A múlt században született kanadai írónő leginkább a Váratlan utazás c. regénysorozatról és az Anne-történetekről ismert. Műveiben egy békés, meghitt világot ábrázol, s igényes, szépirodalmi stílusban - de sosem érzelgősen - mutatja be a lélek rezdüléseit, a természet pompáját (gondoljunk csak a hóval borított kanadai mesevárosra vagy az őszi erdők színeire).
A magyar olvasók akkor zárták szívükbe az írónő legismertebb főhősét, Sara Stanley-t, amikor a televízió vetíteni kezdte a kislány történetét, s az egyes epizódok regény formában is megjelentek.
A cselekmény központjában rendszerint Sara áll, akinek szeretett édesapja - önhibáján kívül - sikkasztási botrányba keveredett, ezért a rokonaihoz küldte a tizenkét éves gyereket a Prince Edward-szigeti eldugott faluba, Avonlea-be. A kezdeti nehézségek után Sara őszintén megszereti az újonnan megismert családot - a komoly és megbízható Alec bácsit, az unokatestvéreket, Felixet, Felicityt és Cecilyt, s leginkább nagynénjét, aki magához vette. A kissé zsarnoki természetű tanárnő, Hetty néni Sara érkezéséig a húgával, a jószívű és befolyásolható Oliviával él Rózsa-lak nevű otthonukban; úgy tűnik, csakis kötelességet teljesít, amikor gondoskodik Saráról, de hamar kiderül, hogy a mogorva és akaratos felszín mélyen érző lelket takar.
Ezenkívül a lírai leírásokból megismerhetjük a kanadai táj szépségét, s persze a falu lakóit - a vaskos, anyáskodó és ellentmondást nem tűrő Rachel Lynde-et; az erdőben élő, különc Peg Bowent, akit az avonlea-i emberek boszorkánynak tartanak; a cserfes boltosnét; az ügyefogyott rendőrt; a pletykafészek Mrs. Potts-ot.
A regények alapjául az 1911-ben megjelent Mesélő Lány c. írás szolgált - ami talán még színesebb és meghittebb, mint a későbbi Váratlan utazás-epizódok.
Az Anne-sorozat szintén Avonlea-ben játszódik, s újra találkozhatunk benne a már megismert karakterekkel. A történet a vörös hajú Anne Shirley sorsát mutatja be - nemcsak a tv-sorozatból megismert kezdeteket, de a későbbi eseményeket is (Anne egyetemi éveit, házasságát, gyermekeinek életét).
2008. június 19., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Jaj, azt hittem én vagyok az egyetlen a fórumon, aki bírja Anne-t, lol.
Mókus
Nem; én is nagyon szeretem.
Olvasd el a teljes Anne-sorozatot, érdemes. Sok kötetből áll. Az én kedvencem az Anne férjhez megy. Meg az utolsó rész, ami az első világháborúról meg Anne legkisebb gyerekéről szól (Anne gyermekei a háborúban). Az egyetemi évekről szólót is imádtam; de az összes jó. És gyönyörű, igényes a fordítás, a nyelvezet (na igen, Európa Kiadó).
Hetty néni pedig külön is említésre érdemes, ő a kedvencem az összes avonlea-i közül.
L.M. Montgomery semmi olyat nem írt, aminek Váratlan utazás a címe.
A Váratlan utazás csak a filmsorozat címe, és annak az alapja volt a Mesélő Lány, meg az Arany út, meg az Avonlea Krónikák első és második kötete (ez a két utóbbi még nem jelent meg magyarul). Ezt a négy regényt írta LMM, és egy pár történetet meg karaktert átvettek belőle a filmsorozat készítői, de egyébként a legnagyobb része az ő kitalálásuk.
Én egyébként nagyon szeretem a sorozatot, mert egészen átvették az LMM-életérzést, de nem az írónő művei.
Az Emily-sorozatot ismered?
Semmi olyat nem állítottam, hogy ő írta volna a Váratlan utazást; azt írtam, hogy a sorozat alapja a Mesélő lány. Tény, hogy nálunk akkor kezdték el megismerni a hölgy nevét, amikor a Váratlan utazást vetítette a tv. (Az epizódok megjelentek ugyan regényként, de azokat természetesen nem Montgomery írta.)
Az Anne-sorozat viszont tényleg az ő munkája.
Nem, nem ismerem az Emilyt.
Megjegyzés küldése