Nagy előrelépés sajnos nem történt: csupán korlátozottan alkalmazzák a védelmezést, nehogy az akadályozza az alaszkai földgáz- és kőolaj-kitermelést. A szénhidrogének kitermelését ezután sem ellenőrzik majd. (Vagyis a kitermelők jó érzésére bízzák, kímélik-e a jegesmedvéket a bevétel és haszon rovására... Na hiszen.)
A Bush-kormány mindig is fontosabbnak tartotta az olajkérdést a környezetvédelemnél. Bizonyára emlékszünk még a 2005-ös lelkiismeretlen döntésre, amelynek értelmében a republikánus párt lehetővé tette volna, hogy az 1960-ban Eisenhower elnök által védetté nyilvánított, csaknem 80 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Arctic National Wildlife Refuge területén kőolajat termeljenek ki. Az utolsó pillanatban vonták vissza a kitermelés engedélyezését tartalmazó kiegészítést.
Pedig a vadvédelmi területek igen jelentősek abból a szempontból, hogy a veszélyeztetett állatoknak menedéket biztosítanak. Nem csökkenteni, hanem növelni kellene a számukat.
Ugye nem szeretnénk, hogy számos állatfaj kipusztuljon az emberi haszonlesés miatt? A fajok pusztulása közös veszteségünk.
A világon mintegy huszonötezer jegesmedve él; jóval kevesebb, mint korábban. Ennek nem csupán az az oka, hogy kíméletlenül vadászták őket húsukért és dús, fehér bundájukért.
A klímaváltozás hatására hamarabb megolvad a sarki tengereket borító jégpáncél - ami a medvék számára végzetesnek bizonyulhat, hiszen - noha mohát, zuzmót és halat is fogyasztanak - csak úgy juthatnak jelentősebb tápanyagforráshoz, ha a lékeknél lesben állva zsákmányul ejtik a levegőért felbukkanó fókákat. Ha nem sikerül feltölteniük szervezetüket elegendő zsírral, kevés esélyük van arra, hogy átvészeljék a sarkvidéki telet.
A jegesmedve - a medvefélék közül a legnagyobb testű faj - sok táplálékot igényel. Téli álmot nem alszik; épp ebben az időszakban vadászik legtöbbet. Egy kifejlett hím súlya a 400 kilogrammot is meghaladhatja.
Ha a globális felmelegedés okozta olvadás folytatódik, alig negyven év múlva a jelenlegi állomány kétharmada kipusztulhat; csupán az a 16 000 példány maradhat életben, amelyek Grönlandon és Kanada északi szigetein élnek, míg Alaszkából és Oroszországból akár teljesen eltűnhetnek, állapította meg az U. S. Geological Survey még az elmúlt év végén. Szomorú eshetőség, ami ellen lehet és kell is tenni.
Mi magunk is tehetünk valamit:
- pl. energiatakarékos izzókat használunk
- előnyben részesítjük a környezetbarát, újrahasznosítható, a természetbe jutva könnyen lebomló termékeket
- állatvédő szervezeteket támogatunk
- takarékoskodunk a vízzel, a villannyal
Kanadában Manitoba, Newfoundland és Ontario tartományban szintén védettnek számít a jegesmedve.
Az Egyesült Államokban már 2007 elején, sőt 2006 végén felvetették, hogy veszélyeztetetté kell nyilvánítani a fajt. Edward Markley (a klímaváltozással és energiafüggetlenséggel foglalkozó bizottság vezetője) ragaszkodott ahhoz, hogy mielőbb sor kerüljön a döntésre (amiért minden elismerést megérdemel).
A Born Free Foundation állatvédő alapítvány (amelynek támogatói közt ott van Bryan Adams zenész, Elliot Morley egykori brit környezetvédelmi miniszter vagy Rachel Hunter modell; alapítója Virginia McKenna, a Joy Adamson Afrika-kutatónő történetéről szóló Born Free c. film főszereplője) szabadon élő állatok - többek között jegesmedvék, oroszlánok, leopárdok, tigrisek, elefántok és delfinek - mentésével foglalkozik. Érdemes felkeresni a weboldalát.
http://www.bornfree.org.uk/
A Greenpeace hazai honlapja:
http://www.greenpeace.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése