Stephen King és a Borzalmak városa

Stephen Kinget - méltán - a horror műfaj nagymestereként ismerik világszerte. Az amerikai szerző az egyik kedvencem a kortárs írók közül, tízéves korom óta a rajongója vagyok.
King egyetemi tanárként kezdte pályafutását, de az élete nem mondható szokványosnak. Műveit eleinte elutasították a kiadók (a - bizonyára túlzó - hagyomány szerint a felesége a huszadjára visszadobott regényt a szemetesből vette ki és továbbította egy kiadónak, ami végül megjelentette), korábban a drog- és alkoholfüggőség sem volt ismeretlen a számára. Szerencsére sikerült felhagynia az önpusztító szokásokkal, ami magában véve is ritka. A többi ma már történelem: Stephen King maradandót tudott alkotni saját területén. A műfaj rajongói között talán nem is akad olyan, aki ne ismerné és szeretné a munkásságát.
Számos ötletét filmre vitték - amik sajnos nem sikerültek annyira jól, mint maguk az írások, de akadnak köztük jelentős alkotások (Kathy Bates a Tortúrában nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott).
King stílusa nem nevezhető szépirodalminak - nem csupán trágár szavakat használ előszeretettel, de a leírásai sokszor közönségesen realisták. Azonban - ha akar - tud másként is írni.
Legfőbb erénye egyértelműen a félelemkeltés - rejtély előttem, milyen hatásokkal éri el, hogy az olvasó megrezzenjen minden apró zajra, időnként félve a háta mögé pillantson, s a mozgalmasabb részeknél összehúzza magát.
Stephen Kinget World Fantasy díjjal tüntették ki, s kimagasló irodalmi teljesítményéért Nemzeti Könyvdíjat kapott.

Hosszú volna felsorolni és bemutatni valamennyi remekművét - tehát egyszerre csak egyet ismertetek.
Egyik legjobb regénye az 1975-ben publikált Borzalmak Városa (Salem's Lot).
A cselekmény helyszíne egy eldugott amerikai kisváros, Salem's Lot, Ben Mears író gyerekkorának helyszíne, ahová amaz - immár felnőttként - visszatér. Eszébe jut, annak idején mennyire megrémült, amikor fogadásból belopózott a hegyoldalon lévő elhagyatott Marsten-házba, amiben a helyi legenda szerint kísértetek jártak. Akkor még valamiféle látomása is támadt egy oszló holttestről... ez a gyerekkori félelem felvillan az íróban, amikor hazatér, de hamar megfeledkezik róla.
Véletlen egybeesés, hogy egy Starker nevű idegen épp akkortájt vásárolja meg a Marsten-házat, s valamiféle csomagot küld előre; a súlyos ládát cipelő munkásoknak - bizonyára a hely rossz híre miatt - kellemetlen érzésük támad, amikor elhelyezik azt a ház pincéjében.
Aztán hamarosan nyomtalanul eltűnik egy gyerek.
A kisváros egyes lakói ijesztően megváltoznak, a többiek rettegnek tőlük, s főként Straker vendégétől, aki csak sötétedés után szokott felbukkanni, s a szemében mintha furcsa, vöröses fények villannának...

A könyv érdekessége, hogy ez King első regénye. Az író művei közül a Carrie jelent meg elsőként nyomtatásban, de a Borzalmak városa hamarabb készült el.