H. G. Wells és a Bűvös bolt

Noha jobban kedvelem a fantasy és horror műfajt a sci-finél, H. G. Wells az egyik kedvencemmé lépett elő, amikor elolvastam A bűvös bolt c. novelláskötetét. Már az első novellánál észrevettem: a könyvet nem lehet letenni.

Wells művei az előfutárai a mai sci-fiknek, de nem tagadom, nekem sokkal jobban tetszenek, mint az utóbbiak. Az angol szerző stílusa - mint a klasszikusoké rendszerint - kifinomult, csiszolt; s szerencsére nem hiányzik írásaiból az izgalom, az itt-ott hátborzongató légkör (amivel különösen belopta magát a szívembe). Ezenkívül azt is szeretem, hogy Wells munkái rejtett, mögöttes tartalmat hordoznak, mintha az író utalna valamire, és az olvasó képzeletére bízná, mennyit fogad be ebből, milyen tanulságokat von le.

Az időjáró c. novella egy titokzatos úriemberről szól, akit a történet narrátora a barátjaként tart számon, de sosem nevezi nevén, csak időjárőrként emlegeti.
A különc férfi bemutatja saját új találmányát, az időgépet néhány szkeptikus ismerősének.
Valamivel később ismét összegyűlik nála a kis társaság, a házigazdát azonban hiába várják, amaz csak egy üzenetet hagyott a számukra: ha este hétig nem érkezne meg, tálalják a vacsorát nélküle. Valóban nem tér haza az említett időpontig; a barátai asztalhoz ülnek. Vacsora közben megjelenik az időjáró, kimerülten és zilált állapotban, mocskosan, véresen, s előad egy hihetetlen történetet egy sok ezer évvel későbbi világról és az emberi faj utódairól, a törékeny, apró és kecses eloikról és a föld alatt tanyázó, fénytől rettegő, elkorcsosult, majomszerű, vérszomjas morlockokról (az utóbbiak ábrázolása felveszi a versenyt a gótikus irodalom mestereinek hasonló jellegű leírásaival).

A kőfal ajtaja c. novella talán a kedvencem a kötetből; ebben érzékelhető legjobban Wells rejtett mondanivalója.
Főszereplője elmeséli egy barátjának, hogy egyszer - még kisgyerekként - betévedt egy vadszőlővel befutott kőfal ajtaján, s egy varázslatos világban találta magát: szelíd párducokat simogathatott, gyerekekkel labdázott. Ez volt élete legszebb emléke, de apja - egy szigorú öregúr - megtiltotta, hogy erről a képzelgésről beszéljen.
A férfi felnőttkorában még néhányszor megpillantotta az ajtót; valahányszor valami fontos világi teendőjét kellett intéznie (pl. halaszthatatlan üzleti megbeszélésre sietett). Egyszer sem nyitott be. Elvégre ki akar leopárdokkal játszani vagy labdázni, ha ismert emberekkel vagy szép hölgyekkel vacsorázhat - magyarázta barátjának -, de azért benézhettem volna... csak épp hogy köszönjek a párducoknak...
Nem sokkal később a történetet végighallgató barát szomorúan értesül arról, hogy a főszereplő egy éjjel eltévedt, egy építkezésnél felállított palánk ajtaján belépve egy gödörbe zuhant és meghalt - s eltűnődik, vajon valóban baleset érte-e az ismerősét vagy boldogabb a kőfal ajtaján túli világban.

A bacilustolvaj c. írás egy kétbalkezes anarchista baljósan induló, aztán derűsebben folytatódó története.

A különleges orchidea főszereplője egy angol orchideagyűjtő, aki kissé unalmasnak találja az életét, s mindennapjaiba némi izgalmat hoz, hogy sikerül egy új orchideafajt beszereznie. A virág gyökere egy orchideavadász utolsó gyűjtőútjáról származik, amely azzal végződött, hogy amaz titokzatos körülmények közt halálát lelte egy mangrovemocsárban. A halála helyszínén lelt orchideát a kíséretében lévő bennszülöttek őrizték meg.
A gyűjtő nagy hozzáértéssel és érdeklődéssel gondozza az egzotikus virágot, és nap mint nap büszkén mutogatja a házvezetőnőjének. Az asszony azonban nem szíveli a növényt; rossz érzése támad, valahányszor ránéz. Hamarosan kiderül, minden oka megvan rá, hogy idegenkedjen tőle...

A Harringay megkísértése c. novella egy amatőr festőről szól, akinek egyik képe valami módon remekművé formálódik a keze alatt - ugyanakkor egyre ijesztőbbé válik...

A bűvös bolt főszereplője egy apa, aki kisfiával sétálgatva egy bűvészkellékeket árusító üzletre bukkan. Betérnek a boltba, s a tulajdonos - a gyerek legnagyobb örömére - megtévesztően hitelesnek látszó trükköket mutat be. Az apa azonban néhány nyugtalanító momentumra lesz figyelmes. A zsebekből, cilinderekből és dobozokból egyre furább kis szörnyetegek kerülnek elő; a tulajdonos váltig állítja, ezek nem az övéi, ilyesmit nem is tart, a vevő hozta magával a tudtán kívül. Amikor az apa távozni akar, néhány pillanatig nem találja a kijáratot...

A kötetben huszonegy jobbnál jobb novella található Fóthy János, Görgey Gábor, Kada Júlia,
Mikó Imre, Ruzitska Mária és Vermes Magda fordításában.