Miért terjed lassan az internet-használat?

A statisztika szerint a tizenöt évesnél idősebb magyaroknak kevesebb mint fele használ rendszeresen számítógépet (3,8 millió). Az internettől is sokan idegenkednek még idehaza, néhányan feleslegesnek tartják, mások a káros hatásaitól tartanak - a lakosság 61 százaléka egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel.
Az Európai Unió tagállamai között a huszadik helyen állunk az internet elterjedtsége szempontjából, s míg az uniós átlagot tekintve a lakosság 20 százalékának van Internet-hozzáférése, nálunk ez az arány csupán 14,2%.
A fejlődés ütemét érdemes összehasonlítani más országokéval.
Romániában már csaknem minden háztartásban van számítógép, s igaz, hogy Magyarország még megelőzi a számítástechnikában elért eredményeket vizsgáló felmérés rangsorában (hazánk a 33., míg az előbbi ország a 45.), de 2001 óta Románia - amelynek lakói tíz évvel ezelőtt még alig használtak számítógépet, internetet - tizenhét hellyel került előbbre ugyanezen a listán.

Azt kell mondanunk, nálunk kevesebb változás történt az elmúlt években.
Nem nagy meglepetésre jelentős különbségek vannak a fővárosiak és az elmaradott régiókban élők, az egyes korosztályok, a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők számítógép- és Internet-használati szokásai közt.

A különböző felzárkóztató programok (pl. az elmúlt év októberében indított Netrekész program) ellenére még mindig lassan terjed az Internet-használat.
Ezenkívül a kormány 0,8 százalékos adót vetne ki az internetelérésekre; a befolyt összeget a Nemzeti Kulturális Alapra szánnák.
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum - Inforum - és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége nem helyesli ezt; szerintük nem hátráltatni, hanem elősegíteni kellene az internet elterjedését.

Valóban érdemes lenne több gondot fordítani arra, hogy a magyarok megismerjék és megszeressék az internetet, ami a leghasznosabb találmányok egyike. Sokrétűbb, átfogóbb, mint bármely más hírforrás. Roppant tudás- és ismeretanyag tárháza. Megtalálhatók rajta tudományos és ismeretterjesztő e-könyvek, cikkek, csakúgy, mint szótárak vagy számos klasszikus és kortárs szerző regényei.
Ezenkívül az infokommunikációs szektorból származik a magyar GDP kb. egytizede. Ha csupán újabb egymillió ember válna Internet-felhasználóvá, az 160 milliárd forintos bevételt jelentene. Szakértők szerint minden egyes, az informatikára fordított forint háromszorosan térül meg.

(Ez úton köszönöm Ericknek és a névtelenül kommentező olvasónak, hogy felhívták a figyelmemet a témával foglalkozó cikkekre.)