Előzőleg az EU-országok kormányainak képviselői, az Európai Bizottság és a Parlament 2002 februárja óta tárgyaltak a szerződésről; eredetileg európai alkotmánynak szánták, ám az 2005-ben megbukott a Franciaországban és Hollandiában tartott népszavazáson.
Végül 2007. október 19-én fogadták el a tagállamok, s december tizenharmadikán írták alá az országok állam- és kormányfői.
A Lisszaboni Egyezmény értelmében az Európai Parlament hatásköre kibővül, s az egyes országok parlamentjei is közreműködhetnek a döntéshozatalban. A szerződés kimondja, hogy az EU tagállamainak lehetőségük van kilépni az unióból.
Az Európai Tanács elnökét két és fél évente választják majd. Az Európai Parlament összetételére vonatkozó szabályok változni fognak. Az Európai Bizottság alelnöki posztját a szerződés által létrehozott külügyi és biztonságpolitikai szolgálat főképviselője tölti majd be.
A tagállamok kormányai ezentúl az Európai Unióval közösen döntenek saját országuk külpolitikájáról, egészségpolitikájáról, költségvetéséről és energiaárairól. Az Európai Unió jogai előnyt élveznek a nemzeti jogokkal szemben, s mintegy ötven területen megszűnik a tagállamok vétójoga.
A szerződés nagy hangsúlyt helyez a szabadság, biztonság és jogérvényesülés témájára, a demokrácia értékeire, s az Európai Unió alapjogi chartáját is bevonja az elsődleges európai jogba: megőrzi a korábbi jogokat és újakat is hoz létre.
Az Alapjogi Chartát november 29-én hagyta jóvá az Európai Parlament, s Strasbourgban írták alá december 12-én az EP és az Európai Bizottság elnökei. A charta szerint mindenkinek joga van az emberi méltósághoz, az oktatáshoz, a megfelelő munkafeltételekhez; az európai parlamenti választásokon a tagállamok bármely polgára választójoggal rendelkezik vagy választható a saját országában. A charta elutasítja a kirekesztést, a megkülönböztetést, a kollektív kiutasítást, a halálbüntetést és a klónozást.
A charta egyelőre nem tartozik közvetlenül a szerződéshez, csupán ahhoz csatolva, hivatkozással lép életbe.
A Lisszaboni Egyezmény szerint az Unió államainak egységesen kell fellépniük, ha bármely tagországot terrortámadás éri vagy természeti katasztrófa sújtja.
A szerződés csupán akkor léphet hatályba, ha mind a huszonhét tagállam elfogadja - a tervek szerint pontosan egy év múlva, 2009. január elsején kerül sor erre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése