Advent

Az advent az András-naphoz legközelebb eső vasárnap és a karácsony előtti vasárnap közé eső négy hét. Első vasárnapja az egyházi év kezdete. A szó a latin Adventus Domini (az Úr eljövetele) kifejezésből származik. Az ünnep jelképe a fenyőágakból font koszorú négy gyertyával, amelyeket a négy vasárnapon gyújtanak meg. A gyertyák színe lila (ez a szín a bűnbánatot szimbolizálja), kivéve a harmadik vasárnap gyertyáját, ami rózsaszín (az öröm színe).

A következő verset édesanyám találta:

Bódás János: Betlehem felé

József, a názáreti
kezében bot volt. Vezeti
úttalan utakon át
óvatosan szamarát.

Hajnalarcú asszony ül
rajta. Reszket és örül.
Méhe vergődő falát
rugdossa egy pici láb.
Betlehemig ha elér,
lesz-e bába, ágy, fedél?
Szívén öröm remeg át,
hogy életet annak ád,
kiben nem egy kisgyerek:
az üdvösség közeleg.

Tüzes szárnyú madarak:
próféciák szállanak
fölöttük láthatatlan,
suhogó, nagy csapatban,
s merre útjuk célja visz,
indul egy új csillag is.

Viszi hegyen-völgyön át
a szamár a kis anyát,
s mintha tudná, kit cipel,
minden lépésre ügyel.
Lépte könnyű, csendes és
mégis boldog remegés,
üdvösséges új remény
dobban át a föld színén.

Nem haddal, nem csatákon:
anyaméhben, szamáron,
szótlanul és szegényen
botorkál be szerényen
Betlehembe, éjszaka
a világ új korszaka.

Ennek a versnek a hangulatát (főként az utolsó versszakét, ami a kedvenc részem) bárki megértheti, átérezheti, akkor is, ha nem vallásos vagy keresztény.