Globális felmelegedés

A globális felmelegedés hatásait már a mindennapokban is érzékeljük. Ki ne emlékezne a tavalyi télre, mikor alig fordult elő, hogy 0 fok alá csökkent a hőmérséklet (a megemelt gázárak mellett ennek még külön örültünk is), s kevesebb hó esett az egész évszakban, mint máskor két hét alatt? A nyár ellenben perzselően meleg volt - ezt sem bánná annyira az ember...
De mi lesz a hatása hosszú távon?!

Közben egyre érkeznek a hírek arról, hogy a globális felmelegedés miatt egyre több ázsiai és afrikai állatfaj él meg Európában.

Néhány nappal ezelőtt mohácsi halászok gyapjasollós rákot fogtak ki a Dunából - a kínai állatfaj szokatlanul szívós és agresszív, megeszi a halikrát is, s az árvízvédelmi területeken képes keresztülfúrni magát a töltéseken, amivel nem kevés kárt okozhat. 2005-ben volt már rá példa, hogy ilyen állatot találtak Magyarországon - nem tudni, hány példány élhet a Dunában. A kínai gyapjasollós rák képes megélni mind édes, mind sós vízben; szaporodni csupán az utóbbiban tud.

Az Alpoktól északra, egy svájci kantonban veszélyes betegséget terjesztő trópusi szúnyogfajra, tigrisszúnyogra bukkantak. A tigrisszúnyog először 2003-ban jelent meg Európában. Ez év szeptemberében már járványt okozott Olaszországban.

2007 tavaszán a Kiskunsági Nemzeti Parkban - kétszáz év óta először - pelikán fészkelt; rendes körülmények között az Afrikában őshonos madár legfeljebb állatkertben költ hazánkban.

Ha ilyen tempóban folytatódik a globális felmelegedés, 2050-re mintegy hatvan faj tűnhet el végképp.

Nemrég láttam egy szomorú illusztrációt: egy rémült szemű jegesmedve állt egy kettérepedő jégtábla közepén, fölötte felirat: Olvad az otthonom! Mikor szóba hoztam társaságban, valaki viccesnek szánt megjegyzést tett: ez legyen a jegesmedve baja. Szerencsére rögtön akadt, aki leintette a humorizálót; jogosan. Mert ami ma még csak a jegesmedve baja, az holnap a mi bajunk lesz, vagy az utódainké.

Szerencsére vannak jó kezdeményezések.
2000 márciusában az Európai Bizottság elindította az Európai Éghajlat-változási Programot, amiben meghatározzák, mely költséghatékony módszerekkel csökkenthetik a levegőbe bocsátott káros anyagok mennyiségét.

Külföldön néhol már bevezették, hogy a nagyáruházak nem árusíthatnak műanyag zacskókat - csakis papírból vagy környezetbarát anyagból készült táskákat adhatnak a vásárlóknak.

A pekingi olimpia előkészületeként Kína 16 milliárd dollárt fordít környezetvédelemre: parkosítási programba kezdtek - több száz hektár erdőt telepítettek az olimpiai helyszínek közelébe, s tervezik, 2008-ra lecserélik az elavult, környezetszennyező tömegközlekedési eszközöket is - több ezer buszt és taxit selejteznek le, hogy helyüket újabb, korszerűbb járművek vegyék át.

Egyre több ipari konszern létezik, ami nem állatokon teszteli termékeit.

Mindez jó, de közel sem elég. Sokat kell még fejlődni az emberek környezettudatosságának, mire helyrehozzuk mindazt a kárt, amit az ember a természetben okozott.