A per iránt szokatlanul nagy volt az érdeklődés, a terem zsúfolásig megtelt. A tárgyalás előtt a gárdisták és az Országos Cigány Önkormányzat tagjai csaknem összeverekedtek, amit végül a közbelépő rendőrök akadályoztak meg.
Az OCÖ az MCF Roma Összefogás Párttal együtt aláírásgyűjtést szervezett azért, hogy az országgyűlés megszavazza a Magyar Gárda és a félkatonai szervezetek betiltásáról szóló törvénymódosítást. A tervezett ötvenezer aláírásnál jóval többet, mintegy hetvenezret sikerült összegyűjteni; az íveket átadták a miniszterelnöknek és Szili Katalin házelnöknek.
Már maguk az alapítók is visszakoznak: március 10-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom három tagja lépett ki a pártból, mert nem értenek egyet a Gárda működésével - bár a vezetőségnek nem okozott meglepetést a döntés: szerintük Fári Márton, Nagy Ervin és Kovács Dávid évek óta nem végeztek érdemi munkát a szervezetben.
A Fővárosi Főügyészség szerint a Gárda - alapszabályaival és eredeti céljaival ellentétben - nem hagyományőrzéssel foglalkozik, hanem egyes népcsoportok jogait sértő véleményeket hangoztat. Elsősorban a december 9-i tatárszentgyörgyi felvonulásról esett szó; a tárgyaláson lejátszottak két videofelvételt, amelyek az eseményen készültek.
Az ügyészség már korábban felszólította a gárdistákat, hogy ne kövessenek el újabb jogsértő cselekedetet, csak ezután került sor a feloszlatást célzó kereset benyújtására.
A tárgyalást elnapolták, a per május 19-én folytatódik. Két hónapja van a Magyar Gárdának arra, hogy bizonyítsa, nem gyűlöletkeltés a célja, hanem a tagok valóban hagyományőrzéssel, a kultúra megismerésével és terjesztésével, önvédelmi sportok elsajátításával foglalkoznak. Kérdéses, hogy egyáltalán sikerülhet-e még bármit is bizonyítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése