2008. március 18., kedd

Tibetben tüntetnek a kínai fennhatóság ellen

Március 10-én zavargások törtek ki Tibetben; a tüntetők a kínai elnyomás ellen tiltakoznak. A hatóság erőszakkal próbálta elfojtani a felkelést: a hivatalos álláspont szerint tíz ember halt meg, más hírforrások szerint az áldozatok száma akár a százat is eléri. (A kínai rendfenntartók állítólag nem használtak fegyvert, a kínai néphadsereget sem vetették be - de akkor hogyan következett be a legalább tíz ember halála?)
Lhászában három kolostort foglalt el a rendőrség; könnygázt és elektromos sokkolókat is használtak.
A lázadás más tartományokra (Gansu, Quinghai és Szecsuán) is átterjedt.


Egyes élsportolók már fontolgatják, hogy bojkottálják a pekingi olimpiát, ezzel tiltakozva Kína politikája ellen. A dalai láma helyteleníti a nemzetközi bojkottot, ugyanis a felkelők a kormánnyal s nem a kínai néppel állnak szemben. A vallási vezető - aki a konfliktus békés megoldásának híve - elfogadhatatlannak tartja, hogy az ázsiai ország a tolerancia, a vendégszeretet látszatát akarja fenntartani, holott a politikai erőszakra támaszkodik.
A dalai láma kész lenne távozni a száműzetésben működő kormány éléről, ha elharapózna az erőszak Tibetben. A kínai kormányfő mégis azt állítja, hogy a vallási vezető áll az események hátterében.

Kínában még a YouTube videomegosztó portál elérhetőségét is megszüntették, mivel a zavargásokról készült felvételek jelentek meg rajta - ugyanakkor elnézik azt, hogy az autonómiát ellenzők "halál a szeparatistákra" szövegű üzeneteket tegyenek közzé az interneten.
Bár a kormány nem kíván túl szigorúan fellépni a tüntetők ellen - az olimpiai játékok befejeztéig semmiképp... -, a kormányfő azt ígéri, nem lesznek elnézőek azokkal szemben, akik továbbra is ellenállást tanúsítanak.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és az USA kínai nagykövete békés párbeszédre szólította fel Kínát és Tibetet; az orosz diplomácia szerint ez Kína belügye.

Szomorú, hogy napjainkban még bárhol a világon megtörténhet, hogy politikai okokból börtönbüntetésre ítélhetik - netán megölhetik - azokat, akik kiállnak a szabadságért, az emberi jogokért. Milyen lehet olyan államban élni, ahol az elégedetlenek nem hallathatják a hangjukat? Ahol külföldi riporterek nem tudósíthatnak az eseményekről? Ahol az internetet is az állam ellenőrzi?

Sokan párhuzamot vonnak a mostani zavargások és az 1989-es Tiananmen téri felkelés között - az utóbbi során sok ezer diák foglalta el a Tianamnen teret (jelszavaik között volt Petőfi Szabadság, szerelem c. verse), gyülekezési jogot, sajtószabadságot és reformokat követeltek. A lázadást a kínai néphadsereg páncélos egységei verték le, számos - feltehetően több száz - tüntető életét vesztette.

1 megjegyzés:

mupett írta...

Elsőre egy kérdés fogalmazódott meg bennem: Mi a fenét keres Kína Tibetben? Aztán utánanéztem és megvan a válasz: 1951-ben mintegy "felszabadította" az országot a feudalista rendszer alól, ami akkoriban ott uralkodott. Ezek után újra megkérdem, mi a fenét keres Kína (még) Tibetben? Nem értem...
Egyébként az olimpia bojkottja csak olaj lenne a tűzre, már a szovjetekkel kapcsolatban sem működött, most sem valószínű, hogy pont emiatt térnének jobb belátásra vörös barátaink.
Nekem igazából nem tűnik fel semmilyen párhuzam a Tienanmen téren történtekkel kapcsolatban, hacsak nem annyi, hogy mindkettő tüntetésnek halálos áldozatai is voltak. Itt a tüntetés viszont leginkább a kínaiak erőszakos térnyerése, Tibet "el-Han-izálódása" ellen robbant ki.
És továbbra sem értem, mi a fenét keres Kína Tibetben...