Isten éltessen minden Erzsébetet!

Erzsébet-nap van, ami azért örvendetes, mert akad néhány Erzsébet a családban :-) Ez az egyik kedvenc női nevem. Egyfelől szép hangzású, másrészt számomra kedves személyekhez kötődik.

Ez édesanyám második neve.

Nagymamám is Erzsébet. Nagyon szeretem őt, éppoly fontos számomra, mint a szüleim. Kicsi korom óta mindig a gondoskodást és a mérhetetlen szeretetet jelentette. Ha kórházban voltam, képes volt a váróteremben éjszakázni. Nagymama nagyon erős asszony, még mindig őrá lehet leginkább számítani, ha baj van - nem mutatja úgy ki, ha fél (pedig hogy aggódik), amitől valahogy megnyugszom; vigasztalgat és mosolyog, (pedig már inkább komor, mint rendszerint az idősebb emberek). Keresztapuval - ő nagymama fia - és a családjával sajnos csak ritkán találkozhat, mert távol élnek, de sokat gondol rájuk. Azt a lelkesedést kellene látni, ahogy nagymama készülődik, mikor ellátogatnak hozzánk - süt-főz, azt akarja, hogy mindenki a legjobban érezze magát; kár, hogy épp mire együtt vagyunk, addigra elfárad (persze felesleges kérni, hogy ne lósson-fusson, segítünk).
Ma este nagyon boldog, hisz felhívják a családtagok, régi barátok, volt iskolatársak, egykori szomszédok. Társaságkedvelő típus, nehezen viseli, hogy már nem tud úgy kimozdulni otthonról, mint korábban. Régen nagy társasága volt - iskolaigazgatóként sokan ismerték, becsülték. Az ő fiatalkorában még szokatlannak számított, hogy valaki az ő köreikből továbbtanuljon, becsülöm nagymamát, amiért eljutott az igazgatói székig. Határozottságát, biztos fellépését, bátorságát ma is sok fiatal megirigyelhetné.

Szívből remélem, hogy legalább itt-ott fellelhető bennem nagymama néhány jó tulajdonsága: szívós kitartása, akaratereje, életkedve.

A változatosság kedvéért a másik nagymamám és a keresztanyám is Erzsébet; ők nem kevésbé kedvesek számomra, róluk még később teszek említést.

Még egyszer: éljenek az Erzsikék! Minden kedves Erzsébetnek boldog névnapot kívánok.