Ha az egyes népek várható élettartamát vesszük alapul, Magyarország a harminckilencedik az ötvenegy európai ország között.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a magyar nők várható életkora magasabb a férfiakénál. A társadalom mintegy ötöde elhízott; csaknem harmada dohányzik, s alkoholfogyasztás terén is előkelő helyet foglalunk el a nemzetközi mezőnyben. A magyarok közepesen tájékozottak az egészség témakörében - például nem mindenki tudja, hogy a cukorbetegség is lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések oka; az egyes betegségek kialakulása és a helytelen táplálkozás között összefüggés van, s a felmérés során megkérdezettek több mint fele még sohasem hallotta a testtömegindex kifejezést.
Kevesen vannak azok, akik hajlandók tenni saját vagy családtagjaik egészségének megőrzéséért, noha erre volna lehetőségük. Akad olyan is, aki nem ismeri be (még saját magának sem), hogy egészségi állapota nem kielégítő. Ugye ismerős? Ki ne találkozott volna már a betegségét elhanyagoló, legyintéssel, vállvonással elintéző emberrel?
A Heritage Foundation és a Dow Jones and Company 2007-es Gazdasági Szabadságindex listáján a Magyarország a negyvennegyedik a vizsgált százötvenhét ország között - figyelembe véve az allábbi tényezőket: egy főre jutó GDP értéke; üzleti szabadság; kereskedelmi szabadság; új befektetések értéke; befektetési szabadság; munkavállalói szabadság; kormánytól való szabadság.
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elemzése szerint a vizsgált huszonkilenc közép-európai és közép-ázsiai ország közül Magyarországon tapasztalhatók idén a legkedvezőbb változások, mégis a magyarok a legkevésbé elégedettek a rendszerváltás óta lezajlott politikai átalakulással. A felmérés készítői azt állítják, hogy ugyanakkor a térség valamennyi országában lelassultak a reformfolyamatok.
Az International Institute for Management Development szerint a feltörekvő országok versenyképessége gyorsan javul - Magyarország itt is a középmezőnyben van, s valamivel előrébb jutott a korábbi évek eredményeihez képest.
A rotterdami Erasmus Egyetem kutatói által közzétett, a társadalom elégedettségét vizsgáló index listáján a magyarok a középmezőnyben végeztek, míg egyes fejlett országok meglepő módon lemaradtak mögöttünk. Hegyi Gyula európai parlamenti képviselőnk szerint ez azt bizonyítja, hogy a GDP növekedése mellett a szociális méltányosság is fontos szerepet játszik az emberek elédettség-érzetében.
Környezetvédelem szempontjából száznegyvenegy ország közül a harmincadik helyezést érte el hazánk a Reader's Digest felmérése szerint. Az első három helyre Finnország, Izland és Norvégia került, míg a legrosszabb eredményeket - nem nagy meglepetésre - ázsiai és afrikai országok produkálták. A felmérés szempontjai között szerepelt a víz minősége, a levegő szennyezettsége és az energiafelhasználás.
A magyar minimálbér megfelel az európai átlagnak. A közszférában dolgozók aránya csak lassan csökken. Az egyes társadalmi rétegek jövedelmének egyenlőtlensége lassan, de biztosan növekszik. A távmunkát végzők aránya hazánkban csupán 4,5 %, míg az Európai Unióban 14%.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése