Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő, a párt nőtagozatának elnöke köszöntötte a közönséget, s rámutatott, hogy a szocialisták tíz alapelve között szerepel az esélyegyenlőség, a női egyenjogúság.
A rendezvényen a miniszterelnök is felszólalt; beszédében kifejtette, nők nélkül az élet nem csupán üres, de fakó is lenne. "Vigyázzanak magukra, mert az élet nélkülük fabatkát sem ér" - üzente a hölgyeknek Gyurcsány Ferenc, aki szerint fontos, hogy ugyanannyi lehetőség illesse meg a nőket, mint a férfiakat.
Manapság - bár a törvények tiltják a nemi diszkriminációt - sajnálatosan kevés a női vezető; nem csupán a parlamentben, de az állami intézmények és a magáncégek élén is. Nőként nehezebb érvényesülnie egy munkavállalónak, még akkor is, ha szakmai tapasztalata, rátermettsége, munkabírása miatt legalább olyan alkalmas vezető szerepre, mint hímnemű kollégái. Emellett a nők kevesebbet keresnek, mint férfi munkatársaik.
Nem beszélve a számos előítéletről: arról, hogy az emberek még ma is jobban örülnek fiú, mint lány újszülöttnek, vagy épp arról, hogy a társadalom máig csökkent értékűként kezeli azt a nőt, aki független kíván maradni, nem akar férjhez menni, gyerekeket szülni. Mintha egy nő élete nem is lehetne teljes, ha nem alapít családot. Még mindig élnek a rossz értelemben vett hagyományok: a nőnek szerénynek, háziasnak kell lennie, különben "arrogánsnak", "antinőnek" tartják.
Pedig tévhit, hogy egy nőre legfeljebb a háztartás vezetését érdemes bízni. Felmérések igazolták, hogy a nők céltudatosak, szorgalmasak, képesek jól és gyorsan dönteni, ráadásul számos területen jobb eredményeket tudnak produkálni, mint a férfiak (például a türelmet igénylő, aprólékos munkák esetében).
Sokan okulhatnának a miniszterelnök szavaiból, és jobban megbecsülhetnék, elismerhetnék a nőket.
1 megjegyzés:
A nők... Ennek a témakörnek, mint az elgondolkodtató bejegyzéseknek általában, igen mélyek és szerteágazóak a gyökerei. Talán egyrészt azért néznek a férfiak furcsa szemmel egy vezetői babérokra vágyó nőre, mert a vezetői pozíció mindig dominanciával párosul, és ez a megszokott női szerep felrúgása sokak szemében. Én speciel, mint szinte minden más dologra, erre is liberális szemmel nézek: a nők éppoly értelmesek, mint a férfiak (miért is lenne másképp? Emberek vagyunk ugyanúgy.), így aztán képesek azt is eldönteni, hogy mit akarnak. És igenis ugyanazért a munkáért megérdemlik ugyanazt a bért.
Az egyetlen bibi talán ott van, ha valaki olyannyira karrierista, hogy közben nem figyel a családalapításra, akkor egy nő esetében azért elég jól behatárolható az az időpont, amikortól már nincs visszaút. Egy férfi viszont élete végéig képes marad a gyermeknemzésre. De hát kérem, értelmes emberek vagyunk, ez pedig nem egy olyan dolog, hogy "hopp, elfelejtettem gyereket szülni...", aztán utólag bánkódunk. Ünnepnap előtt zsömlét venni, azt el lehet felejteni. Ezt nem. Ha valaki mégis elfelejti, nos ott lép a képbe Darwin... Vagy az örökbefogadás... Egy tuti, nekem kell egy saját gyerek. :)
Megjegyzés küldése