Lejárt a jelentkezési határidő

2008. február 15-ig adhatták be a jelentkezési lapokat mindazok, akik egyetemen vagy főiskolán akarják folytatni tanulmányaikat alapképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben. A mesterképzések határideje március 15.
A diákok 1600 alapszak, 300 mesterszak és mintegy 400 felsőfokú szakképzés közül választhattak. A felvételi kilencezer forintba került, amiért három intézményt jelölhettek be az érdeklődők; minden további jelentkezésért kétezer forintot kellett fizetniük.

Csupán egy hónap múlva, március közepén tudhatjuk meg, 2008-ban hányan akartak bejutni valamely felsőoktatási intézménybe.

A ponthatárokat június 24-én húzzák majd meg. A felvételin idén már a 480-as pontrendszer szerint fogják értékelni a diákok teljesítményét. Az érettségi pontokat (maximum 200), a tanulmányi pontokat (szintén maximum 200) és a többletpontokat (legfeljebb nyolcvan) együttesen veszik majd figyelembe. Hogy mely tárgyak érettségi eredménye számít a legtöbbet, az az adott szakoktól függ.

Az érettségire, illetve a középiskolai felvételikre ugyancsak tegnapig jelentkezhettek a diákok; ezeket az eredményeket szintén március közepéig összesíti az Oktatási Hivatal.

Néhány szakember - többek között Vekerdy Tamás - eleve helyteleníti azt, hogy felvételi vizsgát kell tenni a középiskolákban; szerinte ez csak felesleges frusztrációt okoz.
Még rosszabb lesz a helyzet, ha a diákok már beültek az iskolapadba. A tananyag sok és megterhelő, mégis kevéssé vértezi fel a tanulókat az élethez szükséges gyakorlati ismeretekkel.
Egyre többen törekednek arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, de valós haszonnal jár-e a kézhez kapott diploma?
Egy néhány évvel ezelőtt készült felmérés szerint a vállalatvezetők egyharmada úgy véli, a felsőoktatási intézményekből frissen kikerült fiatalok nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással.

Vajon a végzős diplomások közül hányan találnak majd munkát? Meggyőződésem, ma a hazai oktatási rendszerben nem az életnek, hanem az iskolának tanulnak a diákok.