzervatív polgármestere rózsaszín kalapban vezette a felvonulást), idehaza minden korábbinál ijesztőbbé vált a radikális jobboldal vélemény-nyilvánítása.
A rendzavarók - a bíróság szerint - ezúttal is csupán rongáltak, legfeljebb garázdaságot követtek el (az pedig rejtély maradt, kik támadtak rá Lévai Katalinra és Szetey Gáborra, kik dobáltak tégla nagyságú köveket a felvonulókra és a rendőrökre, kik helyeztek el robbanóanyagokat egy elhagyatott lakásban).
A melegek úgy vélik, azóta megengedetté, már-már divatossá vált utálni az azonos neműekhez vonzódókat; sokan fontolgatják, hogy más, liberálisabb és elfogadóbb országba költöznek - nyilatkozta Kuszing Gábor, a Gay Pride felvonulás egyik szervezője, a Patent Egyesület tagja. (Igaz, hazánk eddig sem az átlagpolgárok kivételesen nagy toleranciájáról volt híres; erről a kisebbségek mesélhetnének.)
Eközben külföldön - ahová szintén eljutottak a melegfelvonuláson készült képek, felvételek - "tojásdobáló, jakhús-zabáló barlanglakókként" jellemzik a magyarokat. Ezt már csak jobban kellene szégyellni, mint a melegeket vagy a biszexuálisokat...
Ezúttal saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy kellemetlen, ha pár száz ember kirívó viselkedése miatt pár milliót ruháznak fel hasonló negatív tulajdonságokkal. Furcsa érzés külföldieknek magyarázkodni, hogy nem minden magyar kődobálással fejezi ki, ha helytelenít valamit (érvelni is tudunk, ha már ellenkező véleményünk van... és Magyarországon csak az állatkertben élnek jakok).

Amondó vagyok, ha létezik olyan ország, ahol az ember nyíltan felvállalhatja szexualitását, politikai nézeteit, vallási hovatartozását, mégpedig anélkül, hogy ezért hátrányos megkülönböztetés érné - akkor én szívesen költöznék oda.

Veszprémi Ünnepi Játékok

Július 23-án veszi kezdetét a veszprémi várban az ötnapos rendezvény, a Veszprémi Ünnepi Játékok.
A koncertsorozat első napján az érdeklődők Mozart és Beethoven műveit hallhatják a Nemzeti Filharmonikusok előadásában; vezényelni Kocsis Zoltán fog.
A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal Herbie Hancock tarthat számot. A világhírű amerikai jazz-zongorista csütörtökön lép színpadra, s új, Grammy-nyertes albumának (River: The Joni Letters) dalait is bemutatja.
A továbbiakban külföldi művészek lépnek majd fel, többek közt a martinique-i Gerald Toto vagy a kongói Lokua Kanza.

Izraelben turnézik a Szegedi Kortárs Balett

A következő héten veszi kezdetét a Szegedi Kortárs Balett hagyományos nyári turnéja. A társulat tagjai (s az őket kísérő négy táncművész) idén Izraelbe utaznak; egy hét alatt négy alkalommal lépnek majd színpadra. Több ízben szerepelnek a 21. karmieli táncfesztiválon - a háromnapos rendezvényen az izraeli fellépők mellett kolumbiai, spanyol, indiai és persze magyar táncosok is szórakoztatják majd a közönséget -, míg Tel-Avivban a Sommerdance előadás-sorozat keretében a Szentivánéji álom c. produkciót mutatják be.
A Szegedi Kortárs Balett művészei már többször vendégszerepeltek Izraelben, legutóbb négy évvel ezelőtt; ezúttal is szeretnék megismételni a korábbi nagy sikert.

Nemzetközi Fotóművészeti Fesztivál

A mai napon megnyílt a III. Ménes-patak Menti Nemzetközi Fotóművészeti Fesztivál a Nógrád megyei Szécsényben.
Az érdeklődők tizenhét (magyar, szlovák, román, cseh, bolgár) művész mintegy hatszáz munkáját tekinthetik meg az augusztus végéig tartó rendezvény keretében a Kubinyi Ferenc Múzeumban, többek között Ács Irén, Andrej Bán, Ly Lestenberg és Peter Sirge műveit.

Blogger Online Könyvhét

Július 21-től 27-ig tart majd a Blogger Online Könyvhét, amit a verselo.freeblog.hu szerkesztője hirdetett meg. Mintegy nyolcvan blogíró adta be jelentkezését; a pályázók blogjaiból készült kivonatokat egy külön honlapon tekinthetik majd meg az érdeklődők.
A könyvhét cél az olvasás népszerűsítése (ami mindjárt rokonszenvessé teszi a kezdeményezést), a támogatók közt ott van a Népszava Online vagy a Bookline is. Az egyes blogok részleteit digitális könyvvé szerkesztik majd, amit elektronikus könyvtárakban láthatunk viszont a későbbiekben.

A Red Cliff sikere Ázsiában

A hongkongi rendező, John Woo (Fegyverek istene; Mission Impossible 2.) történelmi drámája, a Red Cliff (Vörös szikla) első része a hétvégén került az ázsiai mozikba, s máris rekordbevételt hozott (26 millió dollárt).
A folytatást a következő év januárjában mutatják majd be Ázsiában, míg a nyugati közönség számára egyetlen, két és fél órás részt csinálnak majd a két epizódból; ennek bemutatójára szintén 2009 elején kerül sor.
A Red Cliff témája az i. sz. 208-ban zajlott tengeri ütközet, amelyben Liu Bei és Sun Quan seregei többszörös túlerővel szálltak szembe (igaz, a kritikusok szerint a történelmi tények és a film cselekménye korántsem egyeznek mindenben). A főszerepben ismert kínai színészeket láthatunk, mint Tony Leung Chiu-Wai, Takeshi Kaneshiro vagy a tajvani modell, Lin Chi-ling. Nem hiányoznak a különleges digitális effektusok, s a látványos csatajeleneteket több ezer statiszta közreműködésével forgatták.
A film ázsiai mércével mérten szokatlanul magas költségvetéssel készült: 80 milliárd dollárt szántak rá az alkotók, amivel a legdrágább kínai alkotásnak számít.

Fischer Iván lehet az év művésze

A londoni Gramophone magazin minden esztendőben megválasztja az év művészét. Idén a tíz esélyes zenész között van Fischer Iván, aki a Budapesti Fesztiválzenekar zenei igazgatója és ez év óta a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.
A díjat szeptember 25-én, a magazin londoni gálaestjén adják majd át.

Fischer a Bécsi Zeneakadémián végezte tanulmányait. Külföldön - Londonban, Stockholmban, Brüsszelben - is nagy elismerésnek örvend. Többször vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, s rendszeresen közreműködik a New York-i Filharmonikusok előadásain; emellett több ízben dolgozott operaprodukcióknál. A Kossuth-díjas művészt Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérmével tüntette ki. A Gramophone magazin díját Fischer és zenekara már tíz évvel ezelőtt átvehette A csodálatos mandarin felvételéért.