Chet Williamson - Clash By Night

Az amerikai szerzőt kevesen ismerik Magyarországon. Kár, mert a kortárs szórakoztató irodalom egyik legjobbja. Pályafutása során elnyerte az International Horror Guide Award-ot, s jelölték a World Fantasy Award-ra és a Mystery Writers of America's Edgar Awards-ra.

Williamson művei közül mindeddig egyetlenegyhez sikerült hozzájutnom. Az 1998-ban írt Clash by Night (a cím szó szerinti fordításban Éjszakai ütközet lehetne) tudomásom szerint nem jelent meg magyarul. Magam is egy kiadótól kaptam az eredeti (boltokban nem árusított) angol szöveget. Ez különösen kedves emlékem - ez volt az első fordítói munkám, ennek alapján vettek fel a Szukits Könyvekhez (igaz, csak alkalmi feladatokat kaptam, de talán erre az eredményemre vagyok legbüszkébb). A kiadó akkori szerkesztője - az egyik legjobb hazai fantasy író és fordító, egyébként a legrendesebb ember, nagyon kedvelem - megkérdezte, melyik műfajt szeretem, tudomásul vette a választ ("A horrort, természetesen!"), szétnézett a polcon, és a kezembe adta Williamson könyvét.
Már hazafelé, a vonaton olvasni kezdtem, egyre növekvő érdeklődéssel. Még aznap éjjel a végére értem. Mélyen megrázott és meghatott a történet.

A Clash by Night a Holló-sorozat egyik darabja. A film már a magyar közönségnek is ismerős (ez az a dark fantasy sorozat, aminek első részének forgatása közben rálőttek Brandon Lee-re, s a színész belehalt a sérülésbe).
A Clash by Night főszereplője Amy Carlisle, egy gyermekgondozónő, aki a történet kezdetén egy kolléganőjével együtt egy liberális szenátor látogatását várja a munkahelyén, egy minnesotai kisváros bölcsődéjében. A politikus az utolsó pillanatban lemondta a találkozót, csakhogy egy szélsőjobboldali, idegengyűlölő katonai szervezet tagjai előzőleg bombát helyeztek el az épületben, ami felrobbant; a csaknem tucatnyi (zömmel valamely kisebbséghez tartozó) kisgyerek és a két gondozónő odaveszett.
Fél évvel később, Mindenszentek éjszakáján a városban járőröző David Levinson furcsa telefonhívást kap: egy járókelő egy ruhátlan nőt látott bolyongani a felrobbant bölcsőde romjai között. A helyszínre érkezve Levinson megtalálja a látszólag sértetlen Amy Carlisle-t, aki nem emlékszik semmire, üres tekintettel bámulja az egyik oszlopon ülő hollót.
A rendőr hazaviszi a fiatal nőt, s elmesél egy különös történetet, amit orosz származású nagyszüleitől hallott: a századelőn egyik nagybátyját, Abraham Levensohnt meggyilkolták a kozákok egy pogrom során - s a családi legenda szerint visszatért, hogy bosszút álljon. Ebben a történetben is szerepet kapott a Holló...
Ettől kezdve a milíciát titokzatos ellenség kezdi tizedelni. Az idegen - szemtanúk szerint egy vonzó külsejű, sötét hajú, sápadt, karcsú fiatal nő - hol egy fegyverkiállításon csap le, hol egy skinhead összejövetelen. A nő láthatóan sebezhetetlen, hiába lőnek rá, hiába próbálják megölni. Ha megtámadják, nem csupán a milíciához tartozókkal, de a szimpatizánsaikkal is végez. A szervezet tagjai a kormány ügynökeire gyanakodnak. A Hollóra senki sem gondol.
A küzdelem azon az éjszakán éri el tetőpontját, amikor Amy behatol a csoport rejtekhelyére, egy erdőkkel övezett, drótkerítéssel és aknákkal védett titkos támaszpontra...

Ha utólag visszanézek, úgy vélem, jól választottam ki azt néhány oldalt, amit bemutatkozó munkaként elküldtem a Szukitsnak. Két részt szemeltem ki: azt a jelenetet, amikor Amy először gyilkol meg egy önjelölt katonát; és a befejezést - amikor viszontlátja a szeretett, megölt gyerekeket, akik segítik, hogy végrehajtsa küldetését.