Az Európai Unió klímacsomagja

Az Európai Bizottság január 23-án ismertette éghajlatvédelmi csomagját.
A javaslatok kivitelezéséhez szükséges összeg az Európai Unió GDP-jének mindössze fél százalékát jelenti; a bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint minden EU-polgárnak heti 3 euróba kerül majd a klímacsomag, ha azonban Európa nem tesz semmit a globális felmelegedés ellen, akkor ez az összeg hamarosan akár tízszeresére emelkedhet.

Ezúttal az Európai Bizottság pontosan megjelölte, mely országoknak milyen mértékben kell eleget tennie az egyes elvárásoknak. 2013-ra a bizottság fog dönteni a tagállamok helyett az ipari üzemeknek járó kibocsátási kvótáról.

A cél: 2020-ra az Európai Unió minden országának húsz százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátást; egyötödére mérsékelnie az energiafogyasztást és húsz százalékra növelni a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, biomassza) arányát. Magyarországnak 2005-höz képest csaknem háromszorosára kellene emelnie a megújuló energiaforrások arányát (4,3%-ról 13%-ra).
Ezenkívül a bioüzemanyag bekeverési arányát tíz százalékra kell növelni.

A környezetvédő szervezetek - többek között a WWF (World Wide Fund for Nature) - nem elégedettek a kitűzött célokkal: szerintük a károsanyag-kibocsátás húsz százalékos mérséklése nem elég ahhoz, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius-foknál kevesebb legyen.

A javaslatcsomagot még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak - ez nem lesz egyszerű, mivel az országok nem akarják elvállalni a rájuk eső terheket, ami jócskán megterhelné a költségvetésüket.
A munkáltatók versenyképességük elvesztésétől tartanak.
Jelenleg egy felmérés szerint a vállalatvezetőknek csupán 37%-a gondolja úgy, hogy cége akár anyagi forrásokat is áldoz a klímaváltozás veszélyeinek azonosítására, és csak 34% tart a globális felmelegedéstől. Nagy részük a kormánytól várja el, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzon a károsanyag-kibocsátás mérsékléséről. Mintegy háromnegyedük lenne hajlandó együttműködésre a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

A magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében pályázatokkal is támogatja a környezeti kockázatok kiküszöbölését.
A miniszterelnök aggódik a klímacsomagban közzétett célok miatt: szerinte a megújuló energia egy-egy százalékpontjának növekedését harmincmilliárd forintos befektetés ellensúlyozhatná.