Csökken az adóteher

A következő évben 200-250 milliárd forinttal csökkenhet az adóteher - jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc a Magyar Tudományos Akadémián az Új Magyarország kormányzati konferencia keretében.
A miniszterelnök az adószerkezet átalakításáról, a feketegazdaság visszaszorításáról beszélt; vállalkozásbarát politikát ígért (ami azért is jó, mert a kormány néhány korábbi intézkedése kedvezőtlenül érintette a kis- és középvállalkozásokat).

Gyurcsány háromféle megoldást ismertetett beszédében.
A Pénzügyminisztérium - és maga a miniszterelnök - a járulékcsökkető központú adóváltoztatást javasolja, ez ugyanis elősegítené a foglalkoztatottság növelését, a gazdaság gyorsabb fejlődését, s a reálkeresetek is emelkednének. A munkáltatói bérjárulék 20-22 százalékra csökkenne azon cégek esetében, amik legfeljebb tíz alkalmazottat foglalkoztatnak a minimálbér másfélszeresénél kevesebb jövedelemért. Jövőre felére csökkenne, 2010-re megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás.
Ez a lehetőség - aminek nettó hatása a költségvetésre 200-250 milliárd forint lenne - elsősorban a vállalkozóknak, az áltagos keresetűeknek kedvezne.

A második javaslat a személyi jövedelemadó fókuszú adóváltoztatás; ez 420 milliárd forintba kerülne. A munkabért terhelő járulékok 10-12 százalékkal mérséklődnének, s megszűnne a kulturális járulék, a szakképzési járulék és az innovációs adó, csökkenne az iparűzési adó. Leginkább a magas jövedelműek és a vállalkozások számára lenne előnyös.
Az intézkedés jövőre csak a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeket érintené, a nagyobbakra csupán 2010-től vonatkozna.

A harmadik eshetőség a szuperbruttó bérszámítás: a járulékokat és a személyi jövedelemadót a munkavállaló fizetné. A személyi jövedelemadó három kulcsos lenne (20-30-35 százalék). 150 ezer forint bruttó alatt csökkenne a nettó kereset, felette növekedne; tehát a jobban keresők jövedelme nőne - s egyúttal az adójuk is. A reálbérek jelentősen emelkednének (4,3 százalékkal), a foglalkoztatottság azonban csökkenhet.

A kormány áprilisban dönt a javaslatokról; a parlamenti vitára májusban vagy júniusban kerül sor.

A miniszterelnök megemlítette, hogy bár csökkent a szegénység, és a keresetek közötti különbség is mérséklődött, még mindig fontos a rászorulók támogatása.
A hátrányos helyzetűek számára 75 milliárd forint értékű pályázatokat hirdettek meg. A legelmaradottabb térségekben 140 milliárd forintos fejlesztési programot indítanak.
Ezenkívül bevezetik a Start régió kártyát: azon cégeknek, amelyek a negyvenhét hátrányos helyzetű kistérségben munkalehetőséget biztosítanak a régóta munkanélküli vagy a szociális segélyre utalt munkavállalóknak, nem kell járulékokat és társasági adót fizetniük. Ha a térségek egyikében dolgozó vállalkozó Start régió kártyást foglalkoztat, a kifizetett bér összegét leírhatja a társasági adóalapjából.