Az ENSZ főtitkára csatlakozásra szólította fel a világ legnagyobb környezetszennyező országait (többek között az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát, Ausztráliát). A tíz évvel korábbi kiotói egyezmény épp azért bizonyult kevéssé eredményesnek, mert a környezetszennyezésért leginkább felelős országok vagy nem csatlakoztak, vagy olyan, csak nekik szóló engedmények mellett tették, amik lehetővé tették, hogy kikerüljék a vállalt kötelezettségeket.
A konferencia célkitűzései közt szerepel, hogy a káros anyagok kibocsátását ötven százalékkal kellene csökkenteni 2050-re 1990-hez képest, ezenkívül segítséget kell nyújtani a fejlődő országoknak, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás következményeihez.
A mostani statisztikák szerint az 1990-es értékekhez képest nemhogy csökkenni, de ötven százalékkal nőni fog a világ országainak széndioxid-kibocsátása 2030-ra; emiatt 2100-ra négy százalékkal emelkedne a Föld átlaghőmérséklete - tudósok szerint épp feleennyi, azaz legfeljebb két százalék a megengedhető felső határ; ennél nagyobb felmelegedés beláthatatlan következményekkel fog járni (szárazság, áradások, járványok, vízhiány).
A globális felmelegedés hatása szerte a világon érezhető lesz: Európában a mediterrán országok elsivatagosodhatnak, míg az északi területeken rendszeressé válhatnak az áradások, viharok.
Ausztrália nagy része lakhatatlanná válhat.
A tengerszint megemelkedhet.
Az Európai Parlament szerint a világ iparosodott országainak (azoknak is, amik nem ratifikálták az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvet) fontos szerep jut majd a klímaváltozás visszafordításában. Cél: az 1990-es értékhez képest 2020-ra legalább 30%-kal csökkenteni kell a szennyezőanyag-kibocsátást, míg 2050-re 60-80%-kal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése