Veszélyeztetett faj: a jegesmedve

A kanadai Manitoba tartományban (akárcsak korábban Newfoundlandban és Ontarióban) felvették a veszélyeztetett állatok listájára az ország egyik legjellegzetesebb állatfaját, a jegesmedvét.

A fehér bundájú állatok a legnagyobb testű ragadozó emlősök: súlyuk elérheti a 400-650 kg-t. A nőstények jóval kisebbek a hímeknél. A faj természetes élőhelye az északi félteke sarkvidéke: Kanada, Oroszország, Grönland, Norvégia, Svédország északi részein összesen mintegy 20-25 ezer jegesmedve él - jóval kevesebb, mint korábban.
Ha nem csökken a felmelegedés, akkor 2050-re kihalhat a jegesmedve-állomány mintegy kétharmada.

A természeti környezet kizsákmányolása, az emberi felelőtlenség okozta klímaváltozás már most érezteti hatását. Egyre kevesebb a jegesmedve, mert a globális felmelegedés miatt rövidebb az az időszak, amikor feltölthetik magukat zsírral; a medvék ugyanis csak olyankor ejthetnek zsákmányt, amikor a tengerek befagynak, s a legfontosabb táplálékuknak számító fókák a lékekhez úsznak, hogy levegőt vegyenek. A sarkvidéki vizeket azonban egyre rövidebb ideig borítja jégpáncél, s ha a medvéknek nem sikerül elegendő élelemhez jutniuk, veszítenek testsúlyukból, s kevesebb az esélyük a túlélésre a zord éghajlatú tundrán: egyszerűen éhen vesznek.

Súlyos gondot jelent az is, hogy az amerikai kormány tervezi a kőolaj-kitermelés engedélyezését az alaszkai Arctic National Wildlife Refuge-n (Arctic Nemzeti Vadvédelmi Terület), ami az itt élő állatok - jegesmedvék, pézsmatulkok, rénszarvasok és vándormadárfajok - életterének jelentős csökkenéséhez vezetne. A 77 ezer négyzetkilométer kiterjedésű vadvédelmi területet még 1960-ban nyilvánította védetté Dwight Eisenhower elnök. Az alaszkai kőolaj-kitermelés George Bush energetikai politikájának egyik legfontosabb célja volt; 2005 novemberében a szenátus megszavazta a tilalom feloldását (a republikánusok az olajfúrás engedélyezése mellett, a demokraták ellene voksoltak), de végül eltávolították azt a kiegészítést, amely lehetővé tette volna a kitermelés megkezdését.
Az Északi-sarkon található szénhidrogén-készlet (a Föld teljes készletének mintegy negyede) évtizedekre biztosíthatná az emberiség kőolaj-ellátását. Nemzetközi egyezményre lenne szükség ahhoz, hogy a fúrások ne borítsák fel a környezetvédelmi terület ökológiai egyensúlyát.

A http://wwf.hu/klima oldalon megnézhetjük, milyen hatással van a klímaváltozás az egyes állatfajokra, s ami a fő: hasznos információkat találhatunk arról, mi magunk hogyan takarékoskodhatunk az energiával, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy csökkenjen a globális felmelegedés.

A http://www.bornfree.org.uk/ - azaz a Born Free Foundation állatvédő alapítvány - egyebek között jegesmedvék mentésével is foglalkozik.